Lelki és testi betegségeket okozhat a szmog

A nők, akik jobban ki vannak téve egyes légszennyező anyagoknak terhességük alatt, nagyobb valószínűséggel hoznak a világra olyan gyermeket, aki később szorongó, depresszióra hajlamos lesz, és 6-7 évesen figyelem-problémákkal küzd - állapította meg egy kutatás.

A tanulmány újabb bizonyíték arra, hogy a légszennyező anyagoknak való kitettség már a születés előtt hatással van a gyermekek későbbi viselkedésére - mondta el Frederica Perera, környezettudományi professzor, a Columbia egyetem Mailman egészségügyi iskolájának munkatársa.

A kutatók megvizsgálták a policiklikus aromás szénhidrogének (PAH) néven ismert szennyező anyagokat. Ezeket az üzemanyagok hozzák létre, tehát igen gyakoriak a városi környezetben. A forgalom a legfőbb forrásuk. Ez a tanulmány az első, amely összefüggésbe hozza az iskoláskorú gyermekek viselkedésproblémáit a születés előtti PAH-kitettséggel.

A levegő koncentrációja és a PAH-specifikus markerek is megtalálhatók voltak az anyák vérmintáiban és a köldökzsinórvérben is. A PAH, melyet a kismama terhesség alatt belélegez, a szakemberek szerint átjut a placentán. Perera csapata 253 New Yorki, belvárosi anya gyermekének egészségét követte, akik 1999 és 2006 között születtek. Egyik édesanya sem dohányzott.

Vérmintákat vettek tőlük a második illetve harmadik trimeszter során, valamint a köldökzsinórvérből is. Később kérdőíveket töltettek ki velük gyermekeik viselkedéséről, beleértve bármilyen figyelem-problémát (ami nem egyenlő a hiperaktivitással), a szorongást és a depressziós tüneteket is.

A vizsgálat kapcsolatot mutatott ki a magasabb policiklikus aromás szénhidrogéneknek való kitettség és a viselkedésproblémák között. 45 százalékkal volt magasabb a szorongás és depresszió jelenléte azoknál a gyerekeknél, akiknek édesanyja fokozottan ki volt téve a PAH-koncentrációnak. A figyelemzavar valószínűsége 28 százalékkal volt magasabb. Amikor a kutatók számításba vették a kismamák étrendjét, illetve, hogy dohányoztak-e, az eredmények ugyanazok maradtak...

A PAH és a viselkedésbeli problémák közötti kapcsolat ugyanakkor nem egyértelmű. Számos mechanizmus magyarázhatja azt, így az oxidatív stressz (ez a sejtek oxidatív sérülése, melyet a szabad gyökök okoznak). "A vegyszerek okozhatnak endokrin zavarokat, melyek képesek befolyásolni az agyat a korai fejlődés szakaszában" - mondta el Frederica Perera.  A tanulmány ugyanakkor önmagában nem meggyőző - tette hozzá Dr. Victor Klein, magas kockázatú terhességekre specializálódott szülész-nőgyógyász.

Könnyebb mondani, mint megtenni, hogy terhesség idején fokozottan figyeljünk a környezeti ártalmak kerülésére. Azt tudja ajánlani a terhes nőknek, hogy készüljenek fel testmozgással, megfelelő étrenddel és terhesgondozással.  Dr. Klein úgy véli, további vizsgálatok elvégzésére van szükség. A kutatócsoport azt tervezi, hogy 12 éves korukig követik a gyermekek egészségének alakulását

Az már beigazolódott, hogy a szmog számos szervi baj okozója. A légszennyezettség miatt Magyarországon másfél-kétszer annyian halnak meg például tüdőrákban, mint a környező országokban.

Minél magasabb, illetve állandóbb a porszennyezettség a levegőben, annál gyakoribbak az említett szív-érrendszeri és tüdőbetegségek. Magyarországon mintegy kétszer magasabb a levegő szállópor- (ezen belül a 2.5 mikronnál kisebb) koncentrációja, mint a szintén átlagon felül szennyezett levegőjű Csehországban, Szlovákiában. Ennek megfelelően a porszennyezettséggel kapcsolatos korai halálozás is másfél-kétszeres az említett országok értékeihez képest.

Minél kisebb egy lebegő részecske úgynevezett aerodinamikai átmérője, annál mélyebben hatol a szervezetbe: a 10 mikron körüli méretű részecskék például nem hatolnak mélyebbre, mint a hörgőrendszer. A hörgők nyálkahártyájában azonban gyulladást keltenek, illetve a meglévő gyulladást fokozzák (asztma, krónikus hörghurut). Szerepük van a hörgőkarcinóma (hörgőrák) kialakulásában is. A 2.5 mikronnál kisebb részecskék azonban átjutnak a tüdő léghólyagocskáin, bejutnak a keringő vérbe. Az apró porszemcsék a vérben fokozzák a véralvadást.

Rossz hír, hogy Közép- és Kelet-Európában, legfőképp Magyarország középső és keleti területein az adatok szerint kimagasló a különösen káros hatású, vagyis a 2,5 mikronnál kisebb szemcseméretű szennyezettség.