A Csonkavár múltja, jelene és jövője - Gönczy Bertalan előadása
A Királyhelmeci Művelődési Esték programsorozat múlt heti előadója a város egyik lelkes lokálpatriótája, Gönczy Bertalan volt, aki hallgatóságának bemutatta szülővárosa egyik büszkeségét, a Csonkavárat, amelynek feltárásához évekkel ezelőtt önerőből kezdett hozzá. A fiatalember ugyan 2005-től Prágában dolgozik informatikusként, de távolabbi tervei között szerepelt, hogy hazatér szülőföldjére, és szőlőműveléssel, illetve borászattal foglalkozik majd. Ehhez viszont szüksége lesz egy pincére, ezért kezdett érdeklődni a Csonkavár iránt.
Megvásárolta az akkor még más tulajdonában lévő ingatlant, ám egy történelmi értékű épület felelősséggel is jár – mesélte. Ezért felkereste a műemlékvédelmi hivatalt, segítsenek, hogyan tudná terveit megvalósítani.
Mivel a pince folyamatosan beázott, szerette volna tudni az okát, így az eredetileg apró változtatások komoly feltárássá duzzadtak.
A mai napig sem tisztázott, hogy az eredeti épület vár, palota vagy kúria lehetett egykor. Nagy valószínűség szerint 1414 táján épült, és 1553 körül rombolhatták le. Mára az alagsorában 3 pincehelyiséget sikerült feltárniuk, ám az emeletből csupán egy közfal és két ablak maradt. Nem kizárt, hogy az épületnek valaha újabb emelete is volt, de ez már nem bizonyítható. Hogy miért tudunk olyan keveset magáról az egykori épületről? Az előadó ezt is elárulta: ez többek között a tulajdonos Pálóczy család öröklési szokásával függött össze.
Ők nem határozták ugyanis meg, melyik birtokrész kié, hanem mindenki egyformán részesült a javakból. Ezért nem lettek az egyes birtokrészek nevesítve. Gönczy Bertalan több érdekességet is említett a birtokos család szokásairól, majd eljutott a mohácsi vészig, amelyben meghalt a család utolsó férfisarja, királyhelmeci birtokukat pedig Perényi Péter foglalta el, aki 1534 táján több helyszínen, így itt is komolyabb felújításba kezdett, az ingatlant a kor követelményeinek megfelelően alakítva át.
Csakhogy Perényit Ferdinánd börtönbe vetette, aki nem élte túl a büntetését. A császár ráadásul a rablófészkek lerombolására is parancsot adott, s ez érintette királyhelmeci birtokát is.
A megmaradt épületrész azóta többféle funkciót is betöltött, igazi feltárása 3 évvel ezelőtt kezdődött, és úgy néz ki, most tartanak a munkák felénél. Ha minden jól megy, újabb három év múlva nagy valószínűséggel már látogatható lesz a lapidárium, a turisztikai-információs helyiség, illetve elkészül az a mobilon is követhető 3D-s alkalmazás, amely megismerteti az érdeklődőt az építmény egy adott korszakban feltételezett külső és belső tereivel.
