Csütörtöktől látható a magyar mozikban az Out

A szlovák-magyar-cseh-lett koprodukcióban készült alkotás Kristóf György rendező bemutatkozó filmje. "Ez a film a saját világom megtalálásának első lépése is, a saját vizuális világom mellett a rám jellemző kulturális, nyelvi hátteret is fontosnak tartottam megmutatni" - mondta az MTI-nek.

Kristóf György Kassán született, Miskolcon, később Budapesten, majd Prágában tanult és Rigában élt.   

A filmben Ágoston, a középkorú mérnök leépítés miatt elveszíti munkáját. Rövid gondolkodás után egy új állás reményében útnak indul a Baltikumba, hátrahagyva feleségét és lányát. Új munkahelyén azonban nem tudnak az érkezéséről, és azzal kell szembesülnie, hogy becsapta őt a munkaközvetítő. Ágoston azonban nem adja fel, bármilyen munkát elvállalna az idegen országban, hogy ne valljon ismét kudarcot. Útkeresése során számos szürreális élményben, és valószínűtlen találkozásban van része, mégsem akarja elfogadni, hogy külföldön is meghiúsuljanak álmai.   

"Fontos volt ezzel a filmmel kezdenem, hiszen a főszereplő történetében benne van az én történetem, az apámé és más családtagoké is. Ez egyfajta adósságtörlesztés is" - hangsúlyozta.   

A rendező korábban két kisfilmet készített, de igazán mindig nagyjátékfilmet akart rendezni, úgy érezte, a kisfilmekben sosem tudott annyira "keveset mondani", ami kielégítette volna.   

A Jászai Mari-díjas Terhes Sándor által megformált főhős történetének Kristóf György szerint már a forgatókönyv fejlesztéskor nagyon különböző olvasatai voltak, egyesek megérkezés-, mások inkább kikerüléstörténetnek tartották. "Azt hiszem, én is inkább a megérkezés felé hajlok, mert sok áldozat és lemondás árán, de valahol ez kicsit az én történetem is" - fűzte hozzá.   

A cannes-i fesztiválon való szereplés nem várt sikert hozott a fiatal rendezőnek, aki szerint bár látták, hogy "erős anyag" készült, azt sosem lehet biztosan tudni, hogy a végén valóban összeáll-e a film. "Cannes-ba neveztük be először az Outot, így itt láthatták először a nézők, akik végignevették. Ez nagyon jó visszajelzés volt, azt jelentette, hogy értik" - mondta.   

A filmben a Komáromi Jókai Színház két színésznője, Bandor Éva és Bárdos Judit is szerepel, akik szintén részt vettek a cannes-i bemutatón.

A rendező bízik abban, hogy a film jól szerepel majd a fesztiválokon és jól tejesít az eladások tekintetében is, illetve reméli, hogy több ajtót megnyit előtte, segítve ezzel filmes karrierjét. Kíváncsi arra is, mennyire tetszik a magyar és a szlovák közönségnek, illetve hogy a más kultúrájú nemzetek hogyan fogadják majd.   

Taschler Andrea mellett a film magyar producere, Pusztai Ferenc, aki szerint óriási dolog, ha valaki az első nagyjátékfilmjét egy több országgal közös koprodukcióban tudja megvalósítani, és ha egy olyan nagy presztízsű programba, amilyen az Un Certain Regard elsőfilmként be tud kerülni. "Ennek a szakmai megítélése is igen komoly, mert azt mindenki tudja, hogy ez nagyon kevés rendezőnek sikerül" - tette hozzá.   

A producer szerint a film egyedi hangú alkotás lett, amely univerzális témát dolgoz fel egy fiatal rendező nagyon egyéni hangján.   

"Ez a film három ország koprodukciójában született meg, ez látszik és hallatszik is a vásznon. Különböző országok kultúrája, nyelve van benne, talán ennek is köszönhető a pozitív fogadtatás" - vélekedett a producer, aki azt is elmondta, hogy a külföldi sajtóban is jó kritikát kapott a film, a francia fesztiválon pedig öt teltházas vetítést tartottak belőle, ami több a megszokottnál. "A cseh bemutató Karlovy Varyban lesz, de szeptemberig az összes koprodukciós országban be fogják mutatni" - mondta Pusztai Ferenc, hozzátéve, hogy néhány hónapon belül Párizsban is látható lesz a film, és az Out kínai forgalmazásáról szóló szerződést is aláírták már. "Szerintem szép fesztiválkörutat fog bejárni, és úgy néz ki, hogy az eladásokra sem lesz panasz" - fűzte hozzá.   

A producer arról is beszélt, hogy a tervek szerint pár hónapon belül moziba kerülhet és megkezdheti fesztiválkörútját a Lajkó, cigány az űrben című komédia is, amit a szintén elsőfilmes Lengyel Balázs rendez, illetve figyelhet a közönség Pálfi György az Úr hangja című egész estés mozijára is, amely Stanislaw Lem azonos című regénye alapján készült.

A forgatókönyv-fejlesztés vége felé járnak Zomborácz Virág második nagyjátékfilmjénél, amelynek forgatása jövő év elején kezdődhet, továbbá Árpa Attila Holtomiglan című filmjének forgatása is rövid időn belül elindulhat.   

A producer beszélt arról is, hogy a Magyar Nemzeti Filmalap létrejöttével megváltozott a filmek kezelése, és egy egészen másfajta rendszer alakult ki, amelynek pozitív eredménye és hozadéka, hogy nagy változás indult el a magyar filmek világában. "Szerintem nem új filmrendezők és új filmnyelv született, hanem a meglévő tehetségek és kreatív energiák ebben az új rendszerben jobban irányítva, több és jobb anyagi háttérrel dolgozhatnak" - mondta a producer. Úgy vélte, az átgondolt elvárások miatt jobb lehetőségek kínálkoznak, jobb a kiválasztódás rendszere is, az olyan kezdeményezések pedig, amilyen az inkubátorprogram, egyenesen példaértékűnek számítanak a nemzetközi színtéren is.   

Kristóf György rendező jelenleg több ötleten és forgatókönyvön dolgozik, de a tervei között szerepel egy opera megírása és színpadra állítása is.