Fókuszban a 120 éves magyar film

- mondta köszöntőjében Káel Csaba, a mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos, a Nemzeti Filmintézet igazgatóságának elnöke. Kiemelte: a közeljövő terve, hogy állandó kiállítás létesüljön a magyar mozgóképről mozipalotával, nemzetközi filmversennyel, közép-európai filmvásárral.

Káel Csaba kitért arra, hogy Berlinben és Párizsban már múzeumot szenteltek saját mozgókép-történetüknek, és - mint fogalmazott - a Nagylátószög-tárlattal most első lépésként felmérték, mennyi tartalommal bír a magyar mozgókép története. Hozzátette: ez a tartalom nemzetközi viszonylatban is fantasztikus, amit a kiállításon az Ablak a világra című terem is bizonyít. Ez a rész az elmúlt 120 évben a világban alkotott magyar és magyar származású filmes alkotók nemzetközi hatását mutatja.

E nagyszerű kiállítás arra jó többek között, hogy részletes választ kapjunk minden fontos kérdésre a magyar moziról - fogalmazott Koltai Lajos rendező, operatőr, a nemzet művésze a Nagylátószög - 120 éves a magyar film című időszaki tárlatról.

Koltai Lajos külön kitért Törőcsik Marira, az idén áprilisban elhunyt színművészre. Mindenkit arra kért, gondoljon rá és búcsúzzon el tőle, utalva arra, hogy a pandémia miatt korábban erre nem volt meg a megfelelő lehetőség.

Fabényi Julia, a múzeum igazgatója azt mondta, hogy az évforduló különleges lehetőséget nyújt egyfajta számvetésre.

Ráduly György, a Nemzeti Filmintézet - Filmarchívum igazgatója hangsúlyozta: szeretnék, ha ez a tárlat a fiatalok és az új generáció számára is minél nagyobb mértékben láthatóvá válna. Ezért múzeumpedagógiai programokat dolgoztak ki a Ludwig Múzeummal közösen: augusztusban két tábort rendeznek iskolásoknak, szeptembertől további kísérőprogramok indulnak be, együttműködnek más intézményekkel könyvbemutatók és más események létrehozásában, például a Jancsó Miklós-centenárium vagy az idén májusban elhunyt animációs alkotó, Jankovics Marcell életműve kapcsán.

A kiállítás az 1901 és 2021 közötti valamennyi magyar nagyjátékfilmet felsorolja. Barkóczi Janka, az egyik kurátor az MTI érdeklődésére elmondta, hogy a 120 év alatt mintegy kétezer magyar nagyjátékfilm készült, ezek mintegy 40 százaléka veszett el.

A filmet az Uránia Magyar Tudományos Színház tetőteraszán forgatták, a felvételeken 36 balerina működött közre, köztük Fedák Sári és Blaha Lujza táncolt benne.

A tárlat gazdag fotóanyaggal, plakátokkal, a filmekben szerepelt és azokhoz kapcsolódó tárgyakkal, eszközökkel, jelmezekkel, díjakkal, szöveges hátterekkel, stílustörténeti összeállításokkal, vetítésekkel enged betekintést a magyar film történetébe.

A kezdeteket bemutató részből kiderül, hogy 1908-tól 1931-ig hatszáz némafilm készült, ezek 93 százaléka elveszett. Mint az egyik kurátor, Kurutz Márton kiemelte, a hangosfilmek első korszakában, 1930 és 1945 között készült alkotások nagy része a második világháború után külföldről, idegen nyelvű feliratokkal került később elő, ugyanakkor 1945-öt követően 260 fasisztának minősített filmet meg kellett semmisíteni vagy be kellett szolgáltatni.

A második világháború utáni és a rendszerváltozásig tartó magyar filmtörténetet három részre (1945-1956; 1957-1968; 1969-1989) bontva mutatja be a tárlat, mindhármat egy-egy emblematikus alkotás fémjelez: Fábri Zoltán Körhintája, Jancsó Miklós Szegénylegényekje és Huszárik Zoltán Szindbádja.

Külön terem taglalja a cenzúra történetét, a Balázs Béla Stúdió éveit, a filmgyártás folyamatát. A rendszerváltás óta eltelt három évtizedet bemutató terem nagy teret szentel az Oscar-díjas Saul fiának (a díj maga is megtekinthető), a Magyar Hollywood című terem kitér valamennyi magyar vonatkozású Oscarra, az utolsó falat pedig az archiválásnak, a filmművészet megőrzésének szentelik.

A kiállítás kurátora volt Balogh Gyöngyi, Barkóczi Janka, Boronyák Rita, Czirják Pál, Erdős Emese, Fazekas Eszter, Hussein Evin, Kurutz Márton, Löwensohn Enikő, Orosz Anna Ida, Ráduly György, Takács Rita, Torma Galina, Varga János - a Nemzeti Filmintézet - Filmarchívum munkatársai.