Paul Newman akit előbb ért utol a világhír, mint az Oscar-díj

Paul Newmant több nemzet is jó szívvel vallhatná a magáénak, de elsősorban a zsidók, hisz édesapja, Arthur S. Newman magyar zsidó apa (eredetileg Neumann Simon) és lengyel zsidó anya (Hannah Cohn) fia volt. Ők nem tartoztak azok közé, akik annyira dicsérhették volna az Osztrák-Magyar Monarchia ún. boldog békeéveit, inkább csak a végtelen szegénységet tapasztalták naponta, s azon másfél millió közé tartoztak, akik teljes reménytelenségükben kivándoroltak Amerikába. Sokukkal ellentétben, akik legfeljebb a visszaútra valót keresték meg, nekik bejött. A papa sportboltot nyitott Cleveland elővárosában, Sheker Haightsban, s itt ismerkedik meg egy ugyancsak bevándorló lánnyal, a peticsei (Ptičie) Fečko Teréziával. Bár alig száz év telt el a sorsdöntő találkozás óta, mindez már a legendák ködébe veszett. Vannak források, akik szerint a lány Makó környékéről került ki a tengerentúlra, más források a Homonna melletti szlovák kisközséget említik, ahonnan szegénységükben nagyon sokan választották az amerikai kontinenst. Nem messze innen, Mezőlaborcról indult új hazát kereső útjára a Warhola család is, s már a Pittsburghben született fiuk Andy Warhol néven lesz a popkultúra ikonja. Vagyis, ha legközelebb a boldog békeidőket emlegeti valaki, érdemes ezekre a tényekre is odafigyelni.

A Newman-Fečko párkapcsolatból két fiúgyermek születik, de a fiúk egyike sem viszi tovább a sportboltot, mindketten a film mellett kötelezik el magukat. Az idősebbik, az apja nevét öröklő Arthur producer lesz, de igazi világhírnévig a tőle egy évvel fiatalabb, de sokkal sármosabb öccse,

Paul viszi, aki ugyan pilóta, majd tanár szeretne lenni, de alig harmincéves, amikor már a nevétől hangos a filmszakma Hollywoodban. Egyedül korán meghalt apja nem élheti meg, hogy fia sikereiben megfürödjön.

Paul Leonard 18 évesen arról álmodik, hogy repülősként szolgálja a hazáját a második világháborúban, de miután kiderül, hogy színvak, erről az álmáról le kell mondania. Így torpedóbombázókon teljesít rádiós szolgálatot. A negyvenes évek második felében elvégzi a Yale egyetemen az angol-közgazdász szakot, de közben megismerkedik Jackie Witte színésznővel, s házasságuk ugyan korántsem felhőtlen, de születik egy fiuk s három lányuk, ahogy az asszony megfertőzi őt a színészettel is, így elvégzi New Yorkban az akkori legjobb színiiskolát, a Lee Strasberg   Actor's Studiót, s a Broadway deszkáin indul el gyorsan szárnyaló karrierje Marlon Brando, Steve McQeen és a tragikusan fiatalon elhunyt üdvöske, James Dean társaságában. Egyes életrajzírói szerint házassága megromlásában az is közrejátszott, hogy a nők mellett nem vetette meg az ágyban a férfiakat sem, annak idején beszéltek a James Deannel folytatott románcáról is.

A Broadway egyik színpadán játssza el Tennessee Williams Az ifjúság édes madara című drámájának a főszerepét, s Chance Wayne alakja meghozza számára a hangos sikert, s több tévésorozatban való részvétel után a ma is élő Mel Brooks felajánlja neki egy másik Williams-darab, a Macska a forró bádogtetőn férfi főszerepét.

A címben szereplő macska nem más, mint az akkor már világhírű Elisabeth Taylor. A film bemutatója után a hírnév őt is felkapja.

Új trendek jelentkeznek a negyvenes-ötvenes években az amerikai drámairodalomban. A már ismert O’Neill mellett ekkor jelentkezik Williams, Arthur Miller, David Storey és a Nem félünk a farkastól szerzője, Edward Albee, akik a korábbi, amerikai álmot dicsőítő hősköltemények után váratlanul tükröt tartanak hőseik elé, s bizony ez a tükörbenézés nem igazán kellemes. Se a hőseiknek, se a nézőiknek. O’Neill Amerikai Elektra és Utazás az éjszakába darabjai után jönnek sorban Williams darabjai, A vágy villamosa, a Macska a forró bádogtetőm, A tetovált rózsa és Az ifjúság édes madara, Arthur Miller klasszikusai (Az ügynök halála, Pillantás a hídról, Bűnbeesés után), s ezt a pokoli sorozatot zárja le Albee Nem félünk a farkastól című hagymázas, poklokat megjáró drámája.

A Broadwayn bemutatott darabok többsége rövid időn belül filmre kerül, s Ungvári Tamás, Vajda Miklós, Czímer József és Elbert János jóvoltából keletkezésük éveiben eljutnak magyar nyelvterületre is. A vágy villamosát még 1951-ben Elia Kazan viszi filmre Marlon Brandoval és Vivien Leigh-vel, de a következő Williams-dráma már Paul Newmané, aki a Macska a forró bádogtetőn sikere után megismétli nagy színpadi sikerét is,

Az ifjúság édes madarát is, mégpedig Genevie Page oldalán. A darab alig pár évvel később eljut magyar színpadra is. Marton Endre (aki Az ügynök halálát és a Bűnbeesés utánt is megrendezte már) az idősödő, légzési problémákkal küszködő egykori sztár szerepét Mezey Máriára osztotta, aki pár év múlva a valós életben is megéli az általa színpadon eljátszott kiöregedett színésznő tragédiáját. A Newman által játszott selyemfiút a magyarországi ősbemutatón Sinkovits Imre játssza, míg a főhős igazi szívszerelmét Váradi Hédi alakítja. Évtizedekkel később Béres Ilonáé és Kaszás Attiláé a két főszerep a Várszínházban, míg a filmben Newman és Page magyar hangja Stohl András és Básti Juli. Bár sokan vállalták fel Newman magyar hangját (szerencsénkre a legtöbb filmjét szinkronizálták), a pálmát mindenképpen Mécs Károly viszi el, aki például A nagy balhé mindkét szinkronváltozatában Newman magyar hangja, pedig a két változat között több mint húsz év telt el.

Az ún. értelmiségi filmek után sármos, szívtipró alakját  felfedezik az ún. könnyedebb usánerek i. Bár még 1960-ban Otto Preminger meghívja a Leon Uris Exodus című regényéből készült monstrefilmjének az egyik főszerepére. Az ötvenes-hatvanas évek egyik kedvenc filmes műfaja a sokórás tablókép (Quo vadis, Ben Hur, Kleopátra, Háború és béke), ezek egyike lesz az akkor még aligtörténelminek számító Exodus, amely a holokausztot túlélt zsidók újabb kálváriáját, a hazakeresés fázisait  mutatja be Palesztinában. Egy kémfilm (Szakadt függöny) erejéig megtalálja őt a feszültségkeresés nagymestere, Alfred Hitchcock is, majd 1969-ben jön élete egyik legnagyobb sikere, a Butch Cassidy és a Sundance kölyök, amelyben először találkozik Robert Redforddal, akivel hét évvel később A nagy balhé című gengszterparódiában játszanak újra együtt.

Ez a westernek időszaka Newman életében, még 1967-ben A hallgatag ember címszerepében eljátszik egy félvér indiánt, aki viselkedésével emberségből mutat fehér társainak, s a westernvonulatba tartozik a Roy Bean élete és kora, valamint a Buffalo Bill és az indiánok című két életrajzi western is.

Ekkoriban Paul Newman Hollywood ünnepelt színészcsillaga, ahogy Ennio Morricone az ünnepelt zeneszerzője, de az aranyszobrocskára még mindkettejüknek várniuk kell. Méghozzá méltatlanul sokáig. S mindketten előbb az életművükért kapnak Oscart, s nem egy-egy kiemelkedő alakításukért/filmzenéjükért, amelyek már rég meghozták a világsikert a számukra. Igaz, mi magyarok tudjuk, díjat az kap, akinek adnak, s nem kizárólag az, akinek (ki)jár. Mindketten teszik a dolgukat, milliók szerelmesek a középkorúan, sőt később is szívtipró Newmanbe, ahogy milliók dúdolják Morricone filmzenéit, s bár tehetnék, egyiken sem ülnek a babérjaikon. Mel Brooks megdobja egy Bombasikerrel, a néma burleszkparódiában  önmagát alakíthatja, de eljátszhatja egy katasztrófafilm, a Pokoli torony egyik főszerepét is. Ebben a filmben együtt szerepel fiával, Scottal, aki sok mindent kipróbált tragikusan rövid élete során (alig 28 évet élt), volt színész és kaszkadőr is, de sosem tudott kilépni apja árnyékából, így kétségbeesésében az italhoz és a drogokhoz menekült, s ez okozta a halálát is. Később az apja különböző alapítványokat hozott létre beteg gyerekek gyógyítására és táboroztatására, ígya Scott Newman Központot is, ez alapján jött létre Magyarországon a Bátor Tábor Alapítvány is. Egy időben maga Newman is az alkohol rabja lett, ahogy az általa annyira élethűen eljátszott Williams-hősök, ennek látta kárát az első házassága is, majd válása után röviddel ismét megházasodott, a második feleség is színésznő, Joanne Woodwards, aki viszont élete végéig kitart mellette, s újabb lányokkal ajándékozza meg egy kis connecticuti kisvárosban, Westportban, ahová a világ elől költöznek. Felesége több filmjében is szerepelt, ugyanis Newman megpróbálkozott a rendezéssel is. Neje játszotta a főszerepet A gammasugarak hatása a százszorszépekre című filmjében. S amikor épp nem forgatott, akkor az autóversenyzésnek hódolt, 1979-ben Porsche 935-ös kocsijával a második helyet csípte meg a 24 órás Le Mans-i versenyen.

1986-ban neki ítélték az Oscar-életműdíjat, s a rá következő évben a sokadik jelölést végre valódi alakításszobrocskára is váltották az ítészek A pénz színe című Scorsese-opuszért, amelyben egy egy visszavonult biliárdjátékost játszik, aki egy nagyon tehetséges fiatalembert próbál elindítani a pályán. A kérdés csak az, hogy ez az ösvény a szakmai sikerek vagy pedig kizárólag a pénzszerzés felé vezet. A szinte kezelhetetlen fiatalembert Tom Cruise játssza.

Pályája egyik utolsó jelentős alakítása A kárhozat útja című Sam Mendes-film, amelyben a partnere Tom Hanks, s utoljára ezért a filmért kap jelölést az Oscarra. Csak a teljesség kedvéért jegyzem meg, hogy Morricone is egy évvel az életmű Oscar után kapja meg egyetlen szobrocskáját az Aljas nyolcas című Tarantino-film zenéjéért.

Paul Newmannak már csak egy álma volt, szeretett volna még visszatérni a színpadra, s megrendezni az Egerek és embereket Steinbecktől. Ez az álma már nem valósult meg. 83 évesen meghal.

Mi magyarok, zsidók és szlovákok pedig mielőtt hajba kapnánk azon, kié is Paul Lenard Newman, gyorsan jelentsük ki, mindannyiunké. Akinek a szülei, ha a múlt század elején nem menekülnek el végső elkeseredésükben szerencsét próbálni az új világba a boldog békeidők Magyarországáról, akkor ez a sikersztori sose íródhatott volna meg.