Nagyszabású történelmi trilógia Husz Jánosról a Cseh Televízióban
PRÁGA. Nagyszabású, háromrészes történelmi játékfilmmel emlékezik meg a közszolgálati Cseh Televízió Husz János máglyahalálának 600. évfordulójáról. A filmet, amely az utóbbi évek egyik leglátványosabb cseh kulturális projektje, május utolsó három napján láthatják a nézők.
"Meggyőződésem, hogy a trilógia méltó hozzájárulás a nagy cseh reformátor emlékének megőrzéséhez" - nyilatkozta Petr Dvoøák, a televízió vezérigazgatója újságíróknak.
A Cseh Televízió a filmet a francia-német ARTE kulturális filmcsatorna közreműködésével készítette, hogy könnyebben megtalálja az utat a külföldi nézőkhöz. Az ARTE július elején tűzi műsorára az alkotást.
A film rendezője Jiøí Svoboda, a forgatókönyvet Eva Kantùrková írta. A film felvételeit történelmi helyszíneken forgatták, a szereplők számára több mint 1500 jelmezt készítettek. A költségek mintegy 50 millió koronát tettek ki.
Husz János (1369-1415) tragikus sorsát korábban a legendás cseh rendező, Otakar Vávra filmesítette meg 1954-ben.
A cseh prédikátor, egyetemi tanár és nagyhatású vallásreformer máglyahalálának 600. évfordulója alkalmával Csehországban számos rendezvényt tartanak. Az életét és munkásságát bemutató kiállítás április végén nyílt meg a prágai Károly Egyetemen, amelynek Husz a rektora volt.
A Nemzeti Könyvtár galériájában május közepe óta mintegy 40 korabeli értékes kéziratot és krónikát tekinthet meg a nagyközönség. Kiállítások és megemlékezések lesznek Csehország más városaiban is.
Husz János papi és tanári tevékenységében magáévá tette a korabeli egyházi reformerek, elsősorban John Wycliffe tanait. A prágai Bethlen-kápolna prédikátoraként erélyesen ostorozta az egyház korruptságát és romlottságát, amiért összeütközésbe került az egyházi vezetéssel. Bírálta a kora társadalmi viszonyait is, ezért tanai az egyszerű, vagyontalan városi és a falusi nép körében is nagyon népszerűek lettek. A Károly Egyetemen szót emelt a németek túlsúlya ellen, amiért a csehek szemében nemzeti nagysággá nőtt. A Husz tanaiból kinőtt huszitizmus, a huszita egyház máig a csehek nemzeti egyházának számít.
A reformer papot 1409-ben kiközösítették az egyházból. Ennek ellenére Luxemburgi Zsigmond magyar király és német-római császár menlevéllel meghívta a konstanzi zsinatra, hogy elsimítsa az egyház és Husz közti ellentéteket. Miután Husz továbbra is kitartott eszméi mellett, a zsinat bizottsága halálra ítélte. Husz János 1415. július 6-án Konstanzban eretnekként máglyán megégették.
A Vatikán Husszal kapcsolatos álláspontja csak 1999-ben változott meg, amikor II. János Pál pápa kijelentette, hogy sajnálja Husz kegyetlen halálát, és az egyház reformerének ismerte el. Husz János kivégzésének napja, július 6. ma állami ünnep Csehországban.
A Cseh Televízió a filmet a francia-német ARTE kulturális filmcsatorna közreműködésével készítette, hogy könnyebben megtalálja az utat a külföldi nézőkhöz. Az ARTE július elején tűzi műsorára az alkotást.
A film rendezője Jiøí Svoboda, a forgatókönyvet Eva Kantùrková írta. A film felvételeit történelmi helyszíneken forgatták, a szereplők számára több mint 1500 jelmezt készítettek. A költségek mintegy 50 millió koronát tettek ki.
Husz János (1369-1415) tragikus sorsát korábban a legendás cseh rendező, Otakar Vávra filmesítette meg 1954-ben.
A cseh prédikátor, egyetemi tanár és nagyhatású vallásreformer máglyahalálának 600. évfordulója alkalmával Csehországban számos rendezvényt tartanak. Az életét és munkásságát bemutató kiállítás április végén nyílt meg a prágai Károly Egyetemen, amelynek Husz a rektora volt.
A Nemzeti Könyvtár galériájában május közepe óta mintegy 40 korabeli értékes kéziratot és krónikát tekinthet meg a nagyközönség. Kiállítások és megemlékezések lesznek Csehország más városaiban is.
Husz János papi és tanári tevékenységében magáévá tette a korabeli egyházi reformerek, elsősorban John Wycliffe tanait. A prágai Bethlen-kápolna prédikátoraként erélyesen ostorozta az egyház korruptságát és romlottságát, amiért összeütközésbe került az egyházi vezetéssel. Bírálta a kora társadalmi viszonyait is, ezért tanai az egyszerű, vagyontalan városi és a falusi nép körében is nagyon népszerűek lettek. A Károly Egyetemen szót emelt a németek túlsúlya ellen, amiért a csehek szemében nemzeti nagysággá nőtt. A Husz tanaiból kinőtt huszitizmus, a huszita egyház máig a csehek nemzeti egyházának számít.
A reformer papot 1409-ben kiközösítették az egyházból. Ennek ellenére Luxemburgi Zsigmond magyar király és német-római császár menlevéllel meghívta a konstanzi zsinatra, hogy elsimítsa az egyház és Husz közti ellentéteket. Miután Husz továbbra is kitartott eszméi mellett, a zsinat bizottsága halálra ítélte. Husz János 1415. július 6-án Konstanzban eretnekként máglyán megégették.
A Vatikán Husszal kapcsolatos álláspontja csak 1999-ben változott meg, amikor II. János Pál pápa kijelentette, hogy sajnálja Husz kegyetlen halálát, és az egyház reformerének ismerte el. Husz János kivégzésének napja, július 6. ma állami ünnep Csehországban.
Forrás
MTI
