Filmsorozat készült Kossuth Amerikában töltött időszakáról
BUDAPEST. „Az utolsó remény” címmel film készült arról a hét és fél hónapról, amikor egy Ausztria elleni új szabadságharc reményével lépett Kossuth Lajos az Egyesült Államok földjére 1851 decemberében. A kilenc részes sorozat vetítését a Duna televízió is műsorára tűzte.
A szabadságharc eltiprása után a megtorlás elől külföldre menekült politikusok – élükön Kossuth Lajossal – hittek abban, hogy a szabadságszerető nemzetek támogatásával és kellő anyagi segítséggel egy új szabadságharc indítható Ausztria ellen. Ezzel a reménnyel lépett Kossuth az Egyesült Államok földjére 1851 decemberében.
Kossuth Lajos több mint 200 helyszínen fordult meg az Egyesült Államokban 1851 és 1852 között. A filmben olyan helyszínek szerepelnek, ahol komoly beszédeket tartott jelentős tömeg előtt, amik később az amerikai közvéleményt is formálták, vagy hatásuk akár a politikai életben is jelentkezett. Amikor megérkezett az Egyesült Államokba, 300 ezer ember várta Manhattanben egy hatalmas transzparenssel, amelyen a „Mózes, Krisztus, Washington, Kossuth – a mi fölszabadítóink” felirat szerepelt – fejtette ki Vojtkó Ferenc, a film egyik alkotója.
A mozi első hat része történeti szempontból igyekszik összefoglalni Kossuth kinti útját. Helyi történészek elemzik a magyar államférfi hatását, és kiderül az is, hogy mi lehetett az oka annak, hogy a kezdeti sikereket követően, mire a déli államokba ért, már szinte senki sem fogadta őt – magyarázta az alkotó.
Az is bemutatásra kerül majd – folytatta, hogy Kossuth milyen politikai viharokat kavart az Egyesült Államokban, továbbá hogy miként próbálták ráerőltetni az északi és a déli államokban elterjedt politikai nézeteket. Az utolsó három rész arról szól majd, hogy mi maradt Kossuth Lajos után Amerikában. A forgatócsoport ellátogatott mind a hét településre, amelyet ma is Kossuth néven ismernek az Egyesült Államokban, továbbá a Kossuth utcáknál és emlékhelyeknél is forgott a kamera – tette hozzá.
A film bővelkedik az érdekességekben, az egyik ilyen Kossuth Kolumbuszban elhangzott beszédének története. A magyar államférfi kifejtette a demokráciáról vallott gondolatait, a tartalomra pedig felfigyelt az akkor ügyvédként dolgozó Abraham Lincoln is. A későbbi elnök a gettysburgi temető avatásánál állítólag felhasználta Kossuth mondandóját, és a legnevezetesebb beszédét tartotta, amelyben megfogalmazta a saját maga által gondolt demokráciafogalmat – mesélte Vojtkó Ferenc, aki mások mellett Széles Tamás alkotótársával együtt hat és fél hét alatt 30 ezer kilométert tett meg az Egyesült Államokban Kossuth Lajos nyomában.
Kossuth Lajos több mint 200 helyszínen fordult meg az Egyesült Államokban 1851 és 1852 között. A filmben olyan helyszínek szerepelnek, ahol komoly beszédeket tartott jelentős tömeg előtt, amik később az amerikai közvéleményt is formálták, vagy hatásuk akár a politikai életben is jelentkezett. Amikor megérkezett az Egyesült Államokba, 300 ezer ember várta Manhattanben egy hatalmas transzparenssel, amelyen a „Mózes, Krisztus, Washington, Kossuth – a mi fölszabadítóink” felirat szerepelt – fejtette ki Vojtkó Ferenc, a film egyik alkotója.
A mozi első hat része történeti szempontból igyekszik összefoglalni Kossuth kinti útját. Helyi történészek elemzik a magyar államférfi hatását, és kiderül az is, hogy mi lehetett az oka annak, hogy a kezdeti sikereket követően, mire a déli államokba ért, már szinte senki sem fogadta őt – magyarázta az alkotó.
Az is bemutatásra kerül majd – folytatta, hogy Kossuth milyen politikai viharokat kavart az Egyesült Államokban, továbbá hogy miként próbálták ráerőltetni az északi és a déli államokban elterjedt politikai nézeteket. Az utolsó három rész arról szól majd, hogy mi maradt Kossuth Lajos után Amerikában. A forgatócsoport ellátogatott mind a hét településre, amelyet ma is Kossuth néven ismernek az Egyesült Államokban, továbbá a Kossuth utcáknál és emlékhelyeknél is forgott a kamera – tette hozzá.
A film bővelkedik az érdekességekben, az egyik ilyen Kossuth Kolumbuszban elhangzott beszédének története. A magyar államférfi kifejtette a demokráciáról vallott gondolatait, a tartalomra pedig felfigyelt az akkor ügyvédként dolgozó Abraham Lincoln is. A későbbi elnök a gettysburgi temető avatásánál állítólag felhasználta Kossuth mondandóját, és a legnevezetesebb beszédét tartotta, amelyben megfogalmazta a saját maga által gondolt demokráciafogalmat – mesélte Vojtkó Ferenc, aki mások mellett Széles Tamás alkotótársával együtt hat és fél hét alatt 30 ezer kilométert tett meg az Egyesült Államokban Kossuth Lajos nyomában.
Forrás
hirado.hu, Kossuth Rádió
