2018. december 24., 11:16

A Föld legrettegettebb vulkánja

A karácsony előtti napokban a világsajtó gyakran foglalkozott a sok áldozatot követelő indonéziai szökőárral, amelynek legvalószínűbb okozójaként a Szumátra és Jáva közötti Szunda-szorosban található Krakatau-sziget hírhedt vulkánjának kitörését emlegették.

krakatau-1883-ban.jpg
Galéria
+7 kép a galériában
Fotó: Archívum
A Krakatau (vagy Krakatoa) a történelem során számos alkalommal kitört és ennek nemcsak lokális, hanem olykor globális következményei lettek. Sok klímatörténész úgy véli, hogy a Kr. u. 535-ös kitörése jelentős éghajlatváltozást okozott. A 17. századi beszámolók arról tudósítanak, hogy a Krakatau szigetcsoportot előbb zöld növényzettel borítottnak látták, majd később teljesen kopár táj fogadta őket. Az egyes kitörések meg is változtatták a szigetek alakját és számát is. Az itteni vulkánkitörések ui. rendszerint nemcsak jelentős kőzetanyagot és hamut dobnak a légkörbe, hanem nagy energiákat is felszabadítanak, amelyek felszínalakító működése zavarba is ejtheti az odalátogató tudósokat.

Itt található a sziget
Itt található a sziget
Fotó:  Archívum

Az indonéz szigetvilág egészen a 20. századig holland érdekszférának számított, ezért nem meglepő, hogy sok leírás és feljegyzés éppen a hollandoktól ered. 1880-ban Rogier Verbeek hivatalos felmérést készített a Krakatauról, és ezt 1884–1885-ben publikálták. Ennek azért van különös jelentősége, mert lehetővé tette az 1883. augusztus 27-én lezajlott kataklizma lokális következményeinek az összevetését a kitörés előtti állapotokkal.

A vulkán már 1883 előtt is változatos intenzitású szeizmikus és vulkanikus tevékenységet folytatott. 1883 májusától a három vulkáni kúp egyike, a legészakibb fekvésű, folyamatosan hamufelhőt lövellt a magasba és a robbanások hangja még 160 km-re Jakartában is hallatható volt. Aztán egy nyugalmi szakasz következett, de az aktivitás 1883. július 20-a körül ismét erősödött. Augusztus 11-től kezdve egyre intenzívebbé vált a vulkáni tevékenység, közel egy tucat kürtőből hamu emelkedett a légkörbe.

Anak Krakatau
Anak Krakatau
Fotó:  Archívum

Augusztus 24-én még erőteljesebbé vált az erupció, augusztus 26-án pedig már 27 km-es magasságba lövellte a hamut, miközben 10-15 percenként robbanások is lezajlottak. A vulkántól 20 km-re lehorgonyzott hajókra vulkáni anyag, piroklaszt-eső hullott, sőt kisebb cunami is kialakult. A végzetes nap 1883. augusztus 27-e volt, amikor öt óra leforgása alatt – reggel fél hat és 10:52 között – négy robbanás következett be. A becslések szerint mintegy 25 köbkilométernyi sziklát és hamut dobott a levegőbe. A legnagyobb robbanás a harmadik volt 10:20-kor, ennek az energiája 5000 hirosimai atombomba erejének felelt meg és a világ legnagyobb hangját produkálta, amelyet a 3500 km-re délre fekvő ausztráliai Perthben és Afrika keleti partjai közelében, a 4800 km-re elterülő Rodrigues-szigeten is puskalövés hangjaként észleltek. Jakartában 180 dB erejűnek mérték.

A vulkán nagyon haragos
A vulkán nagyon haragos
Fotó:  Archívum

A kataklizma nyomán kialakult lökéshullám hétszer körbefutott a Földet és még öt nap elteltével is érezni lehetett a hatását.

Anak Krakatau éjjel
Anak Krakatau éjjel
Fotó:  Archívum

A Krakatau kitörésének iszonyatos következményei voltak. Az izzó hamuesőnek kb. 1000 ember esett áldozatul (ez volt eddig a legtöbb halott, ami közvetlenül egy vulkánkitörés számlájára írható). De a kataklizma nyomán kialakult tengerár (cunami) olykor 40-50 magas hullámfallal érte el a sűrűn lakott partvidéket és messzire behatolva a szárazföldre szinte minden épületet lerombolt, miközben a becslések szerint 37-39 ezer ember halálát okozta (de ennek a két-háromszorosa sem kizárható).

A Krakatau felrobbanása következtében megváltozott a sziget alakja is. Nagyobb része megsemmisült, illetve egy új szigetecske alakult ki, amelyet Anak Krakataunak (Krakatau gyermekének) neveztek el.

A légkörbe került hatalmas mennyiségű vulkáni hamu szétterült az egész Föld körül és egy évre 1,2 Celsius-fokkal csökkentette az átlaghőmérsékletet. A kitörés során rengeteg kén-dioxid is felszabadult, ez a légkörben található vízpárával kénessavvá alakult, ami savas eső formájában hullott a felszínre. A világ szinte minden táján szokatlan légköri jelenségeket is megfigyeltek. Az égbolt hónapokon át sötétebbnek tűnt, miközben bizarr színűek voltak a naplementék, ami sok képzőművészt érdekes festmények megalkotására ihletett.

Krakatau 2018 júliusában
Krakatau 2018 júliusában
Fotó:  Archívum

Móra Ferenc
Móra Ferenc
Fotó:  Archívum

Az 1879-ben született jeles író, Móra Ferenc négyéves fiúcska volt a kitörés idején. Később egy szellemes írásában (Mikor a fény beteg volt) többek között ezt írta: „… még most is látom, mint egyik legrégibb gyerekkori emlékemet. Állok az udvarunkon, tavaszi napszálltakor, ijedt kis emberbogár, és ijedten szorítom az édesapám kezét. Vérszínű fejünk fölött az egész égboltozat. Különös színe van a hosszúra nyúlt árnyékunknak is. Az enyém majd az egész udvart végig éri, apámé el sem fér benne, fölkúszik a le-fölvéges ház nádtetejére. Kettőnké közt egy harmadik árnyék izeg-mozog, hegyes báránybőrsapkával a fején, mint egy óriás kucsmagomba. Ez Híves András bácsi, a házicimboránk, akinek a szavajárása, hogy a gólyáját neki. Most is azt csikorogja a rongyos kis öreg ember, ahogy meresztgeti a nyakát az égre.

– A gólyáját neki, Márton, megint Párizs ég. A porosz–francia háború idején északi fényt láttak a kiskunok, s a Daru utca világi dolgokban jártasabb emberei egyszerre tisztában voltak vele, hogy Párizst felgyújtották a burkusok, s az olyan éktelen nagy város, hogy Félegyházáig ellátszik a lángja. S ehhez a tudományos felismeréshez ragaszkodott Híves András bácsi még tízegynéhány esztendő múlva is. Az apám nem volt egészen bizonyos a dologban, megvonta a vállát. – Majd eloltják, ha ég. De nem oltották el, a nagy tűz hetekig lobogott az égen, s én minden este úgy bújtam a dunnácskám alá, hogy kilelt a félsz-hideg. Az oktalan gyerek még közelebb van a kozmoszhoz, mint a felnőtt ember, s megborzongatja az az ösztön, ami a nagyokban már elfásodik.”

krakatau-1883-ban.jpg
Galéria
+7 kép a galériában
Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.