Drámapedagógia a nevelésben

hirek.sk 2011. március 31., 09:38
GÍMES. Török László drámapedagógus tartott foglalkozást a zoboraljai magyar tanítási nyelvű alapiskolában. A rendhagyó duplaórán valamennyi osztály együtt vett részt. A pedagógusok a háttérből figyelték a játékot.

A drámapedagógia a rendszerváltás után nyert fokozatosan teret a szlovákiai magyar alap- és középiskolákban. Olyan csoportos játéktevékenységről van szó, amelynek során a résztvevők képzeletbeli világot építenek fel, majd ebbe a világba szereplőként lépnek be. A fiktív világon belül ugyanakkor valós problémákkal találkoznak, s ezekből a találkozásokból valós tudásra, tapasztalatra tesznek szert. Annak ellenére, hogy dráma, a színház eszköztárát alkalmazza, a drámapedagógiai tevékenység a nevelés folyamatát hangsúlyozza, amelynek nem feltétlen velejárója a résztvevők által közönség előtt bemutatott előadás.

A módszer azt kínálja a diákoknak, hogy egyenrangú partnerként gondolkodjanak a foglalkozást vezető tanárral egy konkrét történeten keresztül, színházi játékok segítségével. A drámapedagógus elvárja tőlük, hogy a feldolgozott kérdések kapcsán elinduljon bennük egy gondolkodás-váltás. A diákok megtapasztalják az elfogadó légkörben való tanulás élményét, megismerik egymás gondolatait, ami hozzásegít a köztük lévő ellentétek és feszültség feloldásához.

Gímesen „feszültségoldó és ismerkedős játékokkal kezdett a mintegy negyvenfős csoport. Barta Anna pedagógus beszámolója szerint a diákok önfeledten vetették bele magukat a mozgást és nevetést kínáló feladatokba, majd a könnyed játék észrevétlenül komolyabb árnyalatot kapott. A résztvevők csoportokba tömörülve  birkanyájként próbálták egymást megtartani az egyre zsugorodó legelőn. 

A bemelegítő után következett a valódi  drámajáték Török László Az öregember és a pokróc című történetére alapozva.  A percekkel korábban még legelőként használt takaró váratlanul nagyobb szerepet kapott, a gyerekek pedig rövid időre megtapasztalhatták, milyen lehet a mesében szereplő családban élni. Mindehhez nem kellett más, csak egy pokróc, egy szék és egy bot, valamint a diákok fantáziája.

A bonyodalom a drámajátékban a családjában fölöslegesnek tartott öregemberrel való azonosulást célozta. A diákok átélhették, mit érezhet az otthonától búcsúzó, onnan kirekesztett személy. A konfliktusra megoldás is született a dráma végén. A családnak lehetősége nyílt arra, hogy változtasson a viselkedésén.

A drámapedagógusok szerint a drámapedagógia eszköztárát sok tantárgy esetében alkalmazni lehet.  Különböző módszerekkel  problémaközpontú eseménnyé lehet változtatni például egy irodalom, történelem, vagy földrajz órát.

0 HOZZÁSZÓLÁS