Iskolázottság terén a nők megelőzik a férfiakat Szlovákiában

Az SZK Demográfiai atlaszának szerzői arra figyelmeztetnek, hogy a 2011-ben tartott népszámlálás során egy érdekes jelenség bizonyosodott be: Szlovákia történelme során először több fiatal nőnek volt felsőfokú képzettsége, mint férfinak. Míg a 25-29 éves férfiaknak csak 25-27 százaléka rendelkezik főiskolai végzettséggel, addig a nők 36-41 százaléka állíthatja magáról ugyanezt. A 20-30 évvel ezelőtti helyzethez képest jelentős változásról van szó.

A demográfusok állításait bizonyítják az Oktatásügyi Információk és Előrejelzések Intézetének adatai is. Azokból kiderül, hogy azon több mint 112 ezer szlovák állampolgár közül, akik Szlovákiában tavaly kezdték meg a nappali tanulmányaikat az állami főiskolákon, 66 ezer nő.

Ezen a téren jó példa a pozsonyi Komenský Egyetem (UK). Annak csak három karát, a teológiait, a matematikai, fizikai és informatikait, valamint a testnevelésit látogatja több férfi, mint nő. A többi karon a férfiak kisebbségben vannak. A legnagyobb nemek közti aránytalanság – a nők javára – a gyógyszerészeti és a pedagógiai karon mutatkozik. Az UK összes, azaz hozzávetőleg 19 ezer nappali hallgatója közül több mint 12 ezer nő, s a közel 3 ezer levelező tagozatos hallgató közül pedig csaknem 2 ezer a számuk.

Hasonlóképpen alakul az összehasonlítás eredménye a többi egyetemen is. Csupán három egyetemen, ahol műszaki és mezőgazdasági szakok vannak, tanul több férfi, mint nő. Ezek a következő intézmények: a Szlovák Műszaki Egyetem (STU), a Kassai Műszaki Egyetem (TUKE) és a Zsolnai Egyetem.

Legszembetűnőbb a 14 ezer hallgatóval működő STU-n a férfiak túlsúlya – ott a nők még a nappali tagozatos hallgatóknak az egyharmadát sem képezik. Elenyésző többségben van a női népesség a doktoranduszi tanulmányok esetében is.

Magdaléna Piscová szociológus szerint nem egy újkeletű, hanem már a ´90-es évek derekától tartó hosszú távú jelenségről van szó. Akkoriban a fordulatot elsősorban a levelező tagozatos hallgatók számának jelentős méretű növekedése okozta. A köz- és államigazgatás terén ugyanis átszervezés ment végbe.

Sok olyan dolgozó, aki addig kivételt kapott, azt követően köteles volt bepótolni az iskolai végzettségével kapcsolatos hiányosságokat. Mivel a közigazgatásban, illetve az államigazgatásban főként nők dolgoznak, ez főképp őket érintette.

„Ez azonban csak az egyik indok. Több tényező is befolyásolta a változást“ - említette Piscová. Abban egyetért a demográfusokkal, hogy bizonyos mértékben ez a fiatal nők helyzetével is összefügg. A főiskolai tanulmány ugyanis sokuk számára megoldást jelentett egy-egy élethelyzetben. Azt is tudatosították, hogy főiskolai diploma nélkül kevesebb esélyük lesz elhelyezkedni a munkapiacon.

Piscová azt is elmondta, hogy a helyzet Németországban és más államokban is hasonlóképpen alakul, erősödik az emancipáció folyamata. A nők egyre jobban érdeklődnek az olyan műszaki szakok iránt is, amelyeken korábban inkább csak férfiak tanultak.

Katarína Moravanská szociológus szerint már az alapiskolákra is az jellemző, hogy a lányok általában jobb érdemjegyeket kapnak, mint a fiúk, s emiatt is tovább akarnak tanulni.
Paradoxon, hogy bár egyre több nő szerez magasabb fokú végzettséget, a későbbi munkahelyi beosztásuk többnyire nem felel meg a képzettségüknek. A vezető tisztségeket továbbra is a nőknél több férfi tölti be. A nők karrierjének ugyanis gátat szab a családjukról való gondoskodás – véli Moravanská.

Piscová azt is elmondta, hogy ez a különbség bár még csak lassan, de egyre jobban kezd megváltozni. „A csúcspolitikában még csak kevés nő van, de például az igazságügyben a jelenlétük már sokkal erősebb“ – szögezte le.

Piscová nem tartja megfelelő megoldásnak azt, hogy egyes államokban a „nemi egyenlőséget“ különféle kvóták bevezetésével próbálják támogatni, például a politikában, a felügyelő tanácsokban vagy más területeken. „Inkább az evolúciós fejlődés híve vagyok, hogy a nők a saját erejükkel bizonyítsák be a rátermettségüket“ – ismertette álláspontját.

A szakember meg van győződve arról, hogy a nők aránya a főiskolákon nem nőhet a végtelenségig. „Inkább azt gondolom, hogy átszerveződnek az érdekek. Előfordulhat, hogy a nők inkább majd a „férfias területeken“ lesznek egyre nagyobb számban, ellenben a férfiak például visszatérnek a pedagógiai pozíciókba, amelyek manapság egyre jobban elnőiesednek“ – zárta tájékoztatását a szociológus.