Szabó István és Helen Mirren Moszkvában hódít
MOSZKVA. Szombat este mutatták be az orosz fővárosban Szabó István "Az ajtó" című filmjét, amely a 34. Moszkvai Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjában szerepel.
A bemutató előtt az Oscar-díjas rendező sajtótájékoztatón ismertette filmje keletkezésének történetét, közös munkáját az orosz gyökerű Helen Mirren brit színésznővel, akit Moszkvában is óriási tisztelet övez. A tavalyi filmfesztiválon Mirrent kitüntették a nagy orosz színházi reformerről, Konsztantyin Sztanyiszlavszkijról elnevezett díjjal.
Szabó hallgatóságának elárulta, hogy amikor a Szabó Magda azonos című, önéletrajzi ihletésű regényéből készült film egyik főszerepéről - a házvezetőnő Emerencről - gondolkodott, nem azonnal Helen Mirren ötlött eszébe. A komisszár című orosz filmben (1967) erőteljes alakítást nyújtó színésznőre, Nonna Mordjukovára gondolt. Amikor azonban erről megkérdezte Nyikita Mihalkovot, sajnálatára megtudta, hogy a színésznő már meghalt. A rendező elmondta, azért esett Helen Mirrenre a választása, mert ő "egy nagyon erős karakter, van belső ereje, mágnesként vonzza magához az embereket. Ehhez neki nem kell szerepet alakítania. Számára az ember megbabonázása olyan természetes, mint felhajtani egy pohár vizet" - magyarázta.
Szabó Magda írónőhöz fűződő kapcsolatáról az Oscar-díjas rendező elmondta, hogy ugyan nem rokonok, de előfordult olyan eset, amikor a kedves, vidám asszony úgy mutatta őt be, mint a fiát. "Magda nagyon szerette volna, hogy megfilmesítsék egyik regényét. Erről beszélgettem is vele, igaz ő egy másik művét javasolta. De hozzám Az ajtó áll közel" - hangoztatta Szabó István. Elmondta, azért választotta ezt a művet, mert szeretett volna választ adni egy fontos kérdésre: lehet-e beleavatkozni más ember életébe, érzéseibe. "Olyan filmet akartam csinálni, amelynek legfontosabb eleme a személyiség. Mindig fontos volt számomra, hogy a moziban olyat alkossunk, amire az irodalom, a festészet, a zene és a színház sem képes" - tette hozzá.
A moszkvai filmfesztivál versenyprogramjába 17 film, köztük Szabó István alkotása kapott meghívást. Olasz, iráni, lengyel, kínai, spanyol film mellett Ferzan Özpetek török származású olasz rendező Magnifica presenza, Branko Schmidt horvát filmrendező Ljudozder vegetarijanac (Emberevő vegetáriánus), az orosz Andrej Proskin Horda és Renata Litvinova Rita utolsó meséje című alkotásával képviselteti magát a mezőnyben.
A 34. Moszkvai Nemzetközi Filmfesztiválon külön figyelmet szentelnek az orosz animáció 100. évfordulójának és Andrej Tarkovszkij munkásságának. Berlin, Cannes és Velence mellett a moszkvai filmfesztivál a legjelentősebb, A-kategóriás fesztiválok sorába tartozó esemény. 1959-ben hívták életre, és 2000 óta évente rendezik meg. Szabó István Apa című filmjét 45 éve a moszkvai filmfesztiválon mutatták be, és elnyerte a legjobb filmnek járó díjat.
Szabó hallgatóságának elárulta, hogy amikor a Szabó Magda azonos című, önéletrajzi ihletésű regényéből készült film egyik főszerepéről - a házvezetőnő Emerencről - gondolkodott, nem azonnal Helen Mirren ötlött eszébe. A komisszár című orosz filmben (1967) erőteljes alakítást nyújtó színésznőre, Nonna Mordjukovára gondolt. Amikor azonban erről megkérdezte Nyikita Mihalkovot, sajnálatára megtudta, hogy a színésznő már meghalt. A rendező elmondta, azért esett Helen Mirrenre a választása, mert ő "egy nagyon erős karakter, van belső ereje, mágnesként vonzza magához az embereket. Ehhez neki nem kell szerepet alakítania. Számára az ember megbabonázása olyan természetes, mint felhajtani egy pohár vizet" - magyarázta.
Szabó Magda írónőhöz fűződő kapcsolatáról az Oscar-díjas rendező elmondta, hogy ugyan nem rokonok, de előfordult olyan eset, amikor a kedves, vidám asszony úgy mutatta őt be, mint a fiát. "Magda nagyon szerette volna, hogy megfilmesítsék egyik regényét. Erről beszélgettem is vele, igaz ő egy másik művét javasolta. De hozzám Az ajtó áll közel" - hangoztatta Szabó István. Elmondta, azért választotta ezt a művet, mert szeretett volna választ adni egy fontos kérdésre: lehet-e beleavatkozni más ember életébe, érzéseibe. "Olyan filmet akartam csinálni, amelynek legfontosabb eleme a személyiség. Mindig fontos volt számomra, hogy a moziban olyat alkossunk, amire az irodalom, a festészet, a zene és a színház sem képes" - tette hozzá.
A moszkvai filmfesztivál versenyprogramjába 17 film, köztük Szabó István alkotása kapott meghívást. Olasz, iráni, lengyel, kínai, spanyol film mellett Ferzan Özpetek török származású olasz rendező Magnifica presenza, Branko Schmidt horvát filmrendező Ljudozder vegetarijanac (Emberevő vegetáriánus), az orosz Andrej Proskin Horda és Renata Litvinova Rita utolsó meséje című alkotásával képviselteti magát a mezőnyben.
A 34. Moszkvai Nemzetközi Filmfesztiválon külön figyelmet szentelnek az orosz animáció 100. évfordulójának és Andrej Tarkovszkij munkásságának. Berlin, Cannes és Velence mellett a moszkvai filmfesztivál a legjelentősebb, A-kategóriás fesztiválok sorába tartozó esemény. 1959-ben hívták életre, és 2000 óta évente rendezik meg. Szabó István Apa című filmjét 45 éve a moszkvai filmfesztiválon mutatták be, és elnyerte a legjobb filmnek járó díjat.
Forrás
Hírado.hu
