Nyolcvanöt éves Francis Ford Coppola, a Keresztapa rendezője

Detroitban született 1939-ben olasz bevándorló családban. Kiskorában gyermekbénulása hosszabb ideig ágyhoz kötötte, az olvasás és a tévénézés mellett bábszínházzal szórakoztatta magát. A művészet iránt felépülése után is rajongott, tubajátékosként még zenei ösztöndíjat is nyert. Első "filmjét" tízévesen forgatta apja kamerájával, pályaválasztásához a végső lökést Eisenstein és Elia Kazan művészete adta.

A Kaliforniai Egyetem filmszakán diplomázott, egy forgatókönyvéért még hallgatóként elnyerte a Samuel Goldwyn-díjat.

Szakmai gyakorlatra kis költségvetésű filmek forgatásán tett szert, ahol a forgatókönyvírástól a vágáson át a hangfelvételig minden az ő feladata volt. Huszonhárom évesen saját forgatókönyvéből néhány nap alatt elkészítette első filmjét (Dementia 13), ott ismerte meg feleségét, Eleanort. 1968-ban megfilmesítette a Szivárványvölgy című Broadway-musicalt Fred Astaire-rel és Petula Clarkkal a főszerepben, egy évvel később Az esőemberek című filmje nagydíjat nyert a San Sebastián-i filmfesztiválon. 1969-ben George Lucas társaságában produkciós céget alapított, az ő bábáskodásával született Lucas első két játékfilmje, a THX 1138 és az American Graffiti (Lucas később róla mintázta Han Solót a Csillagok háborújában). Első Oscar-díját 1970-ben A tábornok című háborús filmdráma forgatókönyvéért kapta.

1972-ben mutatták be A Keresztapát, amelynek forgatókönyvét is ő írta Mario Puzo tabukat megtörő, az amerikai olasz maffia életét bemutató bestselleréből.

Ő jegyezte az F. Scott Fitzgerald regénye alapján forgatott A nagy Gatsby forgatókönyvét. 1974-es Magánbeszélgetés című filmje, amelynek főszereplője egy paranoiás, hivatásos lehallgató ügynök, Arany Pálma-díjat kapott Cannes-ban és három Oscar-jelölést is begyűjtött. Öt évvel később vágott bele az Apokalipszis most elkészítésébe, Joseph Conrad A sötétség mélyén című kisregényét a vietnámi háborúra adaptálva. A kaotikus, minden idő- és költségkeretet túllépő forgatás során a stábnak a parádés szereposztás (Marlon Brando, Dennis Hopper, Martin Sheen, Robert Duvall) ellenére sok nehézséggel kellett megküzdenie.

A háborús téboly és az abszurditás megjelenítésében nehezen túlszárnyalható alkotást három Oscar-jelöléssel honorálták. A filmklasszikus 2019-ben ismét a mozikba került, új rendezői vágással, digitálisan restaurált képi és hangváltozatban. Érdekesség, hogy az eredeti szereplők közt ott volt Lawrence Fishburne is, akinek a pályafutása tizenévesen ezzel a filmmel kezdődött.

A nyolcvanas években készített filmjeiben (A kívülállók, Rablóhal) olyan sztárokat indított útnak, mint Tom Cruise, Matt Dillon, Emilio Estevez, Nicolas Cage. A Gengszterek klubját történelmi visszaemlékezésnek szánta a jazzkorszak Harleméről. Későbbi munkái közül jelentősebb Bram Stoker Drakulájának, valamint John Grisham Az esőcsináló című regényének filmvászonra vitele. 2007-ben tíz év hallgatás után jelentkezett a filozofikus és személyes Youth Without Youth című filmmel. Ezután fekete-fehér lírai alkotást forgatott egy olasz testvérpárról (Tetro), a Twixt című művészi horrorfilmje 2011-ben került a mozikba.

Igazi olaszként mindig igyekezett családtagjainak is lehetőséget adni. Két fia és lánya A Keresztapa-trilógia több részében is szerepelt; Sofia, aki először csecsemőként tűnt fel a vásznon, mindhárom részben "játszott", később az Elveszett jelentés forgatókönyvéért maga is Oscar-díjas lett.

A második rész zenéjéért apja, Carmine Coppola Oscar-díjat, színésznő húga, Talia Shire pedig Oscar-jelölést kapott. Unokaöccse, Nicolas Cage a Las Vegas, végállomás legjobb főszereplőjeként nyerte el az aranyszobrot.

Coppolát három Golden Globe-, egy BAFTA- és több életműdíja mellett a filmszakma legkiválóbb producereit elismerő Irving G. Thalberg-emlékdíjjal, a japán Praemium Imperiale és a spanyol Asztúria Hercegnője-díjával is kitüntették.

Az utóbbi időben jobbára már csak produceri munkát végez, ilyen minőségben működött közre Jack Kerouac Úton című regényének megfilmesítésében, s lánya több rendezésében (Elveszett jelentés, Marie Antoinette, Lopom a sztárom). Nagy hódolója Ingmar Bergman és Kuroszava Akira művészetének, a japán rendezővel whiskey-reklámot is készített. A film világától távol eső területeken is tevékeny: irodalmi magazint alapított, több országban is régi épületeket ment meg, amelyekben az átalakítást követően elegáns szállodák nyílnak, s szőlőbirtoka van egyebek mellett Olaszországban.

Legutóbb Megalopolis címmel a jövőben játszódó filmet forgatott, amelyet rendezőként és forgatókönyvíróként is jegyez. A témát több mint 20 évig érlelte magában, s a megvalósítása érdekében borbirodalmának egy részétől is megvált.