Nem árt vigyázni - Veszélyes lehet a penészgomba
BUDAPEST. Az ősz beköszöntével a lakásokban megjelenhet a penészgomba. A mérgező spórák károsíthatják a légzőrendszert, illetve különféle kóros reakciókat válthatják ki a szervezetben.
Többnyire régi családi házakban és felújított panellakásokban gond, hogyan szigeteljünk úgy, hogy a "becsomagolt" épületbe ne költözzön be a penészgomba. A műanyag nyílászárók beépítésével és a 8-10 centiméter vastag külső szigeteléssel ugyanis rendszerint megszűnik az épület levegőzése, és - főleg a nedves helyiségekben - megjelenik a penész.
Tóth Péter, az ÉMI Építésügyi Minőség-ellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. szerkezetvizsgáló laboratóriumának vezetője a Kossuth Rádió Napközben című műsorában elmondta: a különféle épületszerkezetek között megbomlott az egyensúly, nincs meg az a megfelelő mennyiségű szellőző levegőmennyiség, amely biztosítaná a felületekre lecsapódott pára távozását, így alakul ki a penészezésnek kedvező közeg. Nemcsak a főzés vagy a fürdés során keletkező pára okozhat penészedést a lakásban, de a száradó ruhák is nedvességforrások.
Korszerű ablakokkal egy épületnek gyakorlatilag nincsen légcseréje, holott egy régebbi szabvány szerint is legalább 0,5 százalékos légcserére lenne szükség, ami egy 100 négyzetméteres lakás esetén óránként akár több mint 100 légköbméter levegő kiszellőztetésével egyenlő. A szakember az időszakonkénti alapos szellőztetést javasolja, de már léteznek hővisszanyerős, hőcserélős parapet rendszerű szellőzőberendezések is, amelyek a meleget bent tartják. Külföldön ezek az épületek szabványos berendezései, mindenképpen afelé megy a világ, hogy por- és pollenmentes, előmelegített levegővel szellőztessük az épületeinket, de ezek a berendezések még elég drágák - magyarázta a szakember.
Tóth Péter felhívta a figyelmet arra is, hogy ha az épületben penészedést tapasztalunk, érdemes megfelelő műszerezettséggel rendelkező szakértő véleményét kérni, akár magánszakértőét, akár az ÉMI munkatársaiét.
Télen a nap 80-85 százalékát zárt helyen töltjük, és bár az ilyenkor jellemző allergének nem annyira feltűnőek, mint a tavasztól őszig tartó pollenallergia-szezonban jelentkező tünetek, de ezek is nyomot hagynak a szervezetben, magyarázta Nékám Kristóf allergológusprofesszor. A különféle penészgombák okozta fertőzésekre a felnőtt lakosság körülbelül tíz százaléka érzékeny, s a kisgyerekek 10-15 százalékában is légúti allergiák alakulnak ki. A penészfoltok vegyszeres kezelése csak rövid távon használ, ráadásul a vegyszerek is toxikus anyagokat tartalmaznak, az ecet, szódabikarbóna és egyéb természetes szerek pedig nem elég hatékonyak, ezért az allergológus a tüneti kezelések helyett az ok megszüntetését javasolja.
Ha az allergiát kiváltó okokat megszüntetjük, a kialakult érzékenység idővel csökken, néhány év után gyógyszeres kezelést sem igényel, de a háttérben megmarad, tette hozzá Nékám Kristóf. Azt tanácsolja, ha a lakásunkkal kapcsolatosan bármilyen egészségügyi panaszunk támad, keressük fel valamelyik allergiarendelést.
Tóth Péter, az ÉMI Építésügyi Minőség-ellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. szerkezetvizsgáló laboratóriumának vezetője a Kossuth Rádió Napközben című műsorában elmondta: a különféle épületszerkezetek között megbomlott az egyensúly, nincs meg az a megfelelő mennyiségű szellőző levegőmennyiség, amely biztosítaná a felületekre lecsapódott pára távozását, így alakul ki a penészezésnek kedvező közeg. Nemcsak a főzés vagy a fürdés során keletkező pára okozhat penészedést a lakásban, de a száradó ruhák is nedvességforrások.
Korszerű ablakokkal egy épületnek gyakorlatilag nincsen légcseréje, holott egy régebbi szabvány szerint is legalább 0,5 százalékos légcserére lenne szükség, ami egy 100 négyzetméteres lakás esetén óránként akár több mint 100 légköbméter levegő kiszellőztetésével egyenlő. A szakember az időszakonkénti alapos szellőztetést javasolja, de már léteznek hővisszanyerős, hőcserélős parapet rendszerű szellőzőberendezések is, amelyek a meleget bent tartják. Külföldön ezek az épületek szabványos berendezései, mindenképpen afelé megy a világ, hogy por- és pollenmentes, előmelegített levegővel szellőztessük az épületeinket, de ezek a berendezések még elég drágák - magyarázta a szakember.
Tóth Péter felhívta a figyelmet arra is, hogy ha az épületben penészedést tapasztalunk, érdemes megfelelő műszerezettséggel rendelkező szakértő véleményét kérni, akár magánszakértőét, akár az ÉMI munkatársaiét.
Télen a nap 80-85 százalékát zárt helyen töltjük, és bár az ilyenkor jellemző allergének nem annyira feltűnőek, mint a tavasztól őszig tartó pollenallergia-szezonban jelentkező tünetek, de ezek is nyomot hagynak a szervezetben, magyarázta Nékám Kristóf allergológusprofesszor. A különféle penészgombák okozta fertőzésekre a felnőtt lakosság körülbelül tíz százaléka érzékeny, s a kisgyerekek 10-15 százalékában is légúti allergiák alakulnak ki. A penészfoltok vegyszeres kezelése csak rövid távon használ, ráadásul a vegyszerek is toxikus anyagokat tartalmaznak, az ecet, szódabikarbóna és egyéb természetes szerek pedig nem elég hatékonyak, ezért az allergológus a tüneti kezelések helyett az ok megszüntetését javasolja.
Ha az allergiát kiváltó okokat megszüntetjük, a kialakult érzékenység idővel csökken, néhány év után gyógyszeres kezelést sem igényel, de a háttérben megmarad, tette hozzá Nékám Kristóf. Azt tanácsolja, ha a lakásunkkal kapcsolatosan bármilyen egészségügyi panaszunk támad, keressük fel valamelyik allergiarendelést.
Forrás
hirado.hu, Kossuth Rádió
