Elkészült a rovarok eddigi legátfogóbb családfája
Az összes nagyobb rovarcsoportot lefedően, 144 faj 1478 génjét vették szemügyre, hogy megoldják a régóta fennálló kérdéseket a Föld legnagyobb és legváltozatosabb állatcsoportjának evolúciójáról és diverzifikációjáról. „Az összes ismert állatfaj kétharmada rovar. Fontos szerepet töltenek be a szárazföldi ökoszisztémákban a növényekkel egyetemben" – mondta Bernhard Misof, a Science folyóiratban megjelent vizsgálat egyik vezetője.
Az első rovarok körülbelül 480 millió éve jelentek meg, nagyjából egyidejűleg az első szárazföldi növényekkel – becsülték meg a genetikai adatok alapján. Ez a dátum 70 millió évvel korábbi időszakot jelez, mint a legidősebb ismert rovarkövület kora. „A Föld 480 millió évvel ezelőtt inkább a Marshoz, mint napjaink Földjéhez hasonlított: a szárazföldön csak kopár sziklák voltak, élet nem. Az óceánokban hemzsegtek az élőlények, ám a szárazföldi élet igazi kihívásnak bizonyult” – magyarázta Karl Kjer, a vizsgálat másik szakembere. „A növények és rovarok egyidejűleg, egymás mellett fejlődtek, formálták egymást” – tette hozzá.
Misof szerint a szárazföldön a rovarok kifejlődésének előfeltétele a szerves táplálék jelenléte kellett legyen a legelső igénytelen földi növények formájában. Az első rovarok valószínűleg mérges rákfélék csoportjából (remipedia) fejlődtek ki – írják. „Fogalmunk sincs, az első szárazföldi rovarok milyen külleműek lehettek, de rák- és rovarjellegzetességeket felvonultató állatra kellett hajazniuk” – vélte Misof.
Becsléseik szerint az első szárnyas rovarok mintegy 400 millió éve jelentek meg, amikor a növények elkezdtek a magasba törni, hogy erdőket alkossanak. Minderre majdnem 200 millió évvel azelőtt került sor, hogy bármely más állatfaj (pterosaurusok) szert tette volna a repülés képességére. Az első szárnyas rovarok megjelenésének becsült dátuma így korábbra esik, mint ahogy azt a fosszilis adatok demonstrálják: a legidősebb rovarszárny-kövület ugyanis mintegy 340 millió éves.
A vizsgálat feltárta, hogy a kréta időszak (a dinoszauruszok korának alkonya) folyamán a virágos növények elterjedéséhez a repülő rovarok - méhek, darazsak, legyek, pillangók, bogarak és molyok - sokféleségének robbanásszerű növekedése társult. Ám eme csoportok eredete jóval korábbra, a mintegy 350 millió évvel ezelőtti időszakra tehető – mondta Misof.
A kutatók úgy vélik, hogy a manapság a csótányoknál és termeszeknél megfigyelhető sokféleség valószínűleg a földi történelem legsúlyosabb kihalási eseménye (252 millió évvel ezelőtt, amelynek folyamán rengeteg tengeri és szárazföldi élőlény tűnt el) következményeként alakult ki. Máig nem tudják biztosan, mi váltotta ki a tömeges pusztulást.
