Vélhetően nem kapják meg az iskolák az egész bérnormatívát
A kormány legutóbb 2012. december 6-án változtatta meg a vonatkozó rendeletet, így az új rendszer szerint mindegyik iskolának meg kellene kapnia az alkalmazottak fizetésére szánt egész bérnormatívát. A gazdasági minisztérium számításai szerint a változtatás az oktatásügyi alkalmazottak bruttó bérének 2,2 %-os növekedéséhez vezet. A nemrég módosult rendelet azonban újabb módosítás előtt áll, amit a szlovák kormány január 23-i ülésén hagyhat jóvá.
"A miniszter úr még decemberben jelezte a Szlovákiai Városok és Falvak Társulásának és a megyéknek, hogy ha ez a rendszer komoly problémákat okoz a finanszírozás terén, akkor a tárca megváltoztatja" – nyilatkozta Michal Kaliòák miniszteri szóvivő. Hozzátette: a tárca egy sor változást készít elő, amely reagál az iskolák rossz állapotára és az üzemeltetési gondjaikra. "Az egyik lépés az említett kormányrendelet" – fogalmazott Kaliòák.
A városok és a községek a rendelet megváltoztatását már annak jóváhagyásakor, decemberben bírálták. Azt állították, hogy az nem teszi számukra lehetővé az iskolák közti aránytalanságok kiegyenlítését. Jelenleg az iskolák működési költségei a tanulók létszámától és a tantestület összetételétől függően eltérőek. Elmélyíti a különbségeket az is, hogy a pedagógusok bére az életkoruk és a képesítésük függvényeként van megállapítva.
Ha a kabinet zöld utat ad a beharangozott módosításnak, a fenntartók ugyanúgy szétoszthatják majd a normatívából származó pénzeszközök egy részét az iskolák között, ahogy azt 2012-ben tették, azaz a bérnormatíva 10 és a működési normatíva 20 %-ával gazdálkodhatnak majd. A fenntartónak a bérekre szánt normatívából legkevesebb 90 %-ot át kell adnia a fennhatósága alá tartozó oktatási intézménynek.
Pavel Ondek, a Szlovákiai Oktatásügyi és Tudományos Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (OZPŠaV) elnöke nem lát problémát abban, hogy az önkormányzatok szükség esetén szétoszthassák a bérekre kapott pénzeszközök bizonyos hányadát az egyes iskolák között. "Amíg az alapító tudja, hogy a tanulók létszáma alapján az egyik iskolának 105 %, a másiknak pedig csupán 94 %-ra van szüksége a működéséhez a diáklétszám alapján, ez rendben van" – mondta Ondek. Azt azonban ellenzi, hogy a bérekre szánt pénzeszközöket állami beleegyezéssel az iskolák működtetésére fordíthassa a fenntartó.
Csúsz Péter, a losonci Kármán József Alapiskola és Óvoda igazgatója szerint e kérdéskörben a legnagyobb problémát az jelenti, hogy tíz év alatt elavult a normatív rendszer és miközben gyarapodtak az iskolák feladatai, az azok elvégzéséhez szükséges anyagiak mértékét az illetékesek nem növelték.“Nem volt rossz rendszer az, hogy a fenntartó rendelkezhetett a normatíva bizonyos hányadával, amelyből kisegíthette a fennhatósága alá tartozó kisiskolákat. Decemberben mégis megváltoztatták a rendszert, hogy ezentúl minden iskola kapja meg az intézménynek járó teljes összeget. Csakhogy nagy különbségek vannak az egyes iskolák között, így ez a változtatás hátrányokkal is jár. Akadnak ugyanis korszerű, uniós pénzeszközökből felújított, nagy diáklétszámú és ódon épületekben működő, nehezen kifűthető, kis diáklétszámmal rendelkező iskolák is, amelyek működési költségei jelentős mértékben eltérnek. Nos, az utóbbiak jól járnak azzal, ha a fenntartójuk a rendelkezésére álló összegből időnként kisegíthetik azokat. Másrészt kevesebb béralapot igényel a fiatalabb pedagógusokból álló tantestület, mint az idősebb átlagéletkorú kollektíva, tehát ezt is figyelembe kellene venni az anyagiak elosztásakor! Felmerül az a kérdés is, hogy ki ellenőrzi a fenntartókat, hogy igazságosan gazdálkodnak-e a rendelkezésükre álló pénzeszközökkel, például el ne lehetetlenítsék a magyar tannyelvű iskolákat“ – nyilatkozta portálunknak.
Csúsz hangsúlyozta: „A valódi gondot az jelenti, hogy a fiskális decentralizáció tíz éve megvan, de időközben nem változtatták meg a normatív rendszert, pedig újabb és újabb feladatokkal bízták meg az iskolákat. Például német és angol nyelvet kell tanítanunk emelt számban, megosztott diákcsoportokban, stb. Tehát elsősorban nem a százalékok iskolák és fenntartók közti elosztásáról kellene vitatkozni, hanem korszerűsíteni kellene az elavult normatív rendszert és növelni kellene a rendszerbe áramló összegeket! Az oktatásügy alultáplált, mert csupán a nemzeti jövedelem 2,8 %-át kapja meg, azaz iskoláink afrikai szinten vannak“.
Csúsz szerint helytelen lépés a normatív rendszert érintő változtatásokban keresni a pedagógusbérek emeléséhez szükséges pénzeszközöket. „A pedagógusbérek emelését magára vállalta a kormány, s az ezzel kapcsolatos többletkiadásokat más módon kellene bebiztosítania!“.
A losonci Kármán József Alapiskola és Óvoda igazgatójától azt is megkérdeztük, szerinte helyes-e, hogy az Új Iskolai Szakszervezetek (NŠO) az írásbeli vizsgák és a kilencedikesek Monitor-tesztjei idejére újabb országos sztrájkot terveznek. „Személyes véleményem az, hogy a diákok éppen eléggé stresszelnek a vizsgák és tesztek előtt, nem szabadna őket még feszültebbé tenni az országos sztrájk tervével! Ne a diákok legyenek a szenvedő alanyai a kormány és a szakszervezetek közti játszmáknak!“ – válaszolta Csúsz Péter.
