5. Komáromi Ostromlakomák: dobogón végzett a Rozsdás Bogrács és két helyi alapiskola csapata – KÉPEKKEL
A Nap is mosolyogva ontotta melegét a tizenöt szorgos főzőcsapat és a gőzölgő ételek láttán, április 27-én a komáromi Öregvárban. Nehéz dolga volt a Kovács Thurzó Gabriella vezette hattagú zsűrinek, amely végül az első díjat a komáromi Ferenczi Zsolték Rozsdás Bogrács csapatának, a másodikat és harmadikat pedig a helyi Munka Utcai Alapiskola ízőrzőinek és az Eötvös Utcai Alapiskola csapatának ítélte oda, sőt, különdíjakat is kiosztottak. Az 5. Komáromi Ostromlakomákhoz kultúrműsor, erődbejárás idegenvezetővel és kézműves foglalkozások sora is dukált, az Öregvár Napra vonzva a családok apraját-nagyját.
A versenyzők nyílt tűzön, üstben, nyárson vagy grillen minden olyan ételt elkészíthettek, melyeket a 19. század első felében főztek – sütöttek. Többen eleget tettek a szervezők kérésének, s a Jókai Mór-emlékévben az írófejedelem által a nemzetei eledeleink közé sorolt ételek egyikével rukkoltak elő. Még mindig a számban érzem a MUAI-s ízőrzők által készített vetrece és kőrelebbencs, valamint a helyi Jókai Mór Alapiskola csörögefánkjának ízét, s a dunaradványiak két euróért árusított réteseinek sem tudtam ellenállni.
Nem csak a csapatok, hanem az ételeik fantázianeve is a névadók kreativitásáról tanúskodott. Egyebek mellett ingyen meg lehetett kóstolni a füstöltcsülkös Jókai-babgulyást, a Tiszti lakomát, a tükörtojással tálalt Fiákergulyást, a Szaftos betyárbosszút, a Füstkürti vészlevelet, Komárom ízeit Jókai lelkével fűszerezve…, s az alkalmi séfek és kukták azok összetevőit is szívesen ismertették a kíváncsiskodókkal. Nem titkolva: egyes kreációikból az ízfokozó pálinka vagy bor sem hiányozhatott.
„Minden tál étel egy szerelmi vallomás vagy ellenkezője: egy csöndes válóper” – szembesültem az „eötvösös” standnál egy idézettel, mellyel összecseng a mondás, miszerint a férfi szívéhez a gyomrán keresztül vezet az út… Odébb pedig egy másik felirat hirdette a nagy igazságot: „A magyar ember nem csak eszik, hanem lakomázik. Az evés nálunk szertartás.”.
Nos, míg a hangulatos helyszín egyik felében jóízűen falatozó családokat, baráti társaságokat láthattunk, az odébb kialakított nézőtéren a Kuttyomfitty Társulat Aki nem lép egyszerre… című, 1848/49-es interaktív műsorát és a Teátro Neline Bajaja vitéz című meseelőadását, valamint a régi és népzenét dudán és tekerőn játszó, most 1848/49-es zenével szolgáló, martosi Mérges Banda koncertjét élvezhették az érdeklődők.
Karikásostor csattogtatásából, hagyományos verklimuzsikából és kézműves bemutatókból, illetve foglalkozásokból, valamint gyermekjátékokból sem volt hiány. A műsorvezető szerepét Tomi huszár és a népviseletet öltött, alkalmi párja vállalta.
A kétnyelvű eredményhirdetéssel párosult díjkiosztón három kupa, több mint egy tucat oklevél, tárgyi jutalmakat rejtő csomag és a Komárom város által adományozott borkülönlegesség került kiosztásra.
Az első díjat Ferenczi Zsolték Rozsdás Bogrács csapatának, a másodikat és harmadikat pedig a helyi Munka Utcai Alapiskola ízőrzőinek és az Eötvös Utcai Alapiskola csapatának adta át a zsűri (elnöke: Kovács Thurzó Gabriella mesterszakács, tagjai: Varga Tamás – Komárom alpolgármestere, Ozimy Andrej – a Pro Castello Comaromiensi n.sz. igazgatója, Lábodi László - a Szabadtűzi Lovagrend Felvidéki főkapitánya és lovagmestere, valamint lovagtársa, Ugróczky Dóra és Kocsis Tamás mesterszakács) Keszegh Béla polgármester közreműködésével.
Majd a legszebben feldíszített standjáért a helyi Jókai Mór Alapiskola csapata vehette át a zsűrielnök és párja cégének különdíját, a népi gasztronómia népszerűsítéséért pedig a Szabadtűzi Lovagrend Felvidéki Főkapitányságának különdíját kapta meg a Szilasi Szépkorúak Társasága (SZISZETA). Végül a műsorvezetők a szervezők nevében megköszönték a zsűritagok munkáját és a csapatok részvételét.
„Az idén volt a legnívósabb és legszínesebb a főzőverseny azért, mert a legtöbbéle étel készült, a csapatok alaposan felkészültek, és gyönyörű, ízléses dekorációkkal tették még vonzóbbá a standjaikat. Az is örvendetes, hogy sok csapat használt olyan alapanyagokat és fűszereket, amilyenek 1848/49-ben is rendelkezésre álltak, miközben az új technológiák nyújtotta lehetőségekkel is éltek. Nagyon sok érdekes étel készült, azok között Jókai Mór több egykori kedvencét is kóstolgathattuk azután, hogy a versenyzők régi forrásokból is merítettek tudást és motivációt. Nehéz volt meghozni a döntésünket” – mondta el végül a Ma7-nek Kovács Thurzó Gabriella zsűrielnök.
