Valamit a Jó Istennek és az ég madarainak is mutatni kell
Lechner Ödön (1845–1914) a magyar építészet történetének egyik legkiemelkedőbb, iskolateremtő alakja, akit gyakran neveznek a „magyar Gaudínak” is. Ő teremtette meg a magyar stílusú szecessziót azáltal, hogy a modern építészeti technológiákat egyedi módon ötvözte a magyar népművészeti motívumokkal, valamint a keleti és nyugati kultúrák formavilágával.
Lechner Ödön Pesten született jómódú, bajor polgári származású családban. Édesapja kőbányai téglagyáros volt, így Lechner Ödön már kisgyermekként közel került a kerámiákhoz és az építőanyagokhoz. Tanulmányait Budán, majd a rangos berlini Építészeti Akadémián végezte. Pályája elején több évet Clément Parent műtermében töltött Franciaországban, ahol reneszánsz kastélyok restaurálásával foglalkozott. Később Londonban az indiai és egyéb keleti építészet formavilágát tanulmányozta.
Munkásságának fontos eleme volt a Zsolnay Vilmossal való szoros szakmai barátsága és együttműködése. Épületeinek ragyogó, színes tetőszerkezeteit és külső díszeit a pécsi Zsolnay-gyárban készült pirogránit és fagyálló majolika elemek adják. Lechner célja egy önálló, sajátosan nemzeti építészeti nyelv kidolgozása volt.
Úgy vélte, hogy a tető az épület „lelki homlokzata”, amelyet nem lezárni, hanem megkoronázni kell.
Mivel a díszes, színes kerámiatetőket a szűk utcákról sokszor alig lehetett látni, állítólag egyszer megkérdezték tőle, miért épít ilyen díszes tetőket, mire azt felelte: Valamit a Jó Istennek és az ég madarainak is mutatni kell.
Lechner nevéhez számos bámulatos épület, építészeti csoda fűződik. Ezek egyike például a budapesti Iparművészeti Múzeum. A Pártos Gyulával közösen épített múzeumépület a magyar szecesszió remekműve, keleti, mór hatású belső udvarral és zöld-arany Zsolnay-tetővel. De az ő nevéhez fűződik a Kecskeméti Városháza, és nem utolsósorban a pozsonyi Kék templom, hivatalos nevén Szent Erzsébet-templom, amely játékos formáival és jellegzetes kék színével a szlovák főváros egyik legismertebb látványossága.
Bár élete utolsó évtizedében a hivatalos kultúrpolitika elfordult tőle, és nem kapott nagy állami megbízásokat, hatása óriási volt: követői és tanítványai révén a magyaros-szecessziós stílus az egész történelmi Magyarország arculatát meghatározta a századfordulón.
Lechner Ödön rendkívül karizmatikus, bohém, közvetlen és mélyen érző személyiség volt. Kortársai, tanítványai és a pesti művészvilág rajongásig szerették, és barátságosan csak „Papszi” néven emlegették.
Nem egy elefántcsonttoronyba zárkózott, rideg zseni volt, hanem a pesti társasági élet abszolút középpontja. Bár a magánélete nem alakult túl szerencsésen, hőn szeretett felesége tragikusan korán meghalt, s bár a tragédia mély nyomot hagyott a lelkében, a munkát folytatta. Nagylelkű és önzetlen mentor volt, valóságos szellemi iskolát teremtett. A fiatal építészeket partnerként kezelte, nem volt benne szakmai irigység; ha látta, hogy egy tanítványa tehetséges, háttérbe vonult, és átengedte neki a rivaldafényt vagy akár a megbízásokat is.
Többek közt ezt is megmutatja az az egész estés dramatizált dokumentumfilm, amely Lechner örökség címmel, Szabó Szonja rendezésében, Lechner Ödön zsenialitását, valamint a Lechner család szerteágazó kulturális és ipari örökségét mutatja be.
A film nem egy száraz életrajzi dokumentáció, hanem játékfilmes elemekkel tarkított portré, amelyben ismert színészek keltik életre a múltat. Lechner családi gyökereinek, majd építész életének nyomonkövetése mellett, lenyűgöző, látványos képeken keresztül megjelennek Lechner ikonikus épületei is.
De a film nagy hangsúlyt fektet arra is, hogy Lechner hatása nem ért véget a halálával. Megszólalnak a család mai leszármazottai (köztük Seidl Krisztián szépunoka), valamint olyan kortárs építészek és művészek, akiket Lechner szellemisége a mai napig inspirál a modern építészetben.
A Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ (MNMKK) részévé alakult budapesti Iparművészeti Múzeumnak köszönhetően ez a páratlan értékű film október 25-én ingyenesen megnézhető. Az Iparművészeti Múzeum Üllői úti palotája 1896. október 25-én nyílt meg, így 2026. október 25-én ünnepli fennállásának 130. évfordulóját. E jeles naphoz csatlakozva teszi ingyenesen elérhetővé a filmet 1 teljes napra a nagyközönségnek.
A film október 25-én EZEN A LINKEN lesz elérhető.
