Lugosi Béla, minden idők leghíresebb Drakulája 70 éve halt meg

Blaskó Béla Ferenc Dezső néven 1882. október 20-án született. Művésznevét szülőhelye, az erdélyi Lugos (Lugoj) után vette fel, egy ideig Olt Arisztid néven is filmezett. Pék apja rossz szemmel nézte színészi ambícióit, ezért 12 évesen elszökött otthonról, és egy bányában vállalt munkát. A temesvári, a debreceni és a Szegedi Nemzeti Színház után Budapesten is színpadra lépett, 1913-ban lett a Nemzeti Színház tagja, a többi közt Shakespeare Hamletjének címszerepét, Rómeót és Schiller Tell Vilmosát is eljátszotta, és több mint 170 alkalommal állt színpadra. Az első világháborúban önkéntesként harcolt, a Tanácsköztársaság alatt aktív szerepet vállalt, színházi szakszervezetet hozott létre.

A proletárdiktatúra bukása után Bécsbe, majd Németországba emigrált (itt elsősorban Karl May regényeinek filmadaptációiban játszott), majd mivel ott sem érezte magát biztonságban, egy Amerikába tartó kereskedelmi hajón vállalt állást. 1920 decemberében érkezett New Orleansba, ahonnan New Yorkba ment.

Amíg nem beszélte a nyelvet, az ott élő magyarokból szervezett társulattal lépett fel, angol nyelvű szerepeit fonetikusan leírt szöveg alapján tanulta meg. Idővel egyre több szerepet kapott színházban és filmen (az Egyesült Államokban elsőként ő vitte színpadra Az ember tragédiáját), a sikert az 1927-es év hozta meg számára, amikor a Broadwayn ráosztották Drakula gróf szerepét. A darabot 500 alkalommal játszották, országos turnét is szerveztek belőle és a hollywoodi filmstúdiók is lecsaptak a témára. 1931-ben megkapta az amerikai állampolgárságot.

A távoli havasokból származó vámpírnak a Universal Pictures az ügyeletes horrorsztár Lon Chaney-t szemelte ki, majd az ő halála miatt kapta meg a szerepet az ekkor még erős magyar akcentussal beszélő Lugosi.

1931-es alakítása Tod Browning rendezésében legendává, számos mondata - köztük a "soha nem iszom bort" - szállóigévé vált. Érdekesség, hogy sminkjét ő maga készítette el, magára haragítva a stúdió neves sminkmesterét. Az első filmek után több levelet kapott női rajongóitól, mint Clark Gable, neve olyan biztos sikert jelentett, hogy még mellékszereplőként is a plakát tetejére nyomtatták. A siker azonban tragédiát is jelentett a csaknem 190 centiméter magas színész számára, mert soha többé nem tudott kibújni a horrorfilmes skatulyából.

Több Frankenstein-filmben, később néhány Poe-feldolgozásban is szerepelt, pályafutása során több mint száztíz filmet forgatott, a Ninocska (1939) című vígjátékban Greta Garbo mellett is feltűnt egy epizódszerepben Ernst Lubitsch rendezésében.

Az erős dohányos, súlyos drogfüggővé vált, zaklatott magánéletű Lugosi olyan szegényen halt meg 1956. augusztus 16-án, 73 éves korában, hogy temetését Frank Sinatra fizette ki. Színészi pályájának legmeghatározóbb szerepe még a túlvilágra is elkísérte, ugyanis kívánsága szerint a kaliforniai Culver Cityben Drakula jelmezében temették el, a köpenyt azonban nem tették vele együtt a sírba, hanem egyetlen gyermeke, Bela G. Lugosi ügyvéd tulajdonába került. Az örökös 2011-ben megpróbálta elárverezni az ikonikus Drakula-köpenyt, de nem kelt el az aukción, így végül a Los Angeles-i filmművészeti múzeumnak adományozta.

Lugosi Béla soha nem kapott komoly díjat, de az 1994-es Ed Wood című filmben az őt megformáló Martin Landaut Oscar-díjjal jutalmazták. A tengerentúlon még mindig hihetetlen népszerűségnek örvendő Drakula-Lugosit rajongói a filmakadémiánál posztumusz életműdíjra is javasolták, tiszteletbeli Oscart a kialakult gyakorlat szerint azonban csak élő filmes legendák kaphatnak.

A legenda szerint négy feltörekvő angol rockzenész 1969-ben egy Lugosi-film megtekintése után döntött úgy, hogy együttesük addigi Earth nevét Black Sabbathra változtatja. További érdekesség, hogy Raúl García spanyol filmrendező Lugosi hangját használta fel az Edgar Allan Poe novellája alapján készült Az áruló szív című animációs filmjéhez. Az addig kiadatlan félórás felvétel, amelyre egy internetes árverésen bukkant, 1947-ből származik, amikor Lugosi monológokkal szerepelt az amerikai rádióban. A román Florin Iepan 2007-ben Lugosi, a bukott vámpír címmel forgatott róla dokumentumfilmet. Müller Péter Lugosi (A vámpír árnyéka) című darabját a Madách Színház mutatta be 2000-ben Szabó István rendezésében, a címszerepben Darvas Ivánnal. Tóth Roland Bela című alkotása, amely némafilmes stílusban dolgozta fel életét, 2019-ben a legjobb rövidfilm díját nyerte el a Kecskeméti Animációs Filmfesztiválon. Lugosi Béla csillaga 1960 óta díszíti a hollywoodi Hírességek Sétányát. Budapesten, a Vajdahunyad várának egyik sarkában mellszobra található, az Erzsébet körúti Art+ Cinema mozi nagytermét 2015-ben róla nevezték el.

A Magyar Hollywood Tanács 2018-ban születésnapját emléknappá nyilvánította. Lugosi tiszteletére 2024-ben emléktáblát avattak Debrecenben, ahol pályája elején olyan fontos szerepeket játszott el, mint Schiller Tell Vilmosának és a Bánk bánnak a címszerepe vagy Az ember tragédiájának Ádámja. Viaszfigurája áll a 2023-ban Budapesten felavatott Madame Tussauds-panoptikumban, 2025-ben pedig felavatták domborművét az Origo Filmstúdióban.