Passzívak a magyar fiatalok
BUDAPEST. A 15 és 29 év közötti magyar fiataloknak mintegy 40 százaléka nem költözne el a szüleitől a közeljövőben, emellett a fiatalok munkájuk miatt nem költöznének el lakhelyükről, és saját vállalkozás indításán sem gondolkodnak - derül ki a Kutatópont kutatásának eredményéből.
A nyolcezer 15 és 29 év közötti magyar fiatal megkérdezésével készült, reprezentatív felmérés szerint a szüleikkel együtt élő fiatalok 41 százaléka nem szeretne külön költözni a közeljövőben. A kutatás alapján a leválási folyamat olyan eseményeit, mint a szülői háztól való elköltözés vagy a házasságkötés, a 15-19 éves fiatalok még 21-27 éves koruk között tervezik, a 25-29 évesek már csak 26-31 éves korukra várják. A gyermekvállalást, mint a felnőtté válás folyamatának utolsó lépcsőfokát átlagosan 28-29 éves korukra tervezik a fiatalok - áll a közleményben.
A négyévente elvégzett Magyar Ifjúság felmérés 2012-es eredményei szerint tehát Magyarországon is érzékelhető az a nemzetközi folyamat, amelynek hatására az önálló családalapítás későbbre tolódik - írták. Hozzátették: a tapasztalatok szerint nem pusztán kényszer, például az anyagi lehetőségek vagy a stabil partnerkapcsolat hiánya, hanem a kényelem, vagyis a szülői ház szolgáltatásai is befolyásolják a leválási folyamat elnyújtását.
A 2012 szeptembere és novembere között, kérdőívvel felvett kutatás készítői a válaszokból arra következtettek, hogy a fiatalokat a jövővel kapcsolatban más területeken is inkább a passzivitás jellemzi. Így sem az országon belüli, sem az országon kívüli mobilitás esélye nem mondható magasnak: a magyar fiatalok negyede (23 százaléka) tartja valószínűnek, hogy néhány éven belül külföldön vállal munkát, tizede, hogy külföldön tanul, és ötöde (19 százaléka) azt, hogy más okból külföldre költözik.
Az ifjúság a napi ingázás, valamint a belföldi lakóhelyváltás szándékainak tekintetében sem mutatkoznak mobilisnak - tették hozzá. Mindössze 18 százalékuk szerint valószínű, hogy a közeljövőben másik településre költözik, és ezt is leginkább a kisebb városokban és községekben élők valószínűsítik. Szinte teljesen valószínűtlennek találják azt is, hogy néhány éven belül saját vállalkozást indítsanak: ez a gondolat mindössze csupán 11 százalékukban fogalmazódott meg - közölték.
A kutatásból - amelyben vizsgálták még a demográfiát, családalapítás-gyermekvállalást, oktatást, munkát, mobilitást, kockázati magatartást, szabadidőt, médiafogyasztást, civil és közéleti aktivitást - készített tanulmánykötetet letölthető a Kutatópont oldaláról.
A négyévente elvégzett Magyar Ifjúság felmérés 2012-es eredményei szerint tehát Magyarországon is érzékelhető az a nemzetközi folyamat, amelynek hatására az önálló családalapítás későbbre tolódik - írták. Hozzátették: a tapasztalatok szerint nem pusztán kényszer, például az anyagi lehetőségek vagy a stabil partnerkapcsolat hiánya, hanem a kényelem, vagyis a szülői ház szolgáltatásai is befolyásolják a leválási folyamat elnyújtását.
A 2012 szeptembere és novembere között, kérdőívvel felvett kutatás készítői a válaszokból arra következtettek, hogy a fiatalokat a jövővel kapcsolatban más területeken is inkább a passzivitás jellemzi. Így sem az országon belüli, sem az országon kívüli mobilitás esélye nem mondható magasnak: a magyar fiatalok negyede (23 százaléka) tartja valószínűnek, hogy néhány éven belül külföldön vállal munkát, tizede, hogy külföldön tanul, és ötöde (19 százaléka) azt, hogy más okból külföldre költözik.
Az ifjúság a napi ingázás, valamint a belföldi lakóhelyváltás szándékainak tekintetében sem mutatkoznak mobilisnak - tették hozzá. Mindössze 18 százalékuk szerint valószínű, hogy a közeljövőben másik településre költözik, és ezt is leginkább a kisebb városokban és községekben élők valószínűsítik. Szinte teljesen valószínűtlennek találják azt is, hogy néhány éven belül saját vállalkozást indítsanak: ez a gondolat mindössze csupán 11 százalékukban fogalmazódott meg - közölték.
A kutatásból - amelyben vizsgálták még a demográfiát, családalapítás-gyermekvállalást, oktatást, munkát, mobilitást, kockázati magatartást, szabadidőt, médiafogyasztást, civil és közéleti aktivitást - készített tanulmánykötetet letölthető a Kutatópont oldaláról.
Forrás
MTI
