Pásztor István: a határon túli magyar politika elemi érdeke, hogy az MKP jövőre bejusson a parlamentbe

„A nemzetpolitika az elmúlt egy évben átrendeződött, komoly előrelépés történt, a súlypontok ugyanis eltolódtak a gazdaságpolitika felé” – mondta a nemzetpolitikai államtitkárság helyettes államtitkára, Wetzel Tamás, hangsúlyozva azt is, hogy a források bővültek, tematikus programok is indultak, és idén zajlik a szakképzés éve is. „A külhoni magyar közösségeknél több téren visszarendeződés tapasztalható, de új történelmi esélyek is nyíltak” – fogalmazott a helyettes államtitkár.

Kelemen Hunor az erdélyi helyzetet vázolva arra mutatott rá, hogy 25 év is kevésnek bizonyult a demokrácia alappilléreinek megszilárdításához. Az országban rossz az irány: a nyelvi jogokat folyamatosan megnyirbálják, az egyházi vagyon rendezése leállt, sőt a Mikó Kollégium esetében visszaállamosítás történt, emellett nem tartják be a meglévő törvényeket sem – mondta az RMDSZ elnöke, hozzátéve, Romániában figyelmen kívül hagyják azokat a torvényeket, döntéseket és garanciákat, amelyek a magyar közösség helyzetét és biztonságát szavatolnák.

Némelyest pozitívabb a vajdasági helyzetkép, ott ugyanis tavaly novemberben a kormány elfogadta azt a határozatot, amely hatályon kívül helyezte a kollektív bűnösség elvét, s ezzel a vajdasági magyarságról – 70 éves adósságot törlesztve ezzel – lekerült a kollektív bűnösség bélyege. „Ha ez Szerbiában lehetséges volt, máshol is lehetséges. Ez civilizációs döntés, és nem egyezkedés kérdése” - fogalmazott a VMSZ elnöke. Aggodalomra azonban Vajdaságban is van ok, hiszen az elmúlt hónapokban 70 ezer menekült ment át a térségen. Pásztor István szerint erre az újkori népvándorlásra európai szinten kell választ adni.

Berényi József a menekültügy kapcsán úgy fogalmazott, hamis szolidaritás az, amit sokan számon kérnek az MKP-tól is. „A bevándorlók megváltoztatják Európa és Közép-Európa jellegét, s ezzel nem tudunk szolidaritást vállalni, mert a menekültek beözönlése veszélyt is jelenthet”. Az aktuálpolitikai döntések kapcsán az MKP elnöke beszélt az iskoláinkat ért támadásokról, a tervezett iskolaösszevonásokról, ahol további küzdelemre lesz szükség, hogy minimalizálják a veszélyt. Az MKP elnöke az államfő magyar kisebbséghez való viszonyulását is bírálta. A párt óvatosan viszonyult az államfőválasztáskor Andrej Kiska támogatásához, nem ok nélkül, hiszen Kiska azt mondta, a Beneš-dekrétumokat nem tartja gondnak. Az akkori óvatosság beigazolódott, az államfő azóta sem tett semmit a magyar kisebbségért, pedig az MKP remélte, hogy társadalmi befolyását kihasználja, és támogatja a magyarság megmaradása érdekében a magyar törekvéseket, erre azonban eddig nem került sor.

A megmaradás érdekében megfogalmazott önkormányzatiság programjáról Berényi József ezúttal is elmondta, azt nem támadhatják, mert a 110 ezres fogyás erős érv. „A tervezetben foglaltak nem Szlovákia szétverését szolgálják, nem veszélyeztetik az ország integritását, csak a magyar kisebbség megmaradását. Európai példák is azt mutatják, hogy ahol nem érvényesítették az önkormányzatiság elveit, ott a kisebbségi közösség megszűnt” – mondta az MKP elnöke, hangsúlyozva azt is, hogy ahol a helyi magyarság és önkormányzat erős, ott van fejlődés, ezt azonban térségekre is ki lehet terjeszteni, hiszen három olyan területi egység van, ahol a magyarság tömbben él. Az MKP tervezete tehát területfejlesztési és identitásmegerősítő program is egyben.

A jövő évi választás kapcsán az MKP elnöke ismét csak annak a rendkívüli fontosságát hangsúlyozta, amelynek az a tétje, hogy a magyar érdekek megjelenjenek a parlamentben. „A tét, hogy legyen a parlamentben magyar képviselet, amely az asztalra tudja tenni a megmaradás és gyarapodás programját” - mondta Berényi József.

A pártelnökök abban egyetértettek, hogy a közösség parlamenti képviselet nélkül nehezen tudja érdekeit érvényesíteni. „A határon túli magyar politikai képviseletnek is létfontosságú, hogy az MKP jövőre parlamenti párt legyen, a felvidéki magyar közösségnek pedig elemi érdeke, hogy a magyar párt ott legyen a parlamentben, részese legyen a legfelsőbb döntéshozatalnak” - mondta Pásztor István, aki szerint a közösségnek az a feladata, hogy odajutassa az MKP-t ahol önmagát szeretné látni, oda, ahol az érdekeit érvényesíteni tudja. „Bűnt követnek el önmagukkal szemben, ha ezt elszalasztják, és nem hibáztathatnak majd senkit“ – fogalmazott a vajdasági politikus, aki szerint a Kárpát-medencei politika szempontjából is fontos az erős képviselet. „Ha együtt vagyunk, erőt jelentünk” – tette hozzá.

Berényi József az erkölcsi támogatást megköszönve rámutatott a felvidéki politika specifikus helyzetére, itt ugyanis egyedüliként van vegyespárt a Kárpát-medencében. „Az MKP-nak nem kell párton belül kompromisszumokat kötni, míg a Most-Híd a szlovák jelenlét miatt már a párton belül is kompromisszumokra kényszerül” – fogalmazott az elnök. „A párbeszéd a két párt között holtpontra jutott, és az együttműködést Bugár Béla utasította el” – emlékeztetett Berényi József, hangsúlyozva azt is, hogy jövő év márciusában a választások tétje a magyarság jövője, megmaradása, és az, hogy a legfelsőbb döntéseknél a párt ott legyen.

A nap programja ezúttal is változatos volt, melyben szerepet kapott a múltunkkal való szembenézés is. Dunajszky Géza író a 70 éve történt ligetfalui tragédia eddig ismert dokumentumai alapján, Titkok nyomában címmel megjelent könyve kapcsán beszélt a második világháború utáni magyar és német üldöztetésekről, a ligetfalui táborban végrehajtott kivégzésekről.

Hit és hűség címmel Csáky Pál EP-képviselő és Boráros Imre Kossuth-díjas színművész tartott előadást. Csáky Pál Ördögtánc című könyve tavaly év végén jelent meg, amely 6 színművet tartalmaz, köztük a Hit és hűség című darabot, amelyet azóta Boráros Imre és felesége Petrécs Anna vitt színre. A felvidéki magyarság sorsfordulóit bemutató előadás eddig 25 helyszínen volt látható a Felvidéken és Magyarországon, mindenhol nagy hatást kiváltva. A Hit és hűség történetünket, múltunk azon szeleteit mutatja be, amik eddig alig vagy egyáltalán nem jelentek meg a történelemkönyvekben.

A MartFeszt öt napja nem csupán a szórakozásról, a művelődésről és a közéletről szól, ezúttal a jótékonyság is hangsúlyosan szerepet kapott, hiszen a fesztivál egyik szervezője a Kantha Dóra Alapítvány is, amely a rákellenes küzdelmet tűzte zászlajára. A nap folyamán előadások voltak a rákellenes harcról, az egészséges életmódról, az érdeklődők beszélgethettek rákbetegségből kigyógyult gyerekekkel és szüleikkel. A MartFeszt Angyalai programsorozatban több neves előadóművész is fellépett.

Az este főszereplője Nagy Feró és a Beatrice, illetve Deák Bill Gyula, akik koncertjére színültig megtelt a Turul-színpad előtti tér.