A ciszterciek maradtak és tanítanak
A Győrt Veszprémmel összekötő út mentén, a vadregényes Bakonyban fekszik Zirc. A település a történeti forrásokban először a 11. században tűnt fel I. András király halálának helyszíneként. A monostort 1182-ben III. Béla alapította a rend burgundiai Clairvaux filiájaként.
Zircen a szerzetesi életnek a mohácsi vész vetett véget. A 18. században a sziléziai Heinrichau apátjának a közreműködésével a szigorú fegyelemben, imádságban leledző és kétkezi munkából élő szerzetesek fokozatosan rendbe hozták az épületeket, és Szűz Mária tiszteletére templomot emeltek. 1810-ben azonban a poroszok feloszlatták a sziléziai apátságot, így a zirci apátság önállósult.
A rend 1814-ben vállalta a székesfehérvári és a pécsi gimnázium fenntartását, ezzel a tanítás lett a magyarországi ciszterciek elsőrendű feladata.
A második világháború után feloszlatták a rendet, és csak 1990 után indult újra a szerzetesi élet Zircen. Az 1948-ban államosított öt gimnáziumból négy ismét a ciszterciek irányítása alatt működik. A rend alapításának a 800. évfordulóján, 1982-ben az apátsági templomot basilica minorrá emelte II. János Pál pápa.
A Nagyboldogasszony-bazilikában minden szépség, a szószék és a szentély is fából készült. A freskók eredetileg fiatalokat ábrázoltak, későbbi felújításuk során azonban az itt élő szerzetesekről mintázták az egyes alakokat. Ez akkor derült ki, amikor 1995 és 2005 között a restaurátorok megtalálták az eredeti festés maradványait. A felújítás során azonban sikerült visszaállítani az 1700-as évekre jellemző állapotot, és az egykori freskókat szinte teljesen visszavarázsolták. Az oltár Mária mennybemenetelét ábrázolja, szentek és apostolok szobraival. Kapott szobrot Szent Flórián, Szent Borbála, Szent Imre és Szent István is.
Különösen értékes a templom romantikus hangzású koncertorgonája. A 3000 sípja között van 1 cm-es és 5 méter hosszú is. A kis méretű szentélyorgonájuk barokk hangzású.
A templom kriptájában nyugszanak az egykor itt tevékenykedő apátok. A papi sírkert nem látogatható. Zircen ma mindössze hét szerzetes él.
Az apátság első emeletén kapott helyet a Magyar Természettudományi Múzeum Bakonyi Természettudományi Múzeuma olyan állandó kiállításokkal, mint A Bakony természeti képe, Jégkorszaki óriások a Bakonyban, A Kárpát-medence ásványai, illetve dr. Bativai-Schüle Imre János trófeakiállítása. Térben és időben utazva bebarangolhatjuk a Bakony tájait, megismerhetjük az egykor élt mamutokat.
Az épületnek a második emeletén az Országos Széchényi Könyvtár Reguly Antal Könyvtára tekinthető meg. A gyűjtemény 70 ősnyomtatványt, több mint 300 antikvát tudhat a magáénak. A könyvtár idegenvezetéssel látogatható.
Az apátság további büszkesége az 1803-ban alapított arborétuma, ahol a Magyarországon fellelhető fa- és növényfajokon kívül a világ öt kontinensének olyan fás- és lágyszárú növényei élnek itt, amelyek szeretik a Bakony 400 m tengerszint feletti magasságának a mikroklímáját.
Ez mintegy 600 fa- és cserjefajt jelent, köztük 70 tűlevelűt. A fajokban leggazdagabb a juhargyűjtemény, de elismerésre méltó a 14 fajból álló tölgygyűjtemény is.
A húsz hektáron fekvő angolkert minden évszakban pompás látványt, kellemes felüdülést nyújt.
Megjelent a Magyar7 2024/35.számában.
