Scorsese három fázisa: Taxisofőr (1976)
A Taxisofőr a 70-es évek egyik legmeghatározóbb filmje, mely joggal betonozta be magát minden idők legnagyobb alkotásai közé.
Három nap maradt az Elfojtott virágok premierjéig, mely a legendás filmrendező Martin Scorsese legújabb darabjának számít gazdag repertoárjában. A három nap három legkiemelkedőbb alkotását fogja bemutatni élete különböző szakaszaiból. Az első szakasz legkiemelkedőbb darabjai közé tartoznak az Aljas utcák, a Dühöngő bika, vagy A komédia királya.
Krónikus álmatlanságban szenved, és egyre inkább elege van a társadalomból, ami körülveszi. Több emberrel is találkozik céltalan utai során, kik nagy hatással vannak gondolkodására. Passzivitását végül feladja, és cselekedni kezd azok ellen az emberek ellen, akik szerinte megrontják társadalmunkat. Kezébe veszi városa sorsát, és beveti egyetlen fegyverét, amit környezete megtanított neki, az erőszakot.
Nem kis elismerés az ilyen kijelentés egy fél évszázada készült film számára, hiszen a ma megjelent filmek nagy része, már a megjelenésnél elavultnak bizonyul, mint tematikailag, mint cselekményben. Travis Bickle helyzete kísértetiesen hasonlít szinte minden fegyveres merénylőre, akiket mai világunkban láthattunk. Gondolhatunk itt például Stephen Paddock rémisztő lövöldözésére Las Vegasban, amikor véletlenszerűen 60 embert végzett ki tömegmészárlása során. Paddock csupán egy a megannyi Bickle közül, akik most is világunkat járják. Egyenesen letaglózó, Scorsese és Paul Schrader, a film írója, mennyire élethűen meg tudták fogni azokat a tényezőket, amik egy embert képesek elvinni a töréspontjáig. Filmjük üzenete egyértelmű: rettegjünk az embertől, akinek nincs mit veszítenie többé az életben.
