Jókai Ágnes kapta A pásztor egyik skandináv díját

Nagy MIskó Ildikó 2019. július 19., 13:01

Részben felvidéki filmsikernek számít a tény, hogy a legjobb forgatókönyv és a legjobb színésznő díját is A pásztor című magyar nagyjátékfilm kapja a Helsinkiben augusztus 9-én kezdődő Skandináv Nemzetközi Filmfesztiválon. Az előbbit Illés László szombathelyi rendező-forgatókönyvíró, az utóbbit pedig az észak-komáromi Jókai Ágnes veheti majd át.

Az éppen külföldön nyaraló tehetséges színművészünk most nem tudott interjút adni. A pince című horrorfilmmel két éve debütált, és 15 országban bemutatkozott, szombathelyi rendező azonban máris nyilatkozott portálunknak. 

„Régóta szerettem volna II. világháborús tematikájú játékfilmet forgatni. Hét évvel ezelőtt írtam egy epikusabb forgatókönyvet erről a korszakról, majd ebből kiindulva dolgoztam ki egy hasonló történetet kamaradráma formában, amit most lehetőségem lett leforgatni. Mivel a magyarországi filmforgatás eléggé Budapest-centrikus, kezdetben nem volt egyértelmű, hogy a szülővárosom, Szombathely környékén zajlik majd a forgatás. Az előző filmemet én is a fővárosban forgattam, de most győzött a lokálpatriotizmusom, s Vas megyében valósult meg az újabb forgatás. Tavaly novemberben, mindössze nyolc nap alatt forgattunk, majd öt hónap alatt készült el a másfél órás film, ami a hosszú snitteknek, a vágás nélküli jeleneteknek köszönhető. Az Őrségben található Szakonyfaluban vettük fel a belső jeleneteket, és a főszereplő háza körül zajlódó eseményeket, a külső, erdei jelenetek pedig dozmati helyszíneken készültek. A szükséges anyagi erőforrásokat főleg közösségi finanszírozásból teremtettük elő“ - szólt az előzményekről a tehetséges rendező.

Képgalériánk:

Azt is elárulta, hogy

a film története 1944-ben, a II. világháború idején játszódik. Egyik főszereplője, az idős pásztor elszigetelt közegben él.

Az I. világháborúban katonaként szolgált, s miután meghalt a felesége, kettesben maradt a lányával. A II. világháborúban azonban egy félreértés során meggyilkolták a lányát, s az újabb nagy vesztesége után megfogadta: minden tőle telhető módon segíti majd a fasiszták által üldözött embereken.

„Valójában egy nap alatt játszódik az egymás mellett párhuzamosan futó két történeti szál, amelyek aztán összefonódnak. Az egyik az idős pásztoré, aki miután a napi rutinja részeként kihajtja a birkáit a legelőre, azzal szembesül, hogy a háború borzalmai megérkeznek ebbe az izolált közegbe is. Az erdőben elhunyt zsidó emberek holttesteire bukkan, akiknek a tragikus történetét is bemutatjuk a filmben – ez a másik szál. A katonák teherautóval – deportálás céljából – vitték őket a vasútállomásra. A foglyok azonban a biztos halál helyett megpróbálnak megszökni...“ - magyarázta a rendező.

A szereplők kiválasztásáról megtudtuk:

a szombathelyi színtársulatból Horváth Ákost, Jordán Tamást és Endrődy Krisztiánt kérte fel a közreműködésre.

„Mivel a pásztor és a másik főszereplő, Judit szerepére nem találtam megfelelő színészeket, ezért Boros Máriához, a Hungarocasting vezetőjéhez fordultam segítségért. Székely B. Miklóst a pásztor, Jókai Ágit pedig Judit szerepére ajánlotta nekem. Valójában Ágit nem is castingoltam, hanem telefonon kapcsolatba léptünk egymással. Tudattam vele azt, hogy egy nagyon bonyolult szerepről van szó. Nem csak színészi szempontból, hanem a fizikailag és lelkileg is rettentően megterhelő jelenetekben, a novemberi hidegben is helyt kellett állnia. Annak ellenére, hogy ez az ő első komoly filmszerepe, hiszen eddig színházi színészként játszott, hősiesen megbirkózott olyan filmes jelenetekkel is, mint a menekülése és a megbecstelenítése. Nagyon fontos az, hogy a színész és a rendező között bizalmi kapcsolat alakuljon ki, ami esetünkben megtörtént. Kezdettől fogva jól tudtunk együttműködni, pedig az általam választott filmes nyelv, vagyis a hosszú snittes képi megoldások még tovább nehezítették a forgatást“ - ecsetelte a további kulisszatotkokat Illés László.

Nem tagadta, e játékfilmet fesztiváloztatásra készítették. A Skandináv Nemzetközi Filmfesztiválon való részvétel miatt sietniük kellett.

„E fajsúlyos téma és az általam választott filmes nyelv nem számít a leginkább közönségbarátnak. Manapság a kisebb költségvetésű művészfilmek helyett inkább nagy költségvetésű, látványos vígjátékokat és akciófilmeket néznek az emberek. A pásztort nagyon sok fesztiválra beneveztük, amelyek közül először a Skandináv Nemzetközi Filmfesztivál augusztus 9-én Helsinkiben zajlik. Már azt is tuom, hogy Bécsben október elején megrendezendő Ausztriai Nemzetközi Filmfesztiválra is beválogatták az alkotásunkat. A többi fesztiválszervezőtől még várjuk a visszajelzéseket.

Pár nappal ezelőtt tudtam meg, hogy Helsinkiben két díjat is nekünk ítéltek. Ez azért is nagyon örvendetes, mert a skandináv fesztiválra benevezett közel 350 film közül csupán 12 versenyezhetett, és még díjaztak is minket. Nagyon fontosak a díjak, mert egyfajta visszajelzések arról, hogy az elképzeléseimnek és a közös munkánknak van létjogosultsága, és hogy a művünk a szakma számára is fontos értékeket képvisel. A februárban záruló fesztiválidény még további meglepetéseket is tartogathat számunkra“ – fejtette ki a továbbiakban.

A nevezett alkotás világpremierje tehát Helsinkiben lesz. A rendező most még nem tudja, hogy hány alkotótársa kiutaztatására sikerül megszereznie a szükséges anyagiakat.

„Mivel produkciónk sajnos a Magyar Filmalaptól függetlenül készült, ezért részben saját zsebből, valamint szponzori támogatásokból kell állnunk minden felmerülő költséget. Jövő héten majd kiderül, hogy hányan tudunk kiutazni.“

0 HOZZÁSZÓLÁS