Szerves molekulákat fedezett fel az üstökösön a Philae
DARMSTADT. A Német Ûrügynökség bejelentése szerint szerves molekulák jelenlétét fedezte fel a 67P/Csurjumov-Geraszimenko-üstökösön a Rosetta űrszonda Philae leszállóegysége.
Az Európai Ûrügynökség (ESA) Philae minilaborja az üstökös légkörében olyan szerves vegyületet talált, amely az élet alapját képező szénatomot is tartalmazza. A tudósok most elemzik az adatokat azt kutatva, vajon a felfedezett vegyületek egyszerűek, mint a metán vagy a metanol, vagy összetettebbek, mint a fehérjék építőkövei, az aminosavak. A Philae az üstökös szilárd felszínéből is vett mintát, ám az még elemzésre vár.
Az üstökösök a Naprendszer legősibb, 4,5 milliárd éves anyagaiból is tartalmaznak egy keveset. Korábbi tanulmányok utaltak rá, hogy poros légkörükben organikus anyag rejtőzhet. Szerves anyagaik kutatása "segít megérteni, vajon ezek az égitestek hozták-e a Földre annak idején a szerves molekulákat, melyek az élet keletkezéséhez kellettek" - mondta Stephan Ulamec, a landolásért felelős csapat német vezetője.
A kutatók remélték, hogy a földi irányítók által 67P-nek becézett kométán szerves molekulákat találnak, a szondának köszönhetően elsőként sikerült közvetlenül kutatni utánuk mind az égitest légkörében, mind felszínén. A Philae adatait most összevetik azokkal, amelyeket a Rosetta gyűjtött, amikor augusztus elején kevesebb, mint 200 kilométerre volt a 67P-től. Akkor az űrszonda egyik szenzora tanulmányozta az üstökös magja körüli gázburkot.
Az akkori mérések vizet, szén-monoxidot és szén-dioxidot jeleztek, melyek valószínűleg az égitest felszíni rétege alól törtek föl. Ammónia, metán és metanol nyomaira is bukkant a Rosetta. A gázburkot elemző tudósok októberben bejelentették: formaldehid, kén-dioxid és záptojásszagú hidrogén-szulfid nyomait is megtalálták.
A mosógép méretű robot landolása nem ment simán, a rögzítésére szolgáló szigonyok nem működtek, ezért két visszapattanás után olyan árnyékos helyen tért nyugvópontra, ahol nem érik napsugarak, következésképp szombatra elfogyott az energiája. Addig 57 órát órán át dolgozhatott az üstökös felszínén.
Bár a kutatók kevés esélyt adtak rá, mégis sikerült elküldenie a Földre az üstökösön gyűjtött adatokat. Utoljára megpróbáltak úgy változtatni helyzetén, hogy napelemeit jobban érje a fény. Az üstökös most a Nap felé tart, és amellett, hogy a fény újratöltheti a leszállóegység napelemeit, így felélesztheti a hibernációból, a hő annyira felmelegítheti a kométa felszínét, hogy a feltörő gáz talán kiemelheti a Philae-t a sekély kráterből, ahol most tartózkodik - mondta Gerhardt Schwehm, a Rosetta-projekt egyik korábbi vezetője.
Az ESA szakemberei hangsúlyozták: ha nem is sikerül "újraéleszteni" a leszállóegységet, az üstökös körül keringő Rosetta űrszonda az 1,6 milliárd dolláros küldetéstől remélt adatok 80 százalékát akkor is képes lesz összegyűjteni.
Az üstökösök a Naprendszer legősibb, 4,5 milliárd éves anyagaiból is tartalmaznak egy keveset. Korábbi tanulmányok utaltak rá, hogy poros légkörükben organikus anyag rejtőzhet. Szerves anyagaik kutatása "segít megérteni, vajon ezek az égitestek hozták-e a Földre annak idején a szerves molekulákat, melyek az élet keletkezéséhez kellettek" - mondta Stephan Ulamec, a landolásért felelős csapat német vezetője.
A kutatók remélték, hogy a földi irányítók által 67P-nek becézett kométán szerves molekulákat találnak, a szondának köszönhetően elsőként sikerült közvetlenül kutatni utánuk mind az égitest légkörében, mind felszínén. A Philae adatait most összevetik azokkal, amelyeket a Rosetta gyűjtött, amikor augusztus elején kevesebb, mint 200 kilométerre volt a 67P-től. Akkor az űrszonda egyik szenzora tanulmányozta az üstökös magja körüli gázburkot.
Az akkori mérések vizet, szén-monoxidot és szén-dioxidot jeleztek, melyek valószínűleg az égitest felszíni rétege alól törtek föl. Ammónia, metán és metanol nyomaira is bukkant a Rosetta. A gázburkot elemző tudósok októberben bejelentették: formaldehid, kén-dioxid és záptojásszagú hidrogén-szulfid nyomait is megtalálták.
A mosógép méretű robot landolása nem ment simán, a rögzítésére szolgáló szigonyok nem működtek, ezért két visszapattanás után olyan árnyékos helyen tért nyugvópontra, ahol nem érik napsugarak, következésképp szombatra elfogyott az energiája. Addig 57 órát órán át dolgozhatott az üstökös felszínén.
Bár a kutatók kevés esélyt adtak rá, mégis sikerült elküldenie a Földre az üstökösön gyűjtött adatokat. Utoljára megpróbáltak úgy változtatni helyzetén, hogy napelemeit jobban érje a fény. Az üstökös most a Nap felé tart, és amellett, hogy a fény újratöltheti a leszállóegység napelemeit, így felélesztheti a hibernációból, a hő annyira felmelegítheti a kométa felszínét, hogy a feltörő gáz talán kiemelheti a Philae-t a sekély kráterből, ahol most tartózkodik - mondta Gerhardt Schwehm, a Rosetta-projekt egyik korábbi vezetője.
Az ESA szakemberei hangsúlyozták: ha nem is sikerül "újraéleszteni" a leszállóegységet, az üstökös körül keringő Rosetta űrszonda az 1,6 milliárd dolláros küldetéstől remélt adatok 80 százalékát akkor is képes lesz összegyűjteni.
Forrás
Híradó.hu
