Nürnberg
A Nürnberg című film egyik legnyomasztóbb felismerése az volt számomra, hogy Hermann Göring, a Harmadik Birodalom második embere még a börtön falai között sem veszítette el a hatalmát.
Továbbra is irányított, manipulált, és hideg számítással járt túl mások eszén. Különösen megrázó volt látni, ahogyan még az őt vizsgáló orvost is képes volt befolyásolni, mintha a rendszer szelleme a cellában is vele maradt volna. Ez emlékeztet arra, hogy a totalitárius gondolkodás a fegyverek mellett szavakkal és pszichológiai fölénnyel működik. Több ilyen filmre lenne szükség, mert a történelem nem őrzi meg magától az igazságot.
A holokauszt túlélői hamarosan eltűnnek, és velük együtt a személyes tanúságtételek is elnémulnak. Közben ma is sokan akadnak, akik tagadnak, relativizálnak vagy felejteni akarnak.
Éppen ezért minden ilyen film nemcsak múltidézés, hanem morális kötelesség.
Megjelent a Magyar7 2026/9. számában.
