Szlovákia élen jár a magiszterek és mérnökök képzése terén
A bakkalaureátusi fokozat (Bc.) a szlovákiai főiskolások döntő többsége számára nem számít végleges kvalifikációs fokozatnak. A 23 és 28 év közti korosztályban a magiszterek (Mgr.) és mérnökök (Ing.) aránya meghaladja a 35 százalékot. A vizsgált 27 OECD-tagországban mért átlag azonban csak 15, a megfigyelt 22 uniós tagországoké pedig 17 százalék.
A 20 százalékos szintet a magiszterek és mérnökök aránya az összes vizsgált OECD- és EU-tagország közül csak 5 országban, Szlovákián kívül Dániában, Finnországban, Izlandon és Csehországban haladta meg. Szlovákia azonban e ranglistát több mint 10 százalékos előnnyel vezeti, miközben a külföldi főiskolákon tanuló szlovák végzősöket bele sem számították ezen arányba.
Az Oktatásmenedzselési Központ (CEM) szerint a helyzetnek intenzívebben kellene tükröződnie a felsőfokú oktatásban végbemenő stratégiai változásoknak, amelyek jelenleg szakmai és széleskörű nyilvános viták tárgyát képezik. A hazai felsőfokú oktatás e jellegzetességével kitűnik az EHEA-közegben (European Higher Education Area) található fejlett országokra jellemző trendek közül.
„Természetesen a hatások a végzősök által kapott diploma munkapiaci értékcsökkenésében, illetve a felsőfokú oktatásra költött pénzeszközök kihasználásának célszerűségében, hatékonyságában is megmutatkoznak” – tette hozzá a CEM.
A kialakult állapot okait a központ szerint a felsőfokú oktatás irányításának törvényi és anyagi kereteiben, valamint a minőségirányítási rendszerében kell keresni, beleértve az akkreditációs folyamatokat is. Problémát jelent, hogy sem az egyetemek, sem a munkapiac részéről nincs elég motivációs faktor a változáshoz. Eközben a munkapiac nincs felkészülve arra, hogy nagyobb számban vegyen fel Bc. titulussal rendelkező személyeket.
