65 év – 65 kitüntetett
Az ünnepi ülés résztvevőit Szabó Antal, Diószeg polgármestere köszöntötte, majd Bárdos Gyula szólt az egybegyűltekhez. „A történelem számos olyan esetet ismer, amikor egy szervezet elidegenedett a létrehozók szándékától. Ez történt a Csemadok esetében is” – kezdte a történelmi visszatekintést az elnök.1949. március 5-én a kommunista hatalom azért szorgalmazta a szervezet létrehozását, hogy önmaga számára biztosítsa a magyar közösség kulturális tevékenységének az ellenőrzését, ám a szándékon túlnőtt a kultúrájához, nyelvéhez, identitásához ragaszkodó magyarság akaratereje, és a tenni vágyást nem lehetett mederben tartani. A jogfosztottság évei után a 60-as évek második feléig közösségmegtartó szerepe volt a szervezetnek, majd áttörést 1968 jelentett, ekkor ugyanis a Csemadok céljaival és javaslataival a reformmozgalom hajtóerejévé vált. Ezt követően is következetesen kiállt ügyeinkben. A rendszerváltáskor, 1989. december 6-án, az emlékezetes galántai közgyűlésen a szervezet hitet tett a kultúra mellett, hisz voltak, akik párttá alakulását szorgalmazták, mások megszüntetését, a Csemadok akkori döntését azonban az idő igazolta – még akkor is, ha a szervezet 100 ezres tagsága mára 60 ezerre olvadt–, hiszen közösség- és kultúraszervező ereje nem csökkent.
„Ma a Csemadok még mindig 450 településre kiterjedő hálózatot jelent” – mondta a szövetség első embere, majd tételesen számot adott az országos és a fontosabb regionális rendezvényekről, új kezdeményezéseikről, kiadványaikról, a támogatási rendszerről. Az elnök szerint a szervezet sikerének titka a Csemadok-tagok, kultúraszervezők kitartásában, elhivatottságában keresendő, hiszen akkor is teszik a dolgukat, ha a rendezvényükre nem kapják meg kellő időben, avagy egyáltalán a támogatást.
„A sokak által avíttnak hitt intézményrendszer él, teszi a dolgát, teljesíti küldetését, s e nélkül a munka nélkül elképzelhetetlen a felvidéki magyar közösség megmaradása. A munkát folytatni kell!” – mondta Bárdos Gyula összegzésképp.
Szellemi és kulturális örökségünk fontosságát emelte ki ünnepi beszédében Répás Zsuzsanna, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára is, aki egy szép és megható hasonlattal élve, a vendéglátó település, Diószeg neve eredetére utalva megjegyezte, a diófa a magyar ember gondolkodásában az ősiség, az otthonteremtés szimbóluma, ez a fa öntörvényű, teret követel magának, ragaszkodik termőhelyéhez, s így van ez a kultúrával is. A magyar kultúrának is tér kell, és ott életképes, ahol a gyökerei mélyen az anyaföldbe nyúlnak. Az elmúlt évtizedekben ezt a feladatot látta el a Csemadok, az egész felvidéki magyarságot átszövő ernyőszervezetté vált, élete egybefolyt a felvidéki magyarság mindennapjaival, miközben tevékenysége erősíti a magyar identitástudatot – mondta a helyettes államtitkár, aki kiemelt fontosságúnak tartja, hogy a szövetség, mintegy misszióként a kultúra szervezése mellett az anyanyelv ápolását is felvállalja. Emellett a Csemadok fontos feladatának nevezte a fiatalok bevonását, mert „ez kell ahhoz, hogy a szervezetnek a jövőben is akkora hatása legyen, mint az elmúlt 65 évben volt” – zárta mondandóját a nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár, Répás Zsuzsanna.
Az ünnepi ülés folytatásában a 65 éves Csemadok 65 tagját tüntette ki, olyan személyiségeket, akik helyi szinten, kis közösségükben évtizedekig odaadó és kitartó munkával szervezték a kultúrát, akik az életüket tették fel arra, hogy tevékenységükkel erősítsék a közösséget, akik rendezvényeket hívtak életre, s munkájuk nélkül azonban aligha lehetett volna egy-egy kezdeményezés sikeres. A kitüntetettek Kopócs Tibor festőművész és Szilva Emőke szobrászművész által tervezett emlékplakettet vettek át a Csemadok elnökétől, Bárdos Gyulától.
Az ünnepi ülést este ünnepi műsor folytatta, amelyben fellépett a jubiláló Szőttes Kamara Néptáncegyüttes, a diószegi DióHéj citerazenekar valamint az ugyancsak jubileumát ünneplő Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusa, Józsa Mónika vezényletével.
Kitüntetésben részesült:
Bernáth Ferenc, Bernáth Terézia, Ötvös Sándor, Tóth Miklós - Rozsnyói járás
Pomíchal Mária, Danter Ferenc, Sebők György, Martinskyné Vígh Melinda - Szenci járás
Kocsis Mária, Csicseri Piroska, Szivolics Mária, Tárczy Antal - Tőketerebesi járás
Ágh Erzsébet, Csóka Klára, Miklós Ferenc, Varga László, Végh László - Dunaszerdahelyi j.
Cerovsky Gyula, Sebők Valéria, Pál Dénes, Mede Margit - Rimaszombati járás
Fukári Anna, Bordács Erzsébet - Pozsony
Béres Gábor, Frasch István, Gunyics János, Michlian Etelka, Tóth Emma - Lévai járás
Presinszkyné Szőke Mónika, Csámpai Balázs, Varga Éva - Nyitrai járás
Ruhás Teréz, Páczer Tibor, Nagy Szerénke, Gulyás László, Dobosi Margit - Komáromi j.
Botka Ferenc, Suba Anna, Kögler József, Erdélyi Csaba, Végh Piroska, Tóth György - Galántai járás
Mihályi Magdolna, Koczka házaspár, Vanya István, Jurík Borbála, Sütő Imre - Érsekújvári járás
Mag Mária, Gáspár Jolán, Farkas László - Losonci járás
Homolya Éva, Rácz Valéria - Kassa
Vezér Klára, Barassó Katalin - Nagyrőcei járás
Pelegrin János, Hadas Katalin, Snyír József, Görcsös János, Káposztás Csaba - Kassa-környéke járás
Diószeghy Zoltán, Horkay László - Nagymihályi járás
Bombor Ivett, Böjtös Norbert, Farkas Sándor, Kois Szilvia - Nagykürtösi járás
