Oktatásügyi bizottság: a választások után kerülnek napirendre a tanítók követelései

A bizottság tagjai megszavazták az összes pártnak intézett felhívást, hogy tegyenek nyilvános ígéretet a 2016-2020-as időszakra vonatkozó nemzeti művelődési program elfogadására, mégpedig a vonatkozó ütemtervvel és a szükséges pénzeszközök biztosításával. A képviselők egyúttal megállapították, hogy az oktatásügy területén felgyülemlett problémák megoldása a megkezdett változások folytatását igényli a teljes politikai spektrumon keresztül. 

Az Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) többségben levő képviselői elutasították a tanári sztrájkbizottság küldötteinek kérését, miszerint kerüljön bele a nyilatkozatba, hogy a parlament oktatásügyi bizottsága tartalmi szempontból indokoltnak tartja követeléseiket. Emellett azt is akarták, hogy a bizottság konkrét lépések megtételére szólítsa fel a kormányt az oktató-nevelő folyamat rendes menetének biztosításához, de ez a javaslatuk sem ment át.

„Teljes mértékben megértem a tanítók helyzetét, számos problémájukat és a frusztrációt, amellyel küzdenek. Alapvetően megértem követeléseiket is, de ragaszkodom ahhoz, hogy szélsőségesen rosszul fogalmazták meg azokat, illetve a nyomásgyakorló akciót sem tartom szerencsésnek. Eddig senki sem felelt két kérdésre: miért nem érkezett ez a nyomás már a kollektív szerződés idején, és ha már sztrájkra került sor, miért nem a szakszervezetek bevonásával?” – tette fel a kérdést Juraj Draxler oktatásügyi miniszter. 

Draxler elutasította a tanítók egy részének állításait, hogy a kormány nem teljesítette programnyilatkozatát. „Én állítom, hogy teljesítette. A jövő héten előterjesztjük a számvetést. A kormány a béreket illetően is kedvezett a tanároknak, az utóbbi 4 évben 22 %-kal emelkedtek a bérek, és tovább fognak növekedni. Ha a Smer alakít kormányt, készen áll erőteljesen megnövelni a fizetéseket” – közölte a miniszter.

Branislav Koèan a sztrájkbizottság tagjaként arra figyelmeztetett, hogy a jelenlegi helyzet elbagatellizálása mindenkinek árt. „A mai napig a sztrájkba több mint 14 500 pedagógus kapcsolódott be. A mi számításaink szerint elmaradt vagy nem szakhelyettesítéssel zajlott csaknem 300 000 tanóra. A helyzet tehát komoly. Közelednek az országos tesztelések, az érettségik. Milyen intézkedéseket tett eddig a kormány azért, hogy minden gyermek tanulhasson? Vannak az államnak tartalékai 9 ezer pedagógus pótlására, hogy rendesen lehessen tanítani?” – vetette fel. Koèan hozzátette, csak azt szeretné, hogy a kormány teljesítse ígéreteit. 

Peter Pellegrini házelnök, korábbi oktatásügyi miniszter hangsúlyozta, hogy az oktatásügy nagy komplexum. „Nem lehet a kormányhivatal elé vonulni és a követelések azonnali teljesítését kérni. Nem tisztességes dolog ma azt állítani, hogy négy év alatt nem tettünk semmit. Ezért azt gondolom, hogy ma az oktató pedagógusok többsége respektálja a mai helyzetet és az általunk beállított trendet, amelyet folytatni fogunk. A tanítóknak nem szabad elhinniük a populista ígéreteket. Ma bárki bármit megígérhet, de nem vállalja a felelősséget azok miatt. Az sem tisztességes dolog, ha azon pártok ígéreteiben hisznek, amelyek két évig nem tettek értük semmit sem” – üzente a tanítóknak Pellegrini. Hozzátette, az igazságot és a tényeket kell kimondani. A házelnök meggyőződése, hogy nem tisztességes dolog a szervezett élőláncokba a gyermekeket is bekapcsolni, akik nem is tudják, miről van szó. „Nem tisztességes dolog túszként bánni a gyermekekkel. Egyezzünk meg, ha az új kormány nem oldja meg a pedagógusok követeléseit, akkor kell sztrájkot hirdetni” – mondta.

Koèan szerint nem helytálló azt mondani, hogy azok a tanítók, akik tanítanak, illetve nem vesznek részt a sztrájkban, elhitték a kormány ígéreteit. „Gyakran gyermekeiket egyedül nevelő anyákról vagy kezdő pedagógusokról van szó, akik nem engedhetik meg maguknak a sztrájkot. Nehéz megmondani, a valóságban hány tanító ért egyet az önök nézeteivel” – fogalmazott Koèan.

Ján Fige¾, a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) elnöke úgy véli, ha már fennáll a jelenlegi válsághelyzet, azt ki kellene használni arra, hogy előrelépést érjünk el. „Leginkább az oktatásügy területén nyilvánul meg a politikusok és az államférfiak közötti különbség. Az előbbi a következő választásokra gondol, míg az utóbbi a következő generációra” – jegyezte meg. 

Martin Poliaèik, a Szabadság és Szolidaritás (SaS) képviselője, a bizottság tagja megjegyezte: a jelenlegi kormány három oktatásügyi minisztere három egymásnak ellentmondó koncepcióval állt elő. „Az lenne a tisztességes, ha kimondanák, hogy nem teljesítik az ígéreteiket. Ezen felül ezt a bizottsági ülést a Smer-SD nem önként, hanem az ellenzék kérésére hívta össze. A miniszter eddig elbújt a minisztériumban. Az lett volna tisztességes, ha magától jön el ide” – fogalmazott Poliaèik. 

Pavel Ondek, az Oktatásügyi és Tudományos Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (OZPŠaV) elnöke közölte, a sztrájkba azért nem kapcsolódtak be, mert tavaly aláírták a kollektív szerződést. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy támogatja a sztrájkolók követeléseit és pozitívak tartja, hogy ismét a közbeszéd tárgya lett az oktatásügy. „Amennyiben az új kormány nem mondja meg világosan, hogy mikor, hogyan és mit akar tenni az oktatásüggyel, akkor további tiltakozások várhatók” – jelezte. Hozzátette: sajnálja, hogy az eddigi kabinetek mindig kijelentették, prioritásuknak tartják az oktatásügyet, de ennek ellenére ez soha nem mutatkozott meg a gyakorlatban.