Cannes - Ötven év után újra bemutatták Jancsó Miklós filmjét
CANNES. Ötven évvel a cannes-i nemzetközi premier után csütörtök este újra bemutatták Jancsó Miklós Szegénylegények című alkotását a 68. cannes-i fesztiválon, a nagy klasszikusok felújított változatát bemutató program nyitóestjén.
A filmet Jancsó Dávid vágó, a tavaly elhunyt rendező négy gyermeke közül a legfiatalabb mutatta be a közönségnek. A 32 éves filmes arra hívta fel a figyelmet, hogy a mindenkori elnyomó hatalom működéséről, a korrupcióról és a szabadságvágyról szóló film földrajzi helytől és kormányoktól függetlenül ötven év után is nagyon érvényes alkotás.
A Rózsa Sándor betyárjainak kézre kerítését felelevenítő, korszakalkotó mű felújított változatát a Magyar Nemzeti Filmalap kezdeményezésére hívták meg a Cannes Classics nevű programba. A felújítás a MaNDA közreműködésével a Magyar Filmlaborban készült az elmúlt hónapokban.
Jancsó Dávid az MTI-nek elmondta: ez a tízedik alkalom, hogy Jancsó-filmet mutatnak be Cannes-ban. "A Papát nagyon szerették Cannes-ban, Gilles Jacob (a fesztivál több évtized után idén leköszönt elnöke) igazi rajongója volt, a halálakor azonnal írt nekünk" - mondta.
A Szegénylegényeket 1966-ban az utolsó versenynapon mutatták be a cannes-i fesztiválon, nem nyert díjat, de a nemzetközi kritika méltatása nyomán Jancsó Miklóst "felkapta" a világsajtó, s elindította a nemzetközi karrier és a világhír felé - hangsúlyozta Jancsó Dávid. "Ezért is nagyon szép, hogy ezzel a filmmel tiszteleg a fesztivál előtte" - tette hozzá.
A rendező fia szerint a Szegénylegények és az 1967-ben készült Csillagosok, katonák volt az a két film, amelyekkel Jancsó "olyat tette le az asztalra, amit akkoriban kevesen tudtak".
Jancsó Miklós soha nem nézte meg újra a saját filmjeit, de néhány évvel ezelőtt a Szegénylegények londoni retrospektív vetítésen ott ragadt, és elégedett volt a filmmel, azt mondta: "ezt nem tudom, hogy lehetett megcsinálni" - emlékezett Jancsó Dávid. A fiatal vágó egyébként Mundruczó Kornél filmjeinek alkotótársaként korábban már háromszor is részt vett a fesztiválon.
"Nem kétséges, hogy ez a legnevesebb fesztivál a világon. Lélegzetelállító az a fajta filmszeretet, ahogy a nézők itt nézik a filmeket. A franciák nagyon komolyan veszik a mozit, a kultúrájuk része, amiért nagyon irigylem őket" - mondta.
Csütörtök kora este nézhették meg először a fesztiválon az újságírók Nemes Jeles László Saul fia című filmjét, amelynek világpremierje pénteken lesz a hivatalos versenyprogramban. A magyar alkotás 18 filmmel versenyez az Arany Pálmáért. A sajtóvetítésre teljesen megtelt a Fesztiválpalota ezer férőhelyes Debussy terme, ahol végig feszült figyelem követte az auschwitzi Sonderkommando egyik elképzelt magyar rabjáról, Saul Auslanderről szóló különleges hangulatú alkotást, amelyet meg is tapsolt az újságírók egy része.
A holokausztábrázolás újfajta filmes megközelítése miatt a világsajtó által már előre szenzációként beharangozott, Röhrig Géza, New Yorkban élő amatőr színész-költő főszereplésével 35 mm-re forgatott film első vetítéséről távozó kritikusokat a szokásokhoz híven kamerák sokasága várta az első vélemények megfogalmazására, de ezúttal nehéz volt őket szóra bírni. Többen jelezték, hogy nem kívánnak azonnal megszólalni, mert még a film hatása alatt állnak. A Saul fia alkotógárdája a világpremier előtt, péntek délután tart sajtótájékoztatót.
A Rózsa Sándor betyárjainak kézre kerítését felelevenítő, korszakalkotó mű felújított változatát a Magyar Nemzeti Filmalap kezdeményezésére hívták meg a Cannes Classics nevű programba. A felújítás a MaNDA közreműködésével a Magyar Filmlaborban készült az elmúlt hónapokban.
Jancsó Dávid az MTI-nek elmondta: ez a tízedik alkalom, hogy Jancsó-filmet mutatnak be Cannes-ban. "A Papát nagyon szerették Cannes-ban, Gilles Jacob (a fesztivál több évtized után idén leköszönt elnöke) igazi rajongója volt, a halálakor azonnal írt nekünk" - mondta.
A Szegénylegényeket 1966-ban az utolsó versenynapon mutatták be a cannes-i fesztiválon, nem nyert díjat, de a nemzetközi kritika méltatása nyomán Jancsó Miklóst "felkapta" a világsajtó, s elindította a nemzetközi karrier és a világhír felé - hangsúlyozta Jancsó Dávid. "Ezért is nagyon szép, hogy ezzel a filmmel tiszteleg a fesztivál előtte" - tette hozzá.
A rendező fia szerint a Szegénylegények és az 1967-ben készült Csillagosok, katonák volt az a két film, amelyekkel Jancsó "olyat tette le az asztalra, amit akkoriban kevesen tudtak".
Jancsó Miklós soha nem nézte meg újra a saját filmjeit, de néhány évvel ezelőtt a Szegénylegények londoni retrospektív vetítésen ott ragadt, és elégedett volt a filmmel, azt mondta: "ezt nem tudom, hogy lehetett megcsinálni" - emlékezett Jancsó Dávid. A fiatal vágó egyébként Mundruczó Kornél filmjeinek alkotótársaként korábban már háromszor is részt vett a fesztiválon.
"Nem kétséges, hogy ez a legnevesebb fesztivál a világon. Lélegzetelállító az a fajta filmszeretet, ahogy a nézők itt nézik a filmeket. A franciák nagyon komolyan veszik a mozit, a kultúrájuk része, amiért nagyon irigylem őket" - mondta.
Csütörtök kora este nézhették meg először a fesztiválon az újságírók Nemes Jeles László Saul fia című filmjét, amelynek világpremierje pénteken lesz a hivatalos versenyprogramban. A magyar alkotás 18 filmmel versenyez az Arany Pálmáért. A sajtóvetítésre teljesen megtelt a Fesztiválpalota ezer férőhelyes Debussy terme, ahol végig feszült figyelem követte az auschwitzi Sonderkommando egyik elképzelt magyar rabjáról, Saul Auslanderről szóló különleges hangulatú alkotást, amelyet meg is tapsolt az újságírók egy része.
A holokausztábrázolás újfajta filmes megközelítése miatt a világsajtó által már előre szenzációként beharangozott, Röhrig Géza, New Yorkban élő amatőr színész-költő főszereplésével 35 mm-re forgatott film első vetítéséről távozó kritikusokat a szokásokhoz híven kamerák sokasága várta az első vélemények megfogalmazására, de ezúttal nehéz volt őket szóra bírni. Többen jelezték, hogy nem kívánnak azonnal megszólalni, mert még a film hatása alatt állnak. A Saul fia alkotógárdája a világpremier előtt, péntek délután tart sajtótájékoztatót.
Forrás
MTI
