Lovász László: a tudós közösségnek erősítenie kell a hangját
Lovász László megjegyezte, hogy a döntéshozók szerencsére egyre jobban figyelnek a tudományra, ennek jele az is például, hogy egyre több szinten, egyre több államban, államközösségben jelenik meg a tudományos tanácsadó mint beosztás, és egyre több államban van olyan külön megbízott, aki a tudományos tanácsadással foglalkozik a kormányon belül.
Az Akadémia elnöke elmondta, hogy a szombaton zárult budapesti fórum a tudomány politikára gyakorolt hatásai mellett a fenntartható fejlődés új útjaival, a klímamegállapodással, a katasztrófák kockázatainak csökkentésével, a fejlődő világ támogatásával és a kiegyensúlyozott tudományos befektetésekkel is foglalkozott, de arról is értekeztek, hogyan lehetne a központi brüsszeli tudománytámogatási forrásokat kiterjeszteni és Kelet-Európa részvételét ebben jobban biztosítani.
A migráció kérdéséről a hivatalos programot megelőző napon, külön panelban értekeztek a tudósok. Az ülésen azt vizsgálták meg, hogy a migrációval kapcsolatban mi a feladata a tudománynak és melyek azok a tudományterületek, amelyek tapasztalatai fontosak ebben a kérdésben - idézte fel Lovász László.
"Ez egy tipikus példája annak, hogy a mai világ olyan kérdéseket vet fel, amelyre egy tudományág önmagában nem tud választ adni" - fogalmazott, hozzátéve, hogy egy sokszínű, több tudományágat összekapcsoló csoport is csak részben tud válaszolni ezekre a kérdésekre, amelyekhez hozzáadódnak még a politikai, diplomáciai és etikai vonatkozások is.
A 2003 óta kétévente megrendezett, magyar kezdeményezésre indult WSF egyik fő célja, hogy tudományosan megalapozza az emberiség előtt álló világméretű kihívásokra adható hiteles válaszokat.
Az idei budapesti WSF-en száznál is több országból mintegy nyolcszáz kutató, politikai döntéshozó, civil szakértő és tudományos újságíró vett részt. A szerda esti hivatalos megnyitót követő háromnapos konferencián többek között olyan kérdésekről tanácskoztak, mint hogy milyen célokat kell megvalósítaniuk a kormányoknak ahhoz, hogy Földünk a 2020-as években élhetőbb világ legyen; hogyan érdemes enyhíteni a globális felmelegedés következményeit; vagy hogy mit tehetnek a tudósok azért, hogy kutatási eredményeik ne csak az iparban, hanem a társadalom működését befolyásoló politikai döntéshozatalban is hatékonyan érvényre jussanak. Megvitatták azt is, hogyan lehet növelni a tudományba vetett bizalmat, valamint erősíteni a tudományos ismeretterjesztés és tanácsadás szerepét.