Vitaindító cseh dokumentumfilm-sorozatot forgattak Komáromban
Az egésznapos forgatás után, amely során magyar-szlovák-cseh tolmácsként Pézman Zoltán, a Hírek.sk operatőre is a segítségére volt, Darina Vlková portálunkat egyebek mellett annak részleteiről és várható következményeiről is nyilatkozott.
Olvasóinknak elmondta: édesanyja Szlovákiából, édesapja Morvaországból származik, mindketten a prágai Károly Egyetemen dolgoznak, ő pedig a Cseh Televízió (ÈT)publicisztikai szerkesztőségének a tagja. Jelenleg Harmadik köztársaság címmel egy tízrészes dokumentumfilm-sorozatot forgat, amely majd 2018 februárjában, a Csehszlovák Kommunista Párt hatalomátvétele, a februári fordulat 70. évfordulója alkalmából lesz megtekinthető a cseh közszolgálati televízióban.
„Az 1945 és 1948 közti csehszlovákiai társadalmi-politikai helyzetet 3 fontos témakörön keresztül szeretném bemutatni a nézőknek. Azok a következők: Jozef Tiso tevékenysége és a korabeli politikai események saját érdekében történő kihasználása, továbbá a Szociáldemokrata Párt Csehszlovákia Kommunista Pártja általi fokozatos felszámolása, illetve az 1948. február 25-i hatalomátvétel, valamint a csehországi szudétanémeteket érintő lakosságcsere és a kitelepítésekkel járó szlovákiai magyar kérdés. Tudom, hogy főként a harmadik témakör nagyon sok embert érintett, s a történtek felidézése Csehországban is mindmáig vitákat vált ki. Szlovákiában pedig napjainkban is rengeteg érintett családnak jelent fájópontot az egykori kitelepítések és deportálások, a magyar-szlovák lakosságcsere felidézése“ – ismertette terveit Vlková.
Hangsúlyozta: az érem mindkét oldalát meg akarja mutatni a nézőknek. Kedden a jelenleg Dél-Komáromban élő, Deákiból Magyarországra áttelepített Keller Tibornéval is készített interjút, akinek a családját hét évtizeddel ezelőtt, a Beneš-dekrétumoknak „köszönhetően“ Észak-Komáromból telepítették át Magyarországra. „Egy szlovák férfit, Matej Gajdáèot is meginterjúvoltam, aki viszont a családjával együtt, meghallva a hajdani szlovák hatalom hívószavát, Magyarországról önként költözött át Szlovákiába. Számomra érdekes kihívást jelentett e két különböző sors, a szülőföldről való kényszerű és önkéntes távozás bemutatása“ – számolt be a cseh tévés stáb kedden végzett munkájáról.
Portálunk kérdésére, hogy tapasztalatai szerint a cseh történészek mit gondolnak Edvard Benešről, illetve a hírhedt dekrétumokról, nem kizárt, hogy a korábbi, Benešről kialakított kép viáltozik. : „Az az igazság, hogy a korabeli eseményekről, Benešről és a Beneš-dekrétumokról e filmsorozat forgatása előtt egyetlen cseh történésszel sem beszélgettem el. Észak-Komáromban azonban interjút készítettem Szarka László történésszel, a Selye János Egyetem Tanárképző Karának volt dékánjával. Előfordulhat, hogy talán éppen az általa elmondottak adnak választ a cseh történészek bizonyos kérdéseire, s esetleg a Benešről korábban alkotott véleményükön is változtatnak, átértékelik az ő egykori szerepét, tetteit“.
A Hírek.sk portált az is érdekelte, hogy az átlagpolgárok kíváncsiak-e a 70 évvel ezelőtti valós helyzetre. „Tény, hogy az idősebb emberek többsége még manapság is óvatosan beszél a hajdanán történtekről – a csehországi szudétanémetek kitelepítéséről. Talán majd az ifjabb nemzedék bátrabban próbálja elemezni az egykori eseményeket akkor, ha végre többet is megtudhat a történtekről. Az az igazság, hogy a szlovákiai magyarok kitelepítéséről még annál is kevesebbet tudnak, ami vélhetően a földrajzi távolsággal is magyarázható...“ – felelte Vlková.
Végül szerettük volna megtudni, hogy a Cseh Televízió mikor sugározza majd a készülő dokumentumfilm-sorozatot, s annak kapcsán milyen következményekre számít a rendező– az általa boncolgatott három kérdéskör forró témává válik-e.
„A dokumentumfilm-sorozat 1948 februárjában, a Csehszlovák Kommunista Párt hatalomátvétele, a februári puccs 70. évfordulója alkalmából lesz majd megtekinthető a ÈT-ben. Azt előre nem tudhatjuk, hogy a sorozatnak milyen lesz a fogadtatása. Ismétlem: a csehek többsége még mindig nagyon óvatosan viszonyul a filmemben bemutatott témákhoz. Azért is kiszámíthatatlan a majdani fogadtatása, mert ilyen jellegű film korábban Csehországban még nem készült, tehát nincs összehasonlítási alapunk. Remélhetőleg vitaindító lesz...“ – mondta végül a rendezőnő.
