A honti helytörténetírás nagy öregje
Kiváló írónk, Németh László írta a „Sajkódi esték” c. művében: „A civilizáció víg áldásaival eláraszt, sok színt is kivon az életünkből. A helytörténet egyike azoknak a stúdiumoknak, amelyek ezt a színvesztést az emberi emlékezet felfrissítésével a múltból és természetből folyó színszívással próbálják ellensúlyozni.”
Ilyen „színeket visszaszívó” helytörténész volt Puskás Péter, aki 90 éves korában, 2020. február 7-én hunyt el. 80. születésnapján köszöntve a honti helytörténetírás nagy öregjének neveztem őt.
Persze, Kemencén nem volt nehéz a helytörténet vonzásába kerülni. A falu közepén ott állt az egykori megyeház – ma a Puskás helytörténeti gyűjtemény őrzője – a falu öregjeitől pedig hátborzongató történeteket hallhatott a Nyúzóvölgy rejtelmeiről, az „emberevő” cigányok gyászos végzetéről. Ezekbe a történetekbe „szerelmesedett” bele Péter bátyánk s lett a kutatója a II. József korában történt, országos visszhangot keltett pernek. Nem volt könnyű dolga, hiszen amikor a levéltáros megtudta, hogy nincs diplomája, csak egyszerű sofőrként kutakodik, nem sok készséget mutatott a segítségre. Ám amikor 1983-ban a Valóság c. lap közölte az által addig felkutatott adatokat, megtört a jég.
A már nem fiatal Puskás Péter megpihenhetett volna a babérjain. Nem ezt tette, hanem tovább kutatott és 2001-ben egy olyan könyvvel jelentkezett, amely a legszigorúbb szakmai kritikát is elbírja. A „Boronkay Lajos – Kossuth honti kormánybiztosa” c. kötet hiánypótló munka, hiszen a reformkor és a szabadságharc méltatlanul elfeledett szereplőjét állítja reflektorfénybe. És még mindig nem ez volt a hattyúdala! 2007-ben adta ki – valamennyi könyve magánkiadásban jelent meg! - a „Honti csillagok 1848 egén – Gracza Antal és Záhony István vérrel és tintával írt igaz története” c. könyvét.
Lezárult tehát egy életút, amely a mai, internettel gyorsan megszerezhető adatok korában szinte hihetetlennek tűnik.
– írtam 80. születésnapján. E vélemény megismétlésével búcsúzzunk jeles helytörténészünktől. Requiescat in pace!
Dr. Kiss László