Kristályok teszik fényesebbé a Marsot
WASHINGTON. A Mars Reconnaissance Orbiter felvételeinek elemzésén alapuló két tanulmány szerint a Mars fényesebb a korábban véltnél, mert talaja kristályos ásványokat is tartalmaz.
A Mars Reconnaissance Orbiter (MRO) űrszonda felvételei alapján a Vörös Bolygó talaja sok helyütt tartalmaz földpátos kristályokban gazdag ásványokat, amelyeket eddig csak a Földön és a Holdon figyelhettek meg a kutatók - olvasható a Nature Geoscience című brit tudományos lap friss számában megjelent tanulmányban.
Korábban a csillagászok abból indultak ki, hogy a marsi talaj kizárólag kemény, sötét bazaltból áll. A georgiai Műszaki Intézet James Wray vezette kutatócsoportja, valamint a chilei Európai Déli Obszervatórium (ESO) munkatársa, John Carter az űrszonda fedélzetén elhelyezett infravörös spektrométer segítségével azt fedezte fel, hogy a Vörös Bolygó több régiójának talajában is találhatók földpátokban gazdag könnyű ásványok. A felfedezés arra utal, hogy a nemrég a Curiosity Mars-szonda által talált fényes ásvány valószínűleg nem elszigetelt jelenség a bolygón. A kutatók azt is feltételezik, hogy a viszonylag fiatal Marson a véltnél sokkal erőteljesebb magmaműködés folyhatott.
A földpátnak nevezett ásványcsoport általában a magma, vagyis a felszín alatti, olvadt kőzetréteg bonyolult folyamatainak eredményeként jön létre. A Marsról azonban nem ismeretes, hogy kőzetrétegei - a Föld kontinenseinek kialakulásához hasonlóan - vándoroltak, és nem volt jele a magma változásainak sem.
A magma evolúciója ismételt kőzetolvadással és kristályosodással jár, így jön létre a földpátban és kavicsban gazdag kőzet. Ez a kőzet alkotja ma a földkéreg nagyobb részét.
Korábban a csillagászok abból indultak ki, hogy a marsi talaj kizárólag kemény, sötét bazaltból áll. A georgiai Műszaki Intézet James Wray vezette kutatócsoportja, valamint a chilei Európai Déli Obszervatórium (ESO) munkatársa, John Carter az űrszonda fedélzetén elhelyezett infravörös spektrométer segítségével azt fedezte fel, hogy a Vörös Bolygó több régiójának talajában is találhatók földpátokban gazdag könnyű ásványok. A felfedezés arra utal, hogy a nemrég a Curiosity Mars-szonda által talált fényes ásvány valószínűleg nem elszigetelt jelenség a bolygón. A kutatók azt is feltételezik, hogy a viszonylag fiatal Marson a véltnél sokkal erőteljesebb magmaműködés folyhatott.
A földpátnak nevezett ásványcsoport általában a magma, vagyis a felszín alatti, olvadt kőzetréteg bonyolult folyamatainak eredményeként jön létre. A Marsról azonban nem ismeretes, hogy kőzetrétegei - a Föld kontinenseinek kialakulásához hasonlóan - vándoroltak, és nem volt jele a magma változásainak sem.
A magma evolúciója ismételt kőzetolvadással és kristályosodással jár, így jön létre a földpátban és kavicsban gazdag kőzet. Ez a kőzet alkotja ma a földkéreg nagyobb részét.
Forrás
MTI
