Tíz éve halt meg Kállai Ferenc, a Tanú
Kállai Ferenc Kossuth-díjas színész, a Nemzeti Színház örökös tagja, a Nemzet Színésze Krampner Ferenc néven született 1925. október 4-én a Békés megyei Gyomán.
Kállai már kisgyermekként színházasdit játszott. A kereskedelmi szakközépiskola elvégzése után a Színművészeti Akadémiára jelentkezett, a felvételin Ady Endre Góg és Magóg fia vagyok én című versét szavalta, s a vizsgabizottság már a negyedik sornál félbeszakította:
„Fel van véve!” Művésznevét is ekkor kapta, a bizottság egyik tagja ott helyben keresztelte át „Legyen maga Kállai, mint a miniszterelnök!” szavakkal.
Kállai Ferenc 1944-ben végzett a Színművészeti Akadémián. 1945-től a Belvárosi Színházban játszott, 1948-ban került a Nemzeti Színházhoz, ahol egészen 2000-ig társulati tag volt. 2000-től haláláig a Pesti Magyar Színház művésze volt.
Alakított a színpadon Csongort, Noszthy Ferit, Tartuffe-öt és Kardics bankigazgatót, majd a mozivásznon tanácselnököt A legényanya, vagy főszerkesztőt a Gyula vitéz télen-nyáron című alkotásokban.
Neve Bacsó Péter 1969-ben forgatott, és sokáig betiltott A tanú című szatírájával került be a magyar filmtörténelembe.
A filmben a rendszer kisembere, Pelikán József gátőr bőrébe bújt. Egy korszak jelképévé vált Pelikán József gátőrként A tanú című filmben.
Ezután is a naiv, félrevezethető, ám mégis szerethető figurák megformálásában jeleskedett. A tanú második része 1994-ben készült el Megint tanú címmel.
Az egyik legsokoldalúbb magyar színész 2010. július 11-én hunyt el. A nevét viselő életműdíjat 2011-ben adták át először a színházi világnapon. A kitüntetéssel azokat a színészeket és technikai munkatársakat jutalmazzák, akik a régi Nemzeti Színház és a Magyar Színház művészeti munkájában legalább húsz éven át kiemelkedő szerepet vállaltak. 2013-ban avatták fel mellszobrát a Nemzeti Színházban, s emléktábláját a Szent Lukács Gyógyfürdőben, amelynek törzsvendége volt.
