Mikszáth Kálmán mozija
Amikor Mikszáth Kálmán 1910-ben meghalt, a mozi még ugyancsak gyerekcipőben járt, magát a mozi szót is csak akkoriban találja ki Heltai Jenő. A film azonban nem kerülhette el Mikszáthot sem, regényei, elbeszélései tálcán kínálták magukat nemcsak a színházaknak, hanem a filmkészítőknek is.
Előbb némafilmek készültek egyes műveiből, később fekete-fehér, majd színes hangosfilmek, s természetesen a televízió (ahogy a rádió) sem maradhatott ki a nagy palóc művészetének újragondolásából. 1932 és 1986 között 16 hangosfilm készült Mikszáth írásai alapján (ugyanennyit mutathat fel Móricz Zsigmond is, aki későbbi születésű lévén Mikszáthtal ellentétben már forgatókönyvíróként is bemutatkozhatott), de televíziós bemutatóival együtt ez a szám meghaladja az ötvenet is.
Az alkotók biztosak lehettek abban, Mikszáth neve kasszasiker minden időben. Ha csak be nem tiltották, mert ez még Mikszáthtal is megesett.
Az első, kifejezetten mozi céljára készült épület 1896 nyarán nyílt meg az amerikai New Orleansban, míg Párizsban csak tíz évvel később adták át az első moziépületet.
Berta egy szép nyári estén/A körúton mendegélt,/Arra jő egy fess legényke/S hencegőn melléje lép./Szól a lányhoz: „Szép kisasszony,/Tartson vélem, ha lehet,/Jöjjön egy projektográfba/nézni mozgóképeket!”/S mert a Berta, s mert a Berta nagy liba.,/Hát elment a mozi-mozi-mozi-moziba.
Így szólt a butácska Kálmán Imre-sláger, amelybe valószínűleg a rím kedvéért a szövegíró Heltai Jenő beleszerkesztette a mozi szót. Valamikor 1907 táján. Bizony a mozgófényképszínház, de a mozgóképszínház – ahogy addig hívták a mozit –, nem nagyon lett volna rímképes a dalocskában.
Mikszáthnak szerencséje volt, ugyanis mindössze egy hangosfilmje, az 1941-ben Bánky Viktor által rendezett Eladó birtok rongálódott meg (töredékként maradt fenn), viszont a sokáig elveszettnek hitt, 1924-ben forgatott, az Egy fiúnak a fele virazsírozott némafilm-változata (ezt Bolváry Géza rendezte) a később Amerikában világhírűvé lett Lukács Pállal (Paul Lucas) idővel előkerült.
Ezt is megelőzte Korda Sándor (ő Alexander Kordaként lett világsztár) 1917-ben elkövetett Mikszáth-filmje, a Szent Péter esernyője, amelyben Gregorics Pált Rátkai Márton személyesítette meg.
Magyarországon 1931 és 1945 között 357 hangosfilm készült, ebből hét Mikszáth egy-egy műve alapján.
Természetesen nem kerülhette el a megfilmesítést a Szent Péter esernyője és a Noszty-fiú esete Tóth Marival sem, az viszont elképzelhetetlen lett volna, hogy az egyházellenességéről elhíresült Különös házasság filmvászonra kerüljön abban az időben. Az első Mikszáth-történet A vén gazember volt (a nyolcadik a magyar hangosfilmek sorában), amelyet 1932 karácsonyának előnapjaiban mutattak be, mégpedig a német UFA-val közös koprodukcióban, így a film rendezője is német volt Heint Hille személyében. A címszerepet Sugár Károly játszotta.
1935-ben készült el a Szent Péter esernyőjének hangosfilmváltozata, majd három évvel később a Noszty-fiú esete Tóth Marival első filmváltozata is.
Mindkettőből készült újabb változat a szocializmus éveiben is. A Szent Péter esernyőjét Cziffra Géza rendezte, Wibra Gyuri szerepében az akkor pályakezdő Básti Lajossal (partnere Gervay Marica volt), míg a Noszty-fiú esetét Székely István rendezte (az ő nevéhez fűződik az első nagy magyar hangosfilmsiker, a Hyppolit, a lakáj is), aki később elpanaszolta, hogy a cenzúra miatt kénytelen volt happy enddel zárni a történetet.
Noszty Ferit természetesen a kor legnagyobb férfisztárja, Jávor Pál játssza, aki ebben a filmben énekli a híressé vált Ripityom című nótát, amely annyira összefonódik Jávorral és a rá aggatott, többnyire hamis mítoszokkal. Tóth Mari Szörényi Éva (ő majd 1956 után emigrál), míg Noszty Feri apját Rajnai Gábor játssza.
A magyar filmtörténetben is különleges helyet foglal el az 1941-ben forgatott A beszélő köntös című történelmi regényének filmváltozata, ezt Márai Sándor öccse, Radványi Géza rendezte, s a film jelentősége, hogy egyes részei színesben készültek. A férfi főhőst itt is Jávor Pál adja, mellette Radványi felesége, Tasnády Fekete Mária, Kiss Ferenc és a Lőcsén született Lehotay Árpád látható a főbb szerepekben. A filmet a háború után sokáig elveszettnek hitték, ezért 1969-ben Fejér Tamás rendezésében újraforgatták Iglódi István, Detre Annamária, Páger Antal és Kállai Ferenc főszereplésével.
Az első film egyik kópiája később Berlinből előkerült, kissé megkopottan, de a modern technika segítségével még a színes részt is sikerült megújítani.
Ez később is sok gondot okozott, még a negyvenes-ötvenes években használt színezési technikák is gyorsan elavultak, s amíg az első, teljes egészében színes filmet, a Ludas Matyit sikerült színesben felújítani, a Mikszáth regényéből 1951-ben készült Különös házasságot nem.
Egyébként mind A beszélő köntöst, mind a Ludas Matyit a zborói Hegyi Barnabás fotografálta.
Még a második világháború alatt készült Podmaniczky Félix rendezésében a Dzsenrifészek Csortos Gyulával, Tolnay Klárival és Hajmássy Miklóssal, majd 1943-ban Hamza D. Ákos leforgatja az Egy fiának két fele hangosfilm-változatát is.
A filmet betiltják. Az 1924-ben készült némafilmváltozat még ragaszkodik Mikszáth-eredeti történetéhez, addig az 1943-as változat már egyfajta tiltakozás a háborúba ájult Magyarország politikája ellen.
Talán nem véletlen, hogy a barát által elhangzott utolsó mondat így hangzik: „Egy parancs van: szeressétek egymást!” A filmben Rajczy Lajos, Ladomerszky Margit, Benkő Gyula, Ilosvay Katalin és a barátot játszó Szegedi Szabó István mellett Gozmány Györgyöt és Kelemen Évát láthatjuk. Sokan hitték azt, hogy ők lesznek a negyvenes évek filmes álompárja. De hiába mentek el az addigi sztárok a háború után, s ők pedig maradtak, a jóslat mégsem teljesült. A filmet csak a háború után, 1946 februárjában mutatták be.
Természetesen a szocializmus éveiben sem létezhetett a magyar filmgyártás Mikszáth nélkül, sőt a hatvanas-hetvenes években virágkorát élő televízió is szívesen „dolgozik vele”. Bár, csak íróként alkalmazza, rendezőként nem, ahogy azt egy magát mértékadónak tartó internetes oldal aposztrofálja. Már említettük, hogy A beszélő köntöst, mivel elveszettnek hitték, újraforgatták 1969-ben, de elkészült a Szent Péter esernyője második (ha a némafilmet is beszámítjuk, akkor harmadik) változata, mégpedig magyar-szlovák koprodukcióban, a kassai Bán Frigyes rendezésében. A glogovai lelkészt Pécsi Sándor alakította, mellette Törőcsik Mari, Psota Irén, Fónay Márta, Rajz János és Wibra György megformálójaként Karol Machata (Pálos György gyönyörű magyar orgánumán) kapott főszerepet.
Ezt megelőzte a tíz évvel korábban, 1948-ban készült Beszterce ostroma című film Keleti Márton rendezésében, Pongrácz gróf szerepében Ajtay Andorral, míg Apolkát Tolnay Klári adta.
De ismét találkozhatunk Básti Lajossal, s ebben a filmben mutatkozik be a nagyközönségnek Darvas Iván is. Keleti Márton rendezi meg 1951-ben a Különös házasságot is, amely szinte kötelező a Rákosi-rendszerben. A Mindszenty-per után, számos más egyházi per előtt kerül a film bemutatásra, s alig van olyan jelentős magyar színész, aki kimaradt volna belőle. Utolsó filmszerepében láthatjuk a még abban az évben öngyilkosságot elkövető Somlay Artúrt, míg Piroska szerepében a film talán egyetlen ma is elő szereplőjét, Örkényi Évát.
Nem kerülte el az újrázást a Noszty-fiú esete Tóth Marival sem, amelyet a már 1945 előtt szintén működő Gertler Viktor kapott meg. A szereposztás itt is parádés, Tóth Mihályt a Dél-Amerikából nemrég hazatért Páger Antal, lányát Petényi Ilona, a Nosztykat Uray Tivadar, Mécs Károly, Mezey Mária alakítják.
Könnyedebb témához nyúl Makk Károly, aki A szelistyei asszonyokat viszi filmre Mi csinált felséged 3-tól 5-ig címmel. A bohókás vígjáték (amelynek bemutatója 1964 karácsonyán volt) főszerepeit Darvas Iván, Psota Irén, Pécsi Ildikó és a napokban elhunyt Pap Éva alakították. A történet meglehetősen kedvelt lett a filmesek körében, a Sárközy István által megzenésített változatot évekkel később Sándor Pál is háromrészes filmre vitte Mátyás király szerepében Lukács Sándorral, mellette többek között Kern Andrást, Cserhalmi Györgyöt, Bánsági Ildikót láthatjuk.
A hetvenes években kerül megfilmesítésre Bán Róbert rendezésében a Kísértet Lublón című krimi Garas Dezsővel, Cserhalmi Györggyel és Bordán Irénnel, s a tévéfilmsorozat mellett a moziváltozata is elkészül Mikszáth utolsó, halála után megjelent regényének, A fekete városnak. Venczel Vera, Bessenyei Ferenc, Nagy Gábor, Avar István, Máthé Erzsi, Egri István, Szemes Mari és mások mellett két színészóriás, Pécsi Sándor és Kiss Manyi is szinte ezzel a szerepével búcsúzik a földi pályafutásától. A film egyes részeit eredeti helyszíneken, így Lőcsén forgatják.
Még a nyolcvanas években is készül egy játékfilm, Révész György rendezi az Akli Miklóst a címszerepben az akkor pályakezdő Hirtling Istvánnal. A női főszerepet Eva Vejmelková alakítja. Az Akli Miklóst is többször feldolgozzák, Házasodj, Ausztria! címmel Kerekes János ír belőle zenés változatot, ezt Horváth Ádám rendezi, Akli Miklós szerepében Kertész Péterrel.
S ha már a televíziónál tartunk, érdemes megemlíteni a Katkics Ilona által rendezett Sipsiricát és a már rendszerváltozás után elkészített A körtvélyesi csínyt. Utóbbit Félix László rendezte, a főbb szerepekben Sztankay Istvánnal és Béres Ilonával. Utoljára 2010-ben nyúltak Mikszáthhoz, amikor Miklauzic Bence az Éji séták és éji alakok címmel forgatott tévéfilmet Mikszáth írásaiból Fenyő Ivánnal és Székely B. Miklóssal a főszerepekben.
Summa summarum, Mikszáth Kálmán történetei szinte kivétel nélkül filmvászonra kívánkoznak, anekdotikus történetei, remek párbeszédei nemcsak a filmszalagot, de a nézőket is mágnesként vonzzák.
Mikszáth-film még nem bukott meg, legfeljebb akkora hatása volt, hogy betiltották vagy épp bizonyos kurzusokban nem játszották. S ha már Heltaival kezdtük, akkor végezzük is be Heltaival, aki később is megverselte a mozit.
Vászon. Homály. Rikoltó hirdetések.
Muzsika. Híradó. A film pereg.
Lóverseny. Autók. Pisze flapperek.
Gengszter. Detektív. A lyoni érsek.
New Yorki árvaház, ezer gyerek.
Az angol flotta. Chaplin: bölcs csavargó.
Mélyhangú, álomszőke Greta Garbo.
Hold. Víz ezüstje. Hervadó berek.
Micky egér. És hűvös mese-szőnyeg,
Mely úttalan útján a levegőnek
Bagdad fölé röpíti utasát.
Könny. Kacagás. Mint happy end, a Végzet.
Egy centiméter igazi költészet
És háromezer méter butaság.
