Csütörtöktől a magyar mozikban a Liza, a rókatündér
BUDAPEST. Csütörtöktől játsszák a magyar mozik Ujj Mészáros Károly első nagyjátékfilmjét, a Liza, a rókatündért. Az eddig reklámfilmesként ismert rendező az MTI-nek elmondta, hogy a hosszú utómunkálatok miatt csúszott két évet a premier, hiszen rengeteg számítógépes trükk került a filmbe.
Ujj Mészáros Károly az MTI-nek adott interjúban felidézte, hogy a 41 napos forgatás 2012 nyarán zajlott, és akkor úgy tervezték, már 2013 nyarán a mozikba kerülhet az abszurd romantikus vígjáték. "Annyi animációs, számítógépes trükk van a filmben, hogy nem tudtuk befejezni jó minőségben ennyire rövid idő alatt, mivel nagyon egyedi és magyar filmekben még nem tapasztalt látványvilággal és trükkökkel szerettük volna elkápráztatni a nézőket" - tette hozzá a rendező, akinek a nevéhez olyan alkotások fűződnek több száz reklámfilm mellett, mint az Alena utazása vagy a 3 történet a szerelemről című kisfilmek.
Megjegyezte, a forgatás során a részletesen kidolgozott storyboard is sok helyen átalakult, például eredetileg a látványos zárójelenet is sokkal egyszerűbb lett volna. Máskor pedig azért nyúltak a digitális utómunkához, mert egyszerűbb volt a helyszínt retusálni, mint új épületet keresni. "Azért nem dolgoztunk több külső jelenettel, mert spórolni akartunk az utómunkával: hiába vannak gyönyörű házaink, problémás lett volna mondjuk a parkoló autókat kiretusálni" - vélekedett.
A film főszereplője Liza (Balsai Móni), a csinos, de a világtól elzártan élő ápolónő, aki a szerelmet keresi. Mivel valamennyi udvarlója rövid időn belül elhalálozik, arra a következtetésre jut, hogy átok sújtja, ő is egy japán mitológiai lény, rókatündér, aki örök magányra van ítélve. A szatirikus, abszurd történet egy stilizált világban játszódik.
Az 1968-as születésű rendező nagyjátékfilmes bemutatkozása miatt nem titkoltan izgul. "Amikor az ember 46 évente készít egy nagyjátékfilmet, ez talán természetes. Nagyon szeretném, ha sokan megnéznék a Liza, a rókatündért. A forgatás során végig a közönségre gondoltunk, valamennyi geg, képi játék arra épít, hogy keresztülhúzzuk a nézői várakozásokat valamilyen furcsa csavarral" - fogalmazott.
A film elsőként forgott az új filmipari struktúrában, a Magyar Nemzeti Filmalap mintegy 220 millió forintos támogatásával, az alkotást például tesztvetítésen is kipróbálták. A sajtóvetítéssel összevetve a rendező megjegyezte, hogy kellemesen csalódott, a tesztközönség ugyan harsányabban kacagott, az újságírók viszont a finomabb képi poénokat is értékelték. A rendező összességében pozitívan ítélte meg a közös munkát a filmalappal, mint fogalmazott, a forgatókönyv-fejlesztés sokat adott a történethez és az elhúzódó utómunkát is elfogadták végül.
A rendező úgy vélte, hogy nagyon jó hangulatú volt a forgatás. "Nem is tudom eléggé megköszönni ezt a stábnak. Sokszor előfordult, hogy 15-20-an is összegyűltek a nap végén a helyszíni vágó monitorja mögött, és várták az eredményt" - mondta Ujj Mészáros Károly, aki szólt Japánhoz fűződő vonzalmáról is, a távol-keleti országban turistaként és reklámfilmesként is járt. "Nagyon érdekelt a japán film, és persze sok szamurájirodalmat olvastam. A modern Japánhoz sokkal ellentmondásosabb a viszonyom. Minél többet tud az ember az országról, annál inkább látja, milyen nehéz lehet japánnak lenni egy ilyen leszabályozott, kemény világban" - magyarázta, hozzátéve, hogy a költségvetés nem tette lehetővé a kinti a forgatást, a Japánban játszódó jelenetet Szlovéniában, Isonzó mellett vették fel. A film néhány ponton tiszteleg a japán filmművészet előtt, például elhangzik például Akira Kurosawa A vihar kapujában néhány mondata.
A film hangulatát erősen meghatározza a zene, amelyhez öt számot Tövisházi Ambrus írt. Ujj Mészáros Károly megjegyezte, hogy az eredetileg kiszemelt japán popzenék jogait nem tudták megszerezni, ezért kérte fel az ismert zeneszerzőt (Amorf örödögök, Péterfy Bori and the Love Band, Eric Sumo Band), hogy idézze meg az 1960-es évek japán popzenei világát. "Nagyon jó munkakapcsolat alakult ki köztünk, a számok öt hónap alatt készültek el. Ambrus hangja ráadásul nagyon illik ezekhez a zenékhez" - tette hozzá a rendező, kiemelve, hogy a film többi témájához Csengery Dániel szerezte a zenét.
A filmben feltűnő fiatalon elhunyt japán popsztár szellemét, Tomy Tanit a dán David Sakurai formálja meg. Õt az időközben kilépett dán koproducer ajánlotta; a fiatal színész azóta játszott például Az eltűnés sorrendjében című filmben, jelenleg pedig Hollywoodban próbál szerencsét. A film címszerepét Balsai Móni játssza, a főbb szerepekben Bede-Fazekas Szabolcs, Schmied Zoltán, Molnár Piroska, Cserna Antal, Reviczky Gábor, Gubik Ági, Kovács Lehel, Kocsis Mariann, Bán János és Hajdu Steve tűnik fel, sőt egy apró, de fontos szerepben Szabó Győző is látható.
A rendező szólt arról is, hogy a film fesztiválszereplései most kezdődnek, a nemzetközi premier az idén 35. alkalommal megrendezendő Fantasporto filmfesztiválon lesz március 2-án, majd Japánban, az oszakai ázsiai filmek fesztiválján szerepel az alkotás, amely az egyetlen európai alkotás lesz a mezőnyben. A fesztiválhelyszínek között van Prága, Brüsszel és argentínai Pantalla Pinamar fesztivál. A rendező szólt arról is, hogy már vannak tervei a következő filmjére, amely ígérete szerint teljesen más lesz, mint a Liza, a rókatündér.
Megjegyezte, a forgatás során a részletesen kidolgozott storyboard is sok helyen átalakult, például eredetileg a látványos zárójelenet is sokkal egyszerűbb lett volna. Máskor pedig azért nyúltak a digitális utómunkához, mert egyszerűbb volt a helyszínt retusálni, mint új épületet keresni. "Azért nem dolgoztunk több külső jelenettel, mert spórolni akartunk az utómunkával: hiába vannak gyönyörű házaink, problémás lett volna mondjuk a parkoló autókat kiretusálni" - vélekedett.
A film főszereplője Liza (Balsai Móni), a csinos, de a világtól elzártan élő ápolónő, aki a szerelmet keresi. Mivel valamennyi udvarlója rövid időn belül elhalálozik, arra a következtetésre jut, hogy átok sújtja, ő is egy japán mitológiai lény, rókatündér, aki örök magányra van ítélve. A szatirikus, abszurd történet egy stilizált világban játszódik.
Az 1968-as születésű rendező nagyjátékfilmes bemutatkozása miatt nem titkoltan izgul. "Amikor az ember 46 évente készít egy nagyjátékfilmet, ez talán természetes. Nagyon szeretném, ha sokan megnéznék a Liza, a rókatündért. A forgatás során végig a közönségre gondoltunk, valamennyi geg, képi játék arra épít, hogy keresztülhúzzuk a nézői várakozásokat valamilyen furcsa csavarral" - fogalmazott.
A film elsőként forgott az új filmipari struktúrában, a Magyar Nemzeti Filmalap mintegy 220 millió forintos támogatásával, az alkotást például tesztvetítésen is kipróbálták. A sajtóvetítéssel összevetve a rendező megjegyezte, hogy kellemesen csalódott, a tesztközönség ugyan harsányabban kacagott, az újságírók viszont a finomabb képi poénokat is értékelték. A rendező összességében pozitívan ítélte meg a közös munkát a filmalappal, mint fogalmazott, a forgatókönyv-fejlesztés sokat adott a történethez és az elhúzódó utómunkát is elfogadták végül.
A rendező úgy vélte, hogy nagyon jó hangulatú volt a forgatás. "Nem is tudom eléggé megköszönni ezt a stábnak. Sokszor előfordult, hogy 15-20-an is összegyűltek a nap végén a helyszíni vágó monitorja mögött, és várták az eredményt" - mondta Ujj Mészáros Károly, aki szólt Japánhoz fűződő vonzalmáról is, a távol-keleti országban turistaként és reklámfilmesként is járt. "Nagyon érdekelt a japán film, és persze sok szamurájirodalmat olvastam. A modern Japánhoz sokkal ellentmondásosabb a viszonyom. Minél többet tud az ember az országról, annál inkább látja, milyen nehéz lehet japánnak lenni egy ilyen leszabályozott, kemény világban" - magyarázta, hozzátéve, hogy a költségvetés nem tette lehetővé a kinti a forgatást, a Japánban játszódó jelenetet Szlovéniában, Isonzó mellett vették fel. A film néhány ponton tiszteleg a japán filmművészet előtt, például elhangzik például Akira Kurosawa A vihar kapujában néhány mondata.
A film hangulatát erősen meghatározza a zene, amelyhez öt számot Tövisházi Ambrus írt. Ujj Mészáros Károly megjegyezte, hogy az eredetileg kiszemelt japán popzenék jogait nem tudták megszerezni, ezért kérte fel az ismert zeneszerzőt (Amorf örödögök, Péterfy Bori and the Love Band, Eric Sumo Band), hogy idézze meg az 1960-es évek japán popzenei világát. "Nagyon jó munkakapcsolat alakult ki köztünk, a számok öt hónap alatt készültek el. Ambrus hangja ráadásul nagyon illik ezekhez a zenékhez" - tette hozzá a rendező, kiemelve, hogy a film többi témájához Csengery Dániel szerezte a zenét.
A filmben feltűnő fiatalon elhunyt japán popsztár szellemét, Tomy Tanit a dán David Sakurai formálja meg. Õt az időközben kilépett dán koproducer ajánlotta; a fiatal színész azóta játszott például Az eltűnés sorrendjében című filmben, jelenleg pedig Hollywoodban próbál szerencsét. A film címszerepét Balsai Móni játssza, a főbb szerepekben Bede-Fazekas Szabolcs, Schmied Zoltán, Molnár Piroska, Cserna Antal, Reviczky Gábor, Gubik Ági, Kovács Lehel, Kocsis Mariann, Bán János és Hajdu Steve tűnik fel, sőt egy apró, de fontos szerepben Szabó Győző is látható.
A rendező szólt arról is, hogy a film fesztiválszereplései most kezdődnek, a nemzetközi premier az idén 35. alkalommal megrendezendő Fantasporto filmfesztiválon lesz március 2-án, majd Japánban, az oszakai ázsiai filmek fesztiválján szerepel az alkotás, amely az egyetlen európai alkotás lesz a mezőnyben. A fesztiválhelyszínek között van Prága, Brüsszel és argentínai Pantalla Pinamar fesztivál. A rendező szólt arról is, hogy már vannak tervei a következő filmjére, amely ígérete szerint teljesen más lesz, mint a Liza, a rókatündér.
Forrás
MTI
