Egyre több helyen felbukkan az aranysakál
DEBRECEN. A Hajdúságban is megjelent az aranysakál. Bár nem olyan tömegsen, mint Baranyában és Somogyban, de a ragadozó megvetette a lábát a Hortobágyon, sőt a Debrecen közeli erdőkben is.
Huszonkét éve, 1992-ben Egyek település mellett találtak egy elhullott aranysakált, az elmúlt nyolcvan-kilencven évből ez az első, bizonyított előfordulása a térségben a valamikor őshonos állat felbukkanásának, mondta a Kossuth Rádió Hajnal-táj című műsorában a Hortobágyi Nemzeti Park ökológiai felügyelője, Molnár Attila. Azóta csendesen gyarapszik az állomány, tette hozzá. Jelenleg a Hortobágyon egy-két család élhet, ami legfeljebb nyolc-tíz állatot tesz ki.
Molnár Attila évek óta kutatja a ragadozót, egy Dunántúlon már bevált módszert alkalmaz, sötétedés után lejátssza a pusztában az aranysakál hangját, aztán várja a választ. A vadászok általában kilövik az aranysakált, bár eltérő, hogy hogyan ítélik meg. Az ökológus elmondta azt is, az aranysakál hozzájárul az erősebb vadállomány kialakulásához. Egy amerikai felmérés szerint Nebraska államban, ahol sakálok is élnek, a récefajok sokkal nagyobb sikerrel költenek, mint ahol a vörös róka uralkodik. Molnár Attila arról igyekszik meggyőzni a vadászokat, ha több lenne az aranysakál, kevesebb lenne a róka, több a vízi vad, a fácán.
A Budakeszi Vadaspark sztárja egy aranysakál, Mucika. Ritka szerencse, ha valaki aranysakált lát természetes közegében, a rejtőzködő, félénk állat ellenőrzött körülmények között egyébként nagyon tanulékony, jól idomítható, igen kedves jószág. Mucika gondozója, Jova Katalin elmondta: a kis aranysakál négy évvel ezelőtt került a Budakeszi Vadasparkba. Állandó szereplője a kisállat-iskolai előadásoknak, és a látogatók nagy kedvence. Szépen tud ülni, ügyesen ad pacsit és „beszélget” - üvöltve - a gondozóival, akiket falkatársainak tekint.
Magyarországon egyre több helyről jelentik az aranysakál felbukkanását. Szabó Péter, a Budakeszi Vadaspark ügyvezető igazgatója elmondta: a Balkánról terjed el újra a Kárpát-medencében, évről évre egyre északabbra húzódik a ragadozó. Jelenlétéről Szeged környékéről érkeztek az első jelzések. Négy évvel ezelőtt Budaörsnél láttak aranysakált, tavaly pedig már az Ipolyságban is felbukkant.
A róka és az aranysakál egy táplálékon él, alapvetően húst eszik, pockot, egeret, vízimadarakat és azok tojásait, de ínségesebb időkben a dögre is rájár, s a lehullott gyümölcsöt is szívesen megkóstolja.
Jova Katalin arról is beszélt, annak, hogy őshonos állat Magyarországon az aranysakál, nagyon sok nyoma van a kultúrában is. Az "üvölt, mint a fába szorult féreg" szólás is a sakálra vonatkozik, hiszen régen ezt az állatot is féregnek hívták, és fából készült csapdával ejtették foglyul. A Toldiban említett nádi farkas szintén aranysakált fed.
Molnár Attila évek óta kutatja a ragadozót, egy Dunántúlon már bevált módszert alkalmaz, sötétedés után lejátssza a pusztában az aranysakál hangját, aztán várja a választ. A vadászok általában kilövik az aranysakált, bár eltérő, hogy hogyan ítélik meg. Az ökológus elmondta azt is, az aranysakál hozzájárul az erősebb vadállomány kialakulásához. Egy amerikai felmérés szerint Nebraska államban, ahol sakálok is élnek, a récefajok sokkal nagyobb sikerrel költenek, mint ahol a vörös róka uralkodik. Molnár Attila arról igyekszik meggyőzni a vadászokat, ha több lenne az aranysakál, kevesebb lenne a róka, több a vízi vad, a fácán.
A Budakeszi Vadaspark sztárja egy aranysakál, Mucika. Ritka szerencse, ha valaki aranysakált lát természetes közegében, a rejtőzködő, félénk állat ellenőrzött körülmények között egyébként nagyon tanulékony, jól idomítható, igen kedves jószág. Mucika gondozója, Jova Katalin elmondta: a kis aranysakál négy évvel ezelőtt került a Budakeszi Vadasparkba. Állandó szereplője a kisállat-iskolai előadásoknak, és a látogatók nagy kedvence. Szépen tud ülni, ügyesen ad pacsit és „beszélget” - üvöltve - a gondozóival, akiket falkatársainak tekint.
Magyarországon egyre több helyről jelentik az aranysakál felbukkanását. Szabó Péter, a Budakeszi Vadaspark ügyvezető igazgatója elmondta: a Balkánról terjed el újra a Kárpát-medencében, évről évre egyre északabbra húzódik a ragadozó. Jelenlétéről Szeged környékéről érkeztek az első jelzések. Négy évvel ezelőtt Budaörsnél láttak aranysakált, tavaly pedig már az Ipolyságban is felbukkant.
A róka és az aranysakál egy táplálékon él, alapvetően húst eszik, pockot, egeret, vízimadarakat és azok tojásait, de ínségesebb időkben a dögre is rájár, s a lehullott gyümölcsöt is szívesen megkóstolja.
Jova Katalin arról is beszélt, annak, hogy őshonos állat Magyarországon az aranysakál, nagyon sok nyoma van a kultúrában is. Az "üvölt, mint a fába szorult féreg" szólás is a sakálra vonatkozik, hiszen régen ezt az állatot is féregnek hívták, és fából készült csapdával ejtették foglyul. A Toldiban említett nádi farkas szintén aranysakált fed.
Forrás
hirado.hu, Kossuth Rádió