Nagyjátékfilm készül a kegyetlen vadkapitalizmusról
BUDAPEST. Budapesten forog Bodzsár Márk első nagyjátékfilmje, az Isteni műszak. Mivel a történet főképp éjjel játszódik, ezért a 42 forgatási napból 36-on éjszaka dolgozik a stáb.
"A budapesti éjszakában forgatunk a legkülönfélébb helyszíneken. Ezzel a társadalom teljes spektrumát is felrajzoljuk" - mondta el az MTI-nek a rendező. Dolgoznak "nagypolgári" lakásban, panelban, kínai étteremben, aluljáróban, kórházakban, temetőben is - sorolta a helyszíneket. "Nagy létszámú, mintegy 40 fős stábbal dolgozunk, és mindenki profi, fel vagyunk készülve az extrém időjárásra is" - fogalmazott, hozzátéve, hogy a film nyitó képsorait már felvették, most a mentőben játszódó jelenetekkel dolgoznak.
A rendező, akinek a nevéhez olyan művek kötődnek, mint a Levegőt venni című kisjátékfilm, elmondta, a filmet a Magyar Nemzeti Filmalap összesen 206,5 millió forinttal támogatta, amelyből 1,5 millió forint a forgatókönyv-fejlesztési és 205 millió forint a filmgyártási támogatás.
Bodzsár Márk a filmtervet a filmművészeti egyetemre készült vizsgamunkájából fejlesztette tovább. "A történet valós eseményeken alapul, amúgy minden más fikció" - fogalmazott. A rendező az interneten bukkant a film alapjául szolgáló hírre, amely arról szólt, hogy lengyel mentősök illegális eutanáziát végeztek pénzért. A film főhőse a délszláv háború elől Magyarországra szökött orvostanhallgató, aki mentősként helyezkedik el a kilencvenes évek Budapestjén. Az éjszakai szolgálatok során azonban rádöbben, hogy két társa válogat a betegek között, sőt pénzért akár illegális eutanáziát is végrehajt. Istent játszó mentősökről szóló forgatókönyvével Bodzsár Márk elnyerte a három hónapos berlini Nipkow-ösztöndíjat is.
A rendező-forgatókönyvíró arról is beszélt, hogy az ösztöndíj során jelentősen átalakult a forgatókönyv, majd a filmalappal fejlesztették tovább a történetet. "Sok-sok konzultáción vagyunk túl, egy kifejezetten baráti, segítő szándékú műhelymunkán. Tavaszra készült el a végleges változat, azt hiszem, sokkal összetettebbé, dúsabbá vált a cselekmény. Például bekerült a háborús keret, amelyből a főhős előéletét ismerheti meg majd a néző. Hangsúlyosabbá vált a szerelmi szál, és több mentős eset is került a történetbe" - magyarázta az alkotó, aki szerint a munkálatok révén sokkal erősebb lett a film "feketekomédia-jellege".
A történet a kilencvenes évek első felében játszódik. A cselekményt azért helyezte a közelmúltba, hogy stilizálják, eltávolítsák a jelentől, bemutassák a kegyetlen "vadkapitalizmus időszakát". "Érdekesnek tűnt az az ellentét is, hogy a főhős a háborúból érkezik a békébe, mégis itt ismerkedik meg igazán a halál és a borzalom különböző formáival" - tette hozzá.
Megjegyezte, az 1990-es évek tárgyi világára, divatkultúrájára ma már rácsodálkozik a néző, szerinte ez nemcsak vicces jelenetekre adnak lehetőséget, de nosztalgiázásra is.
A képi világért Reich Dániel felel majd, az operatőrrel évek óta együtt dolgozik Bodzsár Márk, az első vizsgafilmjét is vele készítette. "Dani végig nyomon követte a történet alakulását. Természetes és folyékony munkakapcsolat van köztünk, félszavakból is értjük egymást" - fogalmazott a rendező, kiemelve, a vizuális karaktert az éjszaka, a sötétség határozza meg, de a változatos helyszínek sok színt visznek a filmbe. "Véres történetről van szó, sok drámával, szélsőséges helyzetekbe került karakterekkel, amit ellensúlyoz majd a képi elemeltség, stilizáltság" - magyarázta.
A rendező arról is beszélt, hogy sikerült tisztázni a félreértést az Országos Mentőszolgálattal, amelynek kommunikációs igazgatója, Győrfi Pál 2011 márciusában úgy reagált, hogy a készülő film mélyen megbántja és kigúnyolja a mentősöket. "Evidencia, hogy ez az én fiktív történetem, nem az OMSZ-ről fogalmazunk meg állításokat. Onnantól kezdve, hogy én ezt leírtam és több helyen elmondtam, kifejezetten baráti, segítő kapcsolat alakult ki a mentőszolgálattal. A mentőn fiktív logó és jelzések lesznek láthatók" - tette hozzá.
A főszereplőt Ötvös András, a mentőorvost Rába Roland, a sofőrt Keresztes Tamás alakítja. "Keresztes Tamással régóta barátok vagyunk, tulajdonképpen ráírtam a szerepet. A másik két szerepre egy szűk körű castingot tartottunk" - közölte a rendező. A filmet a tervek szerint 2013-ban mutatják majd be.
A rendező, akinek a nevéhez olyan művek kötődnek, mint a Levegőt venni című kisjátékfilm, elmondta, a filmet a Magyar Nemzeti Filmalap összesen 206,5 millió forinttal támogatta, amelyből 1,5 millió forint a forgatókönyv-fejlesztési és 205 millió forint a filmgyártási támogatás.
Bodzsár Márk a filmtervet a filmművészeti egyetemre készült vizsgamunkájából fejlesztette tovább. "A történet valós eseményeken alapul, amúgy minden más fikció" - fogalmazott. A rendező az interneten bukkant a film alapjául szolgáló hírre, amely arról szólt, hogy lengyel mentősök illegális eutanáziát végeztek pénzért. A film főhőse a délszláv háború elől Magyarországra szökött orvostanhallgató, aki mentősként helyezkedik el a kilencvenes évek Budapestjén. Az éjszakai szolgálatok során azonban rádöbben, hogy két társa válogat a betegek között, sőt pénzért akár illegális eutanáziát is végrehajt. Istent játszó mentősökről szóló forgatókönyvével Bodzsár Márk elnyerte a három hónapos berlini Nipkow-ösztöndíjat is.
A rendező-forgatókönyvíró arról is beszélt, hogy az ösztöndíj során jelentősen átalakult a forgatókönyv, majd a filmalappal fejlesztették tovább a történetet. "Sok-sok konzultáción vagyunk túl, egy kifejezetten baráti, segítő szándékú műhelymunkán. Tavaszra készült el a végleges változat, azt hiszem, sokkal összetettebbé, dúsabbá vált a cselekmény. Például bekerült a háborús keret, amelyből a főhős előéletét ismerheti meg majd a néző. Hangsúlyosabbá vált a szerelmi szál, és több mentős eset is került a történetbe" - magyarázta az alkotó, aki szerint a munkálatok révén sokkal erősebb lett a film "feketekomédia-jellege".
A történet a kilencvenes évek első felében játszódik. A cselekményt azért helyezte a közelmúltba, hogy stilizálják, eltávolítsák a jelentől, bemutassák a kegyetlen "vadkapitalizmus időszakát". "Érdekesnek tűnt az az ellentét is, hogy a főhős a háborúból érkezik a békébe, mégis itt ismerkedik meg igazán a halál és a borzalom különböző formáival" - tette hozzá.
Megjegyezte, az 1990-es évek tárgyi világára, divatkultúrájára ma már rácsodálkozik a néző, szerinte ez nemcsak vicces jelenetekre adnak lehetőséget, de nosztalgiázásra is.
A képi világért Reich Dániel felel majd, az operatőrrel évek óta együtt dolgozik Bodzsár Márk, az első vizsgafilmjét is vele készítette. "Dani végig nyomon követte a történet alakulását. Természetes és folyékony munkakapcsolat van köztünk, félszavakból is értjük egymást" - fogalmazott a rendező, kiemelve, a vizuális karaktert az éjszaka, a sötétség határozza meg, de a változatos helyszínek sok színt visznek a filmbe. "Véres történetről van szó, sok drámával, szélsőséges helyzetekbe került karakterekkel, amit ellensúlyoz majd a képi elemeltség, stilizáltság" - magyarázta.
A rendező arról is beszélt, hogy sikerült tisztázni a félreértést az Országos Mentőszolgálattal, amelynek kommunikációs igazgatója, Győrfi Pál 2011 márciusában úgy reagált, hogy a készülő film mélyen megbántja és kigúnyolja a mentősöket. "Evidencia, hogy ez az én fiktív történetem, nem az OMSZ-ről fogalmazunk meg állításokat. Onnantól kezdve, hogy én ezt leírtam és több helyen elmondtam, kifejezetten baráti, segítő kapcsolat alakult ki a mentőszolgálattal. A mentőn fiktív logó és jelzések lesznek láthatók" - tette hozzá.
A főszereplőt Ötvös András, a mentőorvost Rába Roland, a sofőrt Keresztes Tamás alakítja. "Keresztes Tamással régóta barátok vagyunk, tulajdonképpen ráírtam a szerepet. A másik két szerepre egy szűk körű castingot tartottunk" - közölte a rendező. A filmet a tervek szerint 2013-ban mutatják majd be.
Forrás
MTI
