Vesztünket okozhatja a Google
BUDAPEST. Hasznos dolog az internet, számos segítséget nyújt nekünk - ám szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy nem kevesen félrediagnosztizálják magukat a világháló "segítségével".
Két évtizeddel ezelőtt, ha valamilyen problémánk volt, eddig nem érzett tüneteket tapasztaltunk, az orvos volt az első megoldás. Ma az internet - ha valamilyen egészségügyi problémával szembesülünk, könnyebbnek és gyorsabbnak tűnik online választ keresni arra, mi lehet a bajunk, mint várni egy orvosnál kért időpontra.
Ám kutatók szerint Nagy-Britanniában négyből egy nő félrediagnosztizálja magát az internet alapján - majd rossz terméket vesznek, amellyel gyógyítani igyekeznek magukat. A Google sok tekintetben nagy segítség lehet, de ritkán találják el a helyes diagnózist vele az emberek.
Amellett, hogy rossz diagnózist állapítanak meg, a tünetek online keresése és az öndiagnosztizálás tízből egy nőnél kellemetlen mellékhatásokhoz vezet.
Aggodalomra ad okot, hogy a hölgyek csaknem fele a net alapján akarja kideríteni, mi a problémája és anélkül keres gyógymódot, hogy nem kérdez meg egy orvost, ez-e a pontos diagnózis.
Az internetbe vetett bizalom egyre nagyobb méreteket ölt az orvos, a család, a barátok véleményével szemben. Brit kutatók szerint az emberek ötöde tévesen diagnosztizálja magát és azt gondolja, hogy komoly betegsége van, például rákos.
A kutatók szerint a következő betegségekre kerestek rá leggyakrabban az emberek (és rosszul diagnosztizálták magukat azzal): mellrák, a rák más fajtái, magas vérnyomás, asztma, arthritis, depresszió és diabétesz.
A tünetek pedig, amelyek a netes keresést elindították, többnyire: alvásproblémák, fejfájás depresszió, szorongás, izommerevség, gyomorprobléma, krónikus izomfájdalmak, komoly fáradtság- és kimerültség érzés, viszketés, bőrérzékenység.
A leginkább mellrákkal diagnosztizálták magukat a nők helytelenül - sok esetben az volt a fő gond, hogy kellemetlennek érezték tüneteiket a családjukkal vagy barátaikkal megvitatni.
Először maguk próbálták megoldani a gondot, mielőtt másoktól kérnek segítséget. Sőt, volt, aki rettegett attól, hogy orvosnak számoljon be tüneteiről...
Csak végső esetben keresték fel az orvost. Meghökkentő, de 20-ból egy nő akár éveket is várt, mire felkeresett egy doktort a tüneteivel. Mindez igen veszélyes, hiszen bizonyos betegségek felismerésének a halogatása komoly következményekkel jár.
A bakteriális vaginosis például, amely kétszer olyan gyakori, mint hinnénk, és 3-ból 2 nő nem jól diagnosztizálja, a meddőséggel, vetéléssel is összefügghet egy terhesség során.
Eközben az internetes öndiagnosztizálás egyre népszerűbb. Valóban számos hasznos információt begyűjthetünk, és el is oszlathatja félelmeinket, de sajnos igen könnyű hibákat véteni.
Ám kutatók szerint Nagy-Britanniában négyből egy nő félrediagnosztizálja magát az internet alapján - majd rossz terméket vesznek, amellyel gyógyítani igyekeznek magukat. A Google sok tekintetben nagy segítség lehet, de ritkán találják el a helyes diagnózist vele az emberek.
Amellett, hogy rossz diagnózist állapítanak meg, a tünetek online keresése és az öndiagnosztizálás tízből egy nőnél kellemetlen mellékhatásokhoz vezet.
Aggodalomra ad okot, hogy a hölgyek csaknem fele a net alapján akarja kideríteni, mi a problémája és anélkül keres gyógymódot, hogy nem kérdez meg egy orvost, ez-e a pontos diagnózis.
Az internetbe vetett bizalom egyre nagyobb méreteket ölt az orvos, a család, a barátok véleményével szemben. Brit kutatók szerint az emberek ötöde tévesen diagnosztizálja magát és azt gondolja, hogy komoly betegsége van, például rákos.
A kutatók szerint a következő betegségekre kerestek rá leggyakrabban az emberek (és rosszul diagnosztizálták magukat azzal): mellrák, a rák más fajtái, magas vérnyomás, asztma, arthritis, depresszió és diabétesz.
A tünetek pedig, amelyek a netes keresést elindították, többnyire: alvásproblémák, fejfájás depresszió, szorongás, izommerevség, gyomorprobléma, krónikus izomfájdalmak, komoly fáradtság- és kimerültség érzés, viszketés, bőrérzékenység.
A leginkább mellrákkal diagnosztizálták magukat a nők helytelenül - sok esetben az volt a fő gond, hogy kellemetlennek érezték tüneteiket a családjukkal vagy barátaikkal megvitatni.
Először maguk próbálták megoldani a gondot, mielőtt másoktól kérnek segítséget. Sőt, volt, aki rettegett attól, hogy orvosnak számoljon be tüneteiről...
Csak végső esetben keresték fel az orvost. Meghökkentő, de 20-ból egy nő akár éveket is várt, mire felkeresett egy doktort a tüneteivel. Mindez igen veszélyes, hiszen bizonyos betegségek felismerésének a halogatása komoly következményekkel jár.
A bakteriális vaginosis például, amely kétszer olyan gyakori, mint hinnénk, és 3-ból 2 nő nem jól diagnosztizálja, a meddőséggel, vetéléssel is összefügghet egy terhesség során.
Eközben az internetes öndiagnosztizálás egyre népszerűbb. Valóban számos hasznos információt begyűjthetünk, és el is oszlathatja félelmeinket, de sajnos igen könnyű hibákat véteni.
Forrás
ma.hu
