Sólyomünnep a Baranta-völgyben
A téli napforduló ünnepe a keleti pusztai népeknél, így őseinknél is a legkiemelkedőbb örömnap lehetett. A kínai krónikák már a hunok esetében is feljegyezték a sötétség fordulójának megünneplését. A turáni népek hitvilágában ez a nap a megújulást, az újjászületést is jelképezte. A sötétség átfordulását a világosságba: kara csun – azaz karácsony ünnepe.
„Mindannyiunk szívében már vágyakozik a Nap születése, mindannyian várjuk, hogy megszülessen a Fény, ami egy új élet reményében, új lehetőségeket ad a következő évre. Õseink több ezer éve ünneplik a téli napfordulót, hiszen ez hozza el az új életet, az új lehetőségeket” – mondta Pucskó Zsolt Ákos hagyományőrző. „Az ősi útmutatások által kijavítva esetleges hibáinkat, megtisztulva ebben a hosszú sötét időszakban – ami Márton napjától egészen idáig tartott – egy új életet és egy új évet tudunk nyitni. Ez mindannyiunk számára bizakodást ad” – fűzte hozzá.
Kopecsni Gábor, a Felföldi Baranta Szövetség elnöke leszögezte, hogy „egy ősiséget” próbálnak folytatni. „Sokan azt hiszik, hogy mi itt pogányok vagyunk, de nem, épp ellenkezőleg: a magyarságunkért tesszük ezt, azon az úton haladva, amin őseink is jártak. Az Õsök tere vagy szerdomb ugyanezt jelképezi” – fejtette ki.
Tóth Zoltán, a Kerecsen Motoros Egyesület elnöke hangsúlyozta, hogy az igazán értékes dolgok a szem számára láthatatlanok. „Ilyen dolog a szeretet, a barátság, s folytathatnám. Ezeket nem tudjuk megfogni, de léteznek. Ezek egyike a tisztelet. A tisztelet a múltunk felé, az ősök felé. Ez hozott ide mindenkit” – mondta.
A rendezvény során az Õsök terén felavatták Lél és Bulcsú szobrát. December 22-én a Baranta-völgy ismét megtelik élettel. Molnár V. József Karácsonyi asztal – Karácsony a Kárpát-hazában című előadását hallgathatják majd meg az érdeklődők.
