Sikeres felvidéki filmbemutató: A funtineli boszorkány
A Kárpátia Sport Polgári Társulás és a Komáromi Városi Művelődési Központ szervezésében, október 25-én a VMK-ban nagy érdeklődés közepette mutatták be A funtineli boszorkány című kétrészes filmet. Wass Albert nagy sikerű trilógiáját a felvidéki bemutatón jelen levő Poór István rendező filmesítette meg. A 2016-os los angelesi nemzetközi filmfesztiválon a legjobb forgatókönyv díját elnyert alkotást Kőrösi Mária budapesti egyetemi docens méltatta.
A funtineli boszorkány című regényt Wass Albert (1908-1998) amerikai emigrációja alatt, 1959-ben írta, s azt az egyik legsikeresebb művének tartják. Főszereplője Nuca, a szép havasi leány, akinek különböző csodás képességeket tulajdonítottak az emberek – egyesek szerint szent, mások szerint boszorkány volt.
Az Amerikából hazatért Poór István rendező az erdélyi Szászrégen közelében, Magyarón mindössze háromfős műszaki stábbal, ám többségében hivatásos erdélyi színészek közreműködésével, néhány hónap alatt forgatta le a filmet.
A lány fejlődéstörténetére helyezte a hangsúlyt. Lineáris időkezelés, lassú narráció, a helyszín, a környezet és a táj bemutatása, a premierplánok gyakori alkalmazása hangsúlyosan jelen van az alkotásban.
Az ízes „székely atyafias“ beszéddel erősített, hiteles alakítások közül elsősorban a nagylány Nucát játszó Ritziu Ilka Krisztináé emelendő ki, de a kislány Nuca szerepébe bújt amatőr színész, Nagy Mira Zsuzsanna is kiválóan megoldotta feladatait. Sajátos hangulatot teremtett a maga gyermekien romlatlan ártatlanságával. Az alkotást a finom színészi játékon kívül mindvégig hatásos monológok jellemzik.
Nem csoda, hogy Poór István értékes műve 2016-ban 300 pályamunka közül elnyerte a legjobb forgatókönyv díját a los angelesi Movie Park Action Adventure Film Festival versenyen. Annak ellenére, hogy azt állami vagy alapítványi anyagi támogatás nélkül, mindössze 5 millió forintos önköltségből forgatták!
A székely származású, Budapesten élő Kőrösi Mária méltatásából azt is megtudtuk, hogy a népbutító nyugati tömegbóvlitól merőben különböző, magyar témát feldolgozó film széleskörű hivatalos forgalmazása még várat magára – köszönhető ez a magyarországi filmfinanszírozás nem igazán magyar szellemiségű uralmának. Wass Albert Adjátok vissza a hegyeimet! című verséből idézett: „Urak, én alázatosan elhiszem, hogy nagyok vagytok és hatalmasok. Hogy kisujjatok egyetlen mozdulatára milliók halnak meg, országok cserélnek gazdát és földrészek süllyednek el a tengerek mélységeibe. De mindezeken túl hinni szeretném azt is, hogy tisztelitek az igazságot és a törvényt, amit Isten a világnak adott, és hogy a szívetekben jószándék szűri át még a kisujjatok mozdulatát is. De ezt csak akkor hihetem el, ha eltörlitek a rontást, ami játékaitok nyomán erre a világra rászabadult, és visszaadjátok a hegyeimet...“. A kultúrpolitikai döntéshozóknak és a filmkészítőknek mintegy sugallva: adják vissza a valós kultúránkat, gyarapítsák a nemzeti értékeinkből merítő filmjeink számát.
Poór István a nézőknek beismerte: a Wass-trilógia olvasgatása közben időnként úgy érezte, hogy azt lehetetlen megfilmesíteni, de bízott abban: ha odafentről, az égiektől kap segítséget, akkor azt talán mégis meg tudja csinálni.
Ahogy azt a három és fél órás komáromi vetítés alatt tapasztalt beszédes csend, majd az annak végén kitörő, hosszú vastaps is bizonyítja: sikerrel járt. Saját munkája legszebb részének a narrációt, a meseszép erdélyi táj bemutatását és azt tartja, ami a látottak mögött, a mű legmélyén búvik meg.
„Örvendetes azonban az, hogy e művemmel ennek ellenére nagyon sok magyarországi vetítésre hívnak meg, ami részben elégtételt is jelent. Bár Székelyföldön a munkakópiákkal kezdődtek a teltházas vetítéseink, ám ott azt tapasztaltam, hogy még félnek egy kicsit. A teljes vágással anyagi okokból csak idén végeztem, s a felvidéki bemutató résztvevői már a végleges változatot láthatták.”
„Sokfelé hívnak, már Amerikában is kezdenek jobban felfigyelni a filmre, s talán fesztiválokra is benevezek. Reményre ad az is okot, hogy Orbán Viktor miniszterelnök úr az idei 1956-os beszédét éppen Wass Albert Üzenet Haza című versének idézetével fejezte be: „És lészen csillagfordulás megint/ és miként hirdeti a Biblia:/ megméretik az embernek fia/ s ki mint vetett, azonképpen arat./ Mert elfut a víz és csak a kő marad,/ de a kő marad“.
A funtineli boszorkány felvidéki ősbemutatója a Kárpátia Sport PT két motorjának, Pallag György mérnöknek és Michač Szilviának, valamint a befogadó VMK igazgatójának, Lakatos Róbertnek köszönhető. Poór István további itteni meghívásoknak is szívesen eleget tenne. Tőle végül azt is megtudtuk, hogy hamarosan Mária Magdolna és a Szent Grál üzenetét akarja megfilmesíteni. Miután ahhoz sikerül megszereznie a szükséges anyagiakat, az újabb műve akár a 2020. szeptember 13-20. között Budapesten zajló 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusig el is készülhet.
