2020. március 16., 12:28

A honti helytörténetírás nagy öregje

Kiváló írónk, Németh László írta a „Sajkódi esték” c. művében: „A civilizáció víg áldásaival eláraszt, sok színt is kivon az  életünkből. A helytörténet egyike azoknak a stúdiumoknak, amelyek ezt a színvesztést az emberi emlékezet felfrissítésével a múltból és természetből folyó színszívással próbálják ellensúlyozni.”

Puskás Péter könyvei
Fotó: Archívum
Puskás Péter két könyvének címlapja

Ilyen „színeket visszaszívó” helytörténész volt Puskás Péter, aki 90 éves korában, 2020. február 7-én hunyt el. 80. születésnapján köszöntve a honti helytörténetírás nagy öregjének neveztem őt.

A „hontinak” - ezt azért hangsúlyozom, mert nem Hont megye szülöttje volt. 1929. október 14-én Karcagon, a Nagykunságban született. Katonaként került Hont megyébe és mivel itt találta meg szerelmét, Csókás Máriát, Kemencén telepedett le. Ekkor, húszéves fejjel még nem sejthette, hogy talál egy másik „szerelmet” is, Hont megye históriáját.

Persze, Kemencén nem volt nehéz a helytörténet vonzásába kerülni. A falu közepén ott állt az egykori megyeház – ma a Puskás helytörténeti gyűjtemény őrzője – a falu öregjeitől pedig hátborzongató történeteket hallhatott a Nyúzóvölgy rejtelmeiről, az „emberevő” cigányok gyászos végzetéről. Ezekbe a történetekbe „szerelmesedett” bele Péter bátyánk s lett a kutatója a II. József korában történt, országos visszhangot keltett pernek. Nem volt könnyű dolga, hiszen amikor a levéltáros megtudta, hogy nincs diplomája, csak egyszerű sofőrként kutakodik, nem sok készséget mutatott a segítségre. Ám amikor 1983-ban a Valóság c. lap közölte az által addig felkutatott adatokat, megtört a jég.

Nos, ez volt a kezdet, amely a fáradhatatlan kutatás éveinek sorát nyitotta meg. És ami még fontosabb, e kutatások eredményeit sikerült nyomtatott formában eljuttatnia a Hont múltja iránt érdeklődőkhöz. Könyvei sorát 1997-ben a „Hont vármegye kemencei székházának története” c. kötet nyitja. Ezt követi a „Sisa Pista – az utolsó nógrádi betyár”, jelezve, hogy a helytörténész is átlépheti a megye határát. 1998-ban a pályaindító téma nyer könyv alakot „Előítélet és vérpad – Az emberevő cigányok pere” címmel.

A már nem fiatal Puskás Péter megpihenhetett volna a babérjain. Nem ezt tette, hanem tovább kutatott és 2001-ben egy olyan könyvvel jelentkezett, amely a legszigorúbb szakmai kritikát is elbírja. A „Boronkay Lajos – Kossuth honti kormánybiztosa” c. kötet hiánypótló munka, hiszen a reformkor és a szabadságharc méltatlanul elfeledett szereplőjét állítja reflektorfénybe. És még mindig nem ez volt a hattyúdala! 2007-ben adta ki – valamennyi könyve magánkiadásban jelent meg! - a „Honti csillagok 1848 egén – Gracza Antal és Záhony István vérrel és tintával írt igaz története” c. könyvét. 

Lezárult tehát egy életút, amely a mai, internettel gyorsan megszerezhető adatok korában szinte hihetetlennek tűnik.

Ha egyszer megszületik Hont megye történetének modern összefoglalója, e kötetek a források közt szerepelnek majd”

– írtam 80. születésnapján. E vélemény megismétlésével búcsúzzunk jeles  helytörténészünktől.  Requiescat in pace! 

Dr. Kiss László

Megosztás
Címkék
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!
CAPTCHA Ez a kérdés vizsgálja, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.