Robert Capa képeiből nyílik kiállítás Győrben
Az október 29-től jövő január 22-ig nyitva tartó tárlat negyven képet mutat be a világ 23 országának fegyveres konfliktusairól vagy épp mindennapjairól tudósító fényképész életművéből, de a Mozgásban című kiállítás anyagában helyet kaptak a barátairól készült portrék is, legyen szó Ernest Hemingway-ről, John Steinbeckről, Irwin Shaw-ról vagy éppen Henri Matisse-ról – tájékoztatott a Városi Művészeti Múzeum. Az anyagot abból a csaknem ezer felvételből válogatták, amelyeket a Magyar Nemzeti Múzeum 2008-2009 fordulóján vásárolt a Capa hagyatékát őrző New York-i International Center of Photography gyűjteményéből.
Grászli Bernadett, a múzeum igazgatója elmondta: a kiállítással az a céljuk, hogy minél kézzelfoghatóbbá tegyék a látogatók számára a Budapesten Friedmann Endreként született fotózseni képein látható eseményeket, hiszen maga Capa is azt vallotta: ha egy kép nem sikerül, annak csak az lehet az oka, hogy nem voltál elég közel. Közlése szerint a mintegy kétszáz négyzetméteren elrendezett tárlat látogatóit a művész egyik korai képe fogadja; a harmincas évek elején készült felvételen Trockij dániai diákoknak tart előadást.
Robert Capa 1913. október 22-én született Budapesten Friedmann Endre Ernő néven és 1954. május 25-én hunyt el az indokínai Thai Binh-ben. Elsősorban dokumentaristaként, haditudósítóként tartják számon. Rövid élete során öt csatatéren fotózott (a spanyol polgárháborúban, a japánok kínai inváziójakor, a II. világháború európai hadszínterein, az első arab–izraeli háborúban és Indokínában). A II. világháború folyamán Londonban, Észak-Afrikában, Olaszországban, a normandiai partraszállásnál az Omaha Beach-en és Párizs felszabadításakor is ott volt, dokumentálta a háború eseményeit.
Öccse, Kornél később szintén fényképész lett és Cornell Capa néven futott be szép karriert. A budapesti Madách Gimnáziumban végezte középfokú tanulmányait. 1931 júliusában előbb Bécsbe, majd Prágába, aztán Berlinbe költözött, ahol a Német Politikai Főiskolán újságírást tanult, ahonnan zsidó származása miatt 1933-ban távozni kényszerült. Egy rövid időre visszatért Budapestre, de a növekvő antiszemitizmus miatt ősszel Párizsba emigrált.
Mivel Párizsban sem volt neki könnyű a megélhetés, 1934-ben felvette a Robert Capa nevet (magyar barátai között cápa volt a beceneve), ami amerikai hangzású volt, hasonlított az akkoriban népszerű amerikai fimrendező, Frank Capra nevére. 1934-ben megkapta első megbízását a Vu magazintól. Haditudósítóként vett részt az 1936-os spanyol polgárháborúban (A milicista halála című fotója hozta meg számára az áttörést – fent), az 1938-as japán–kínai háborúban, a II. világháború észak-afrikai és olaszországi hadjárataiban, a franciaországi (normandiai) invázióban, 1950-ben az izraeli harcokban.
1954-ben a Life Indokínába küldte, hogy tudósítson a francia gyarmati harcokról. Május 25-én délután 3 óra előtt 5 perccel aknára lépett, és meghalt.
