Saját halottjának tekinti a minisztérium Jancsó Miklóst
BUDAPEST. Az életének 93. évében, pénteken elhunyt Jancsó Miklóst, Balázs Béla-díjas, kétszeres Kossuth-díjas alkotót, kiváló művészt az Emberi Erőforrások Minisztériuma saját halottjának tekinti - közölte a tárca hétfőn az MTI-vel.
A tárca az elhunyt családjával közösen gondoskodik Jancsó Miklós temetéséről - olvasható a közleményben, amely felidézi a filmrendező életútját.
Jancsó Miklós Vácon született. A székesfehérvári cisztercita gimnázium elvégzése után jogot hallgatott, 1944-ben szerzett diplomát. 1946-tól a Színház- és Filmművészeti Főiskola filmrendező szakán tanult, ahol 1951-ben diplomázott.
Első önálló játékfilmje az 1958-ban készített A harangok Rómába mentek. Ezt követte az Oldás és kötés, az Így jöttem, majd az 1965-ban Cannes-ban is bemutatott Szegénylegények. A magyar történelem különböző időszakait dolgozza fel az Égi bárány, a Csend és kiáltás, valamint a Fényes szelek című alkotásában. 1972-ben Még kér a nép című filmje a Cannes-i Filmfesztiválon elnyerte a legjobb rendezés díját, ugyanott 1979-ben életműdíjjal is elismerték. A magyar jelenre reflektáló alkotói korszakában készítette el a Szörnyek évadját, a Jézus Krisztus horoszkópját és a Kék Duna keringőt. Utolsó játékfilmjét, az Oda az igazságot a 2010-es filmszemlén mutatták be - áll a dokumentumban.
Jancsó Miklós művészetét több rangos díjjal is jutalmazták: 1966-ban elnyerte a Balázs Béla-díjat, kétszer kapott Kossuth-díjat (1973, 2006), 1970-ben érdemes, 1980-ban kiváló művész lett, több rangos fesztivál - Cannes, Velence, Split - életműdíjasa, a Magyar Mozgókép Mestere, Budapest díszpolgára. 2012-ben Jubileumi Prima Primissima Díjat vehetett át.
Jancsó Miklós Vácon született. A székesfehérvári cisztercita gimnázium elvégzése után jogot hallgatott, 1944-ben szerzett diplomát. 1946-tól a Színház- és Filmművészeti Főiskola filmrendező szakán tanult, ahol 1951-ben diplomázott.
Első önálló játékfilmje az 1958-ban készített A harangok Rómába mentek. Ezt követte az Oldás és kötés, az Így jöttem, majd az 1965-ban Cannes-ban is bemutatott Szegénylegények. A magyar történelem különböző időszakait dolgozza fel az Égi bárány, a Csend és kiáltás, valamint a Fényes szelek című alkotásában. 1972-ben Még kér a nép című filmje a Cannes-i Filmfesztiválon elnyerte a legjobb rendezés díját, ugyanott 1979-ben életműdíjjal is elismerték. A magyar jelenre reflektáló alkotói korszakában készítette el a Szörnyek évadját, a Jézus Krisztus horoszkópját és a Kék Duna keringőt. Utolsó játékfilmjét, az Oda az igazságot a 2010-es filmszemlén mutatták be - áll a dokumentumban.
Jancsó Miklós művészetét több rangos díjjal is jutalmazták: 1966-ban elnyerte a Balázs Béla-díjat, kétszer kapott Kossuth-díjat (1973, 2006), 1970-ben érdemes, 1980-ban kiváló művész lett, több rangos fesztivál - Cannes, Velence, Split - életműdíjasa, a Magyar Mozgókép Mestere, Budapest díszpolgára. 2012-ben Jubileumi Prima Primissima Díjat vehetett át.
Forrás
MTI
