Tiltakozó aláírásokat gyűjtenek az ausztriai magyarok
BÉCS. Tiltakozó beadvánnyal akarnak fordulni az osztrák közszolgálati televízió (ORF) Közönségtanácsához és ehhez támogató aláírásokat gyűjtenek ausztriai magyarok - tájékoztatta az MTI-t az EUROPA Club bécsi magyar szervezet.
A beadvány szerint, amelyet a szervezet az MTI bécsi irodájához is eljuttatott, Andrea Morgenthaler és Paul Lendvai Nemzeti álmok - Magyarország búcsúja Európától? című, szeptember 26-án sugárzott dokumentumfilmje nem teljesíti a kiegyensúlyozottság és az objektivitás követelményét, és ezzel megsérti a közszolgálati tájékoztatás kötelezettségét.
Többek között kiegyensúlyozatlannak tartják a filmben megszólaltatott szereplők kiválasztását. "A kormány tizenegy, többé vagy kevésbé kinyilvánított ellenzőjével szemben egyvalaki képviselt más álláspontot, a magyar külügyminiszter, aki összesen 29 másodperc erejéig jutott szóhoz" - fogalmaztak. Emellett úgy látják, hogy a film egyoldalúan mutatta be Magyarország helyzetét és a jelenlegi kormánypolitikát is.
A film "árt a magyarság külföldi megítélésének, függetlenül attól, hogy ki van kormányon" - tette hozzá az 1956-os menekültek által, 1964-ben alapított egyesület elnöke, Smuk András az MTI-nek.
Az ORF-ről szóló törvény szerint 120 aláíró fordulhat beadvánnyal a Közönségtanácshoz a törvényben előírt kötelezettségek megsértésének tárgyában.
A film miatt korábban a bécsi magyar nagykövet is tiltakozott Alexander Wrabetz ORF-vezérigazgatónak írt levelében. A vezérigazgató válaszlevelében visszautasította a bírálatot. Az ORF-törvényre hivatkozott, amely rögzíti az ORF újságíróinak függetlenségét és egyéni felelősségét. Nézete szerint mind a dokumentumfilmben, mind pedig az azt követő Club 2 vitaműsorban a magyar kormány képviselői is szóhoz jutottak.
Közlése szerint az ORF többször is próbált interjút kérni Orbán Viktor miniszterelnöktől. Az ORF a magyar kormánnyal szemben is "az újságírói tisztesség, hitelesség és szakmaiság alapelveihez igazodik" - írta Wrabetz.
A válaszlevélre reagálva Szalay-Bobrovniczky Vince az MTI-nek kifejtette: véleménye szerint a vezérigazgató levelében saját maga ismeri el, hogy a film nem volt eléggé kiegyensúlyozott.
A nagykövet felhívta a figyelmet, hogy Wrabetz levelében azt írta: a közszolgálati feladatnak a tudósítás egészét tekintve kell teljesülnie, és ezért tartotta fontosnak, hogy a dokumentumfilm sugárzása után egy Magyarországról szóló vitaműsor is adásba került.
Többek között kiegyensúlyozatlannak tartják a filmben megszólaltatott szereplők kiválasztását. "A kormány tizenegy, többé vagy kevésbé kinyilvánított ellenzőjével szemben egyvalaki képviselt más álláspontot, a magyar külügyminiszter, aki összesen 29 másodperc erejéig jutott szóhoz" - fogalmaztak. Emellett úgy látják, hogy a film egyoldalúan mutatta be Magyarország helyzetét és a jelenlegi kormánypolitikát is.
A film "árt a magyarság külföldi megítélésének, függetlenül attól, hogy ki van kormányon" - tette hozzá az 1956-os menekültek által, 1964-ben alapított egyesület elnöke, Smuk András az MTI-nek.
Az ORF-ről szóló törvény szerint 120 aláíró fordulhat beadvánnyal a Közönségtanácshoz a törvényben előírt kötelezettségek megsértésének tárgyában.
A film miatt korábban a bécsi magyar nagykövet is tiltakozott Alexander Wrabetz ORF-vezérigazgatónak írt levelében. A vezérigazgató válaszlevelében visszautasította a bírálatot. Az ORF-törvényre hivatkozott, amely rögzíti az ORF újságíróinak függetlenségét és egyéni felelősségét. Nézete szerint mind a dokumentumfilmben, mind pedig az azt követő Club 2 vitaműsorban a magyar kormány képviselői is szóhoz jutottak.
Közlése szerint az ORF többször is próbált interjút kérni Orbán Viktor miniszterelnöktől. Az ORF a magyar kormánnyal szemben is "az újságírói tisztesség, hitelesség és szakmaiság alapelveihez igazodik" - írta Wrabetz.
A válaszlevélre reagálva Szalay-Bobrovniczky Vince az MTI-nek kifejtette: véleménye szerint a vezérigazgató levelében saját maga ismeri el, hogy a film nem volt eléggé kiegyensúlyozott.
A nagykövet felhívta a figyelmet, hogy Wrabetz levelében azt írta: a közszolgálati feladatnak a tudósítás egészét tekintve kell teljesülnie, és ezért tartotta fontosnak, hogy a dokumentumfilm sugárzása után egy Magyarországról szóló vitaműsor is adásba került.
Forrás
MTI
