Vaskori falu maradványait tárták fel Dániában
AALBORG. Egy remek állapotban fennmaradt vaskori falu maradványait tárták fel a régészek az észak-dániai Aalborgban, ahol egy új kórház építési munkálatait megelőzően vizsgálják a szakemberek a beruházásban érintett területeket.
Kitűnő állapota miatt a nagyjából kétezer éves település különbözik a korszakból származó hasonló leletektől: a feltárt házak közül sokban tűzhelyet, mészkőpadlót és macskakő-szerű burkolatot fedeztek fel a szakemberek. A falu nagyjából négyhektáros területen fekszik és az ásatási munkálatok során eddig mintegy 40 házat tártak fel - adta hírül a Past Horizons régészeti hírportál.
Az épületek száma azonban várhatóan tovább növekszik a munkálatok kiszélesítésével, és az előzetes jelentések szerint a házak nem mindegyike vaskori, hanem számos alkalommal helyreállították, illetve újjáépítették őket több száz év leforgása alatt.
Számos ház lakórészében mészkőből készült a padló, és az épület többi részét a jelek szerint istállóként használták egykori lakói. Az előzetes tanulmányok szerint a területen talált csontok főleg marhák, disznók, bárányok és kecskék levágásából származnak, de a helyiek a szomszédos fjordoktól származó hallal is kiegészítették étrendjüket.
A település központi részének felfedezésén túl, a régészek megtalálták a falutól egykor délre fekvő kőfejtő nyomait is, ahol az épületek padlózatához szükséges mészkövet termelték ki a helyiek. A szakemberek a földművelés nyomait is felfedezték, ami segíthet fényt deríteni a falu gazdasági, mezőgazdasági berendezkedésére is. A kutatócsoport a vártnál jóval nagyobb mennyiségű ló csontra bukkant a területen, ami azért meglepő, mert ebben az időszakban a lovak a jólét jelei voltak, így a maradványok nagy száma újabb izgalmas kérdéseket vet föl.
A falu egy nagyobb kulturális tájegység részét képezi Aalborg délkeleti részén, ahol sok más településről és temetkezési területről árulkodó bizonyítékot tártak már fel a szakemberek. Az Észak-Jyllandi Történeti Múzeum régészei eddig 58 hektárnyi területet vizsgáltak be és ebből 54 hektáron engedélyezték a tervezett kórház építési munkálatait.
Az épületek száma azonban várhatóan tovább növekszik a munkálatok kiszélesítésével, és az előzetes jelentések szerint a házak nem mindegyike vaskori, hanem számos alkalommal helyreállították, illetve újjáépítették őket több száz év leforgása alatt.
Számos ház lakórészében mészkőből készült a padló, és az épület többi részét a jelek szerint istállóként használták egykori lakói. Az előzetes tanulmányok szerint a területen talált csontok főleg marhák, disznók, bárányok és kecskék levágásából származnak, de a helyiek a szomszédos fjordoktól származó hallal is kiegészítették étrendjüket.
A település központi részének felfedezésén túl, a régészek megtalálták a falutól egykor délre fekvő kőfejtő nyomait is, ahol az épületek padlózatához szükséges mészkövet termelték ki a helyiek. A szakemberek a földművelés nyomait is felfedezték, ami segíthet fényt deríteni a falu gazdasági, mezőgazdasági berendezkedésére is. A kutatócsoport a vártnál jóval nagyobb mennyiségű ló csontra bukkant a területen, ami azért meglepő, mert ebben az időszakban a lovak a jólét jelei voltak, így a maradványok nagy száma újabb izgalmas kérdéseket vet föl.
A falu egy nagyobb kulturális tájegység részét képezi Aalborg délkeleti részén, ahol sok más településről és temetkezési területről árulkodó bizonyítékot tártak már fel a szakemberek. Az Észak-Jyllandi Történeti Múzeum régészei eddig 58 hektárnyi területet vizsgáltak be és ebből 54 hektáron engedélyezték a tervezett kórház építési munkálatait.
Forrás
MTI
