Temessy Hédi – aki a színpad helyett a filmet választotta
Várkonyi Zoltán Művész Színházában kezdte a negyvenes évek végén, később évtizedekig volt a Thália Színház tagja, eljátszott pár fontosabb szerepet, igazi állócsillaggá mégis a film tette. Ki más, őt is Keleti Márton fedezte fel, amikor 1951-ban rábízta a Különös házasságban Dőry Mária nem épp világszép, de annál karcosabb szerepét. Bár Szolnokon még eljátszotta Claire Zachanassian szerepét Szolnokon, 1977-ben mégis eljegyezte magát a filmmel. Sok-sok felejthetetlen filmes arcát mutatta meg a számunkra, említsük csak meg filmjei közül a Dögkeselyűt, a Jób lázadását, az Őszi almanachot vagy búcsúfilmjét, a Film...-et, amelyet már halálos betegen játszott el, s amelyért megkapta a legjobb női alakítás díját is a 2001-es játékfilmszemlén. 100 éve született Temessy Hédi.
Kiváló évjárat volt az 1925-ös a magyar színház szempontjából, hisz olyan óriásokat adott számunkra, mint Szirtes Ádám, Kálmán György, Kemény Henrik, Inke László, Kállai Ferenc, Raksányi Gellért, Gyenge Árpád, Darvas Iván s hogy a gyengébb nem se maradjon ki, Temessy Hédi. Bár ő le se tagadhatta volna, hogy ízig-vérig németnek született, igaz Budapesten. Az a bizonyos német zárkózott, szikár keménységet szinte minden szerepébe átörökítette, s már fiatalon megtalálták a koránál jóval idősebb szerepek. Anyja Bécsből a nem épp ideális családi viszonyok elől menekült Budapestre, míg az apja Temesvárról, s amikor megérkezett a magyar fővárosba, még a Klotzbier családi nevet viselte. Mindketten németek voltak, a magyar fővárosban kezdték törni a magyar nyelvet. Temesvár emlékét őrzi az új, választott családnév. Hédi tanítóképzőt végez, de egy karácsonyi szavalás során felfedezik benne a tehetséget, s ezzel el is döntik a sorsát. Bár a színművészetiről mondvacsinált okokkal eltanácsolják, Rátkai Márton színiiskoláját már befejezi, innen viszi a sólyomszemű Várkonyi Zoltán az akkor már államosítás előtt álló Művész Színházába. De gyorsan felfedezi őt a filmmágus Keleti Márton is, aki második Mikszáth-opuszába, a Különös házasságba szerződteti Dőry Máriaként. A film a Rákosi-korszak legvadabb időszakában készül, tele állócsillagokkal. Elég, ha az egyik utolsó szerepét abszolváló Somlay Artúrra gondolunk, rajta kívül Benkő Gyula, Gábor Miklós, Ruttkai Éva, Tompa Sándor, Szabó Sándor, Pécsi Sándor, Gobbi Hilda és sokan mások.
Persze, mondhatnánk azt is, nem fedezik fel a szerepkörét. Mindegy. Még az ötvenes években eljátssza Vivie szerepét Ladomerszky Margit oldalán a Warrenné mesterségében hármas szereposztásban felváltva Mészáros Ágival és Ferrari Violettával, volt Tímea is Az aranyemberben és Madelaine Béjart Az álszentek összeesküvésében, játszik Kazimír még Finnországban is elhíresült Kalevalájában, de az igazi színházi kiugrás elmarad. Már, amikor végleg a film mellett teszi le a voksát, Paál István hívja meg Szolnokra Az öreg hölgy látogatása címszerepére. Egy ideig a film sem kényezteti el, de aztán jön Gothár Péter, aki Ajándék ez a nap című filmjében, s több tévéfilmjében is befilmezi őt a köztudatba, s egyszerre arca elmaradhatatlan lesz a filmvászonról. Az elsők között szerződik a filmgyárhoz (annak idején, amikor egy-egy kőszínházi státusz életre szóló anyagi biztonságot jelentett), amit rajta kívül ezt csak Garas Dezső és Törőcsik Mari engedi meg magának, igaz, ők is csak egy rövid ideig. Temessy Hédinek kijött a lépés, amikor meghalt, közel száz játék- és tévéfilm állt a neve mögött, köztük kihagyhatatlan remekművek. Játszik az elsőfilmes Almási Tamás Ballagás című filmjében (ez Csendes László majdnem filmes kiugrása) 1982-ben András Ferenc hívja Dögkeselyű című mozijába, amelybe egy zsebtolvajduó egyik tagját, Részvét Micit játssza, aki partnerével, a római emigrációjából akkor hazatérő Perczel Zitával együtt tisztes vagyonra, többek között egy rózsadombi villára tesznek szert azzal, hogy temetői özvegyekre játszva zsebelnek ki ártatlan embereket.
Egyik áldozatuk, egy balfék taxisofőr (Cserhalmi György) úgy dönt, nem hagyja annyiban a dolgot, s megveszekedett bosszúhadjáratba kezd. A Dögkeselyűt követően sorra jönnek a jobbnál jobb b szerepek, Tarr Béla Őszi almanach című filmje a szakmai elismerést is meghozza a számára, míg a nézők rokonszenvét az Oscar-díjra is jelölt Jób lázadása című filmjében nyújtott Róza mama-alakításáért gyűjti be. A vészkorszak idején játszódó filmben Zenthe Ferenccel egy öreg gyerektelen házaspárt alakítanak, akik egy gyerekotthonból szereznek be egy kisfiút, a leendő örökösüket. Szívszorító hármójuk reménytelen, tragédiába torkolló kapcsolata, amelybe végzetes erővel gázol bele a holokauszt. Ekkoriban szinte állandóan forgat, alig van olyan film, amelybe ne jelenne meg, így láthatjuk az Abigélben, a Linda című bűnügyi sorozat több részében, ahogy az Öregberényben vagy a Família Kft. című szappanoperában is.
Dömölky János filmjében a vele egyidős Darvas Ivánnal egy idős házaspárt játszanak, akik meglátogatják a börtönben a kivégzésre váró fiukat, akit Kaszás Attila játszik. A pár perces jelenet a magyar filmművészet egyik legmegrázóbb jelenete. S élete végén, már súlyos betegen még egyszer találkozik Darvassal, Surányi András 2001-ben kettejükre bízza a Mészöly Miklós regényéből készült Film… idős házaspárjának a szerepét. Páger Antal és Bulla Elma felejthetetlen kettőse után (a Déry Tibor kisregényéből készült tévéjátékot a szintén száz éve született Makk Károly rendezte) egy újabb Philemon és Baucis-történet két együtt megöregedett házaspárról, akik együtt éltek s együtt haltak. „Otthonra leltem benned” – mondja az idős férfi, s a történetet igazából azok tudják megérteni, akiknek megadatott az a kivételes szerencse, hogy éveket-évtizedeket tölthettek el zsörtölődő szeretetben egy másik ember oldalán.
Temessy Hédi és Darvas Iván is ezzel a felejthetetlen alakítással (Temessy megkapta a XXXI. Magyar Játékfilmszemlén a legjobb női alakítás díját is) léptek le a filmvászonról s az élet nagy színpadáról is, arcukat és emberi nagyságukat örökre beleégetve retinánkba.
