Berlinale - Ezüst Medvével tüntették ki a romagyilkosságokról szóló filmet
Az amatőr szereplőkkel forgatott és a magyarországi romagyilkosságok hatására született film ötlete "erős érzelmi hullámzás" után fogant meg benne. "A gyilkosságok idején sokszor álmodtam torkolattüzekkel, hallottam emberek sikolyát" - mondta a napokban a fesztiválon.
A Csak a szél erősen kapcsolódik a magyarországi romagyilkosságokhoz, de a rendező szerint vannak benne fiktív elemek. Olyan filmet akartak forgatni, amely nem követi a nyomozati anyagot. A "Csak a szél nem dokumentumdráma, hanem az én személyes reflexióm azzal kapcsolatban, ami Magyarországon történt" - hangsúlyozta. A rendező több jelenet "sorsát" is a nézőkre bízza. "Ez lehet a lényege a művészetnek: olyan jeleneteket írni, amelyeket különbözőképpen lehet értelmezni, hogy mindenki bele tudja vinni saját elképzeléseit".
A film a tanyavilágban játszódik, Fliegauf Bence látványtervezője is az alkotásnak. A szereplők válogatása nagyon hosszú folyamat volt. A rendező érezte, látnia, éreznie kell, hogyan élnek ezek az emberek. "Tudnom kellett, hogyan működik a kapcsolat közöttünk, mert egy hónapig szinte együtt éltünk. Eleinte alig beszélgettünk, csak csevegtünk, aztán egyre komolyabb témák kerültek szóba. Utána már próbára hívtam őket a budapesti stúdióba. Így állt össze az egész film. Fokozatosan ismertük meg egymást a színészekkel, közben kialakult a látványvilág is bennem". Mint mondta, a munka során ő is nagyon sokat tanult, úgy érezte, egyenrangú kapcsolat volt közte és a színészek között.
A Csak a szél operatőre Lovasi Zoltán, a rendező vele készítette első filmjét, a Rengeteg címűt is. Lovasi "nagyon sok dokumentumfilmet készített, jó érzéke van a spontán helyzetek megörökítéséhez", amire most nagy szükség volt. A felvételek "érzékeny" munkát jelentettek: "a kamerának helyben kellett pásztáznia az emberek arcán". A forgatás során csak "közeliket" használtak, a rendező a végsőkig ragaszkodott ehhez, minimalista stílust akart. A filmről szóló kritikák méltatták is emiatt.
Fliegauf szerint a Csak a szél új utat nyithat pályáján. "Kinyílt egy kapu" a szívében és a fejében az ehhez hasonló "szociális tartalmú" filmek iránt. Régebben "rengeteget foglalkoztam szociológiával, szociográfiával és szociálpszichológiával, nagyon szerettem ilyen témájú írásokat olvasni" - idézte fel. "Aztán a filmjeim eltereltek egy másik irányba. Az inkább egy belső utazás volt. Most viszont nagyon örülök, hogy csináltam egy ilyen filmet, amely valós eseményekre reflektál" - fűzte hozzá. "Biztos, hogy folytatni fogom" ezt az utat".
Szívesen dolgozott volna hivatásos roma színészekkel, de végül úgy döntött, amatőrökkel forgatja le művét. "Nagyon szerettem volna és jó lett volna hivatásos roma színészekkel elkészíteni a filmet, de nem voltak olyanok, akik megfeleltek" a forgatókönyvben szereplő karakterek életkorának. Mint mondta, talán forgathatott volna profi színészekkel is - volt is kiszemeltje -, de attól tartott, ez - neves színészek alkalmazása - "túl attraktív" lett volna ehhez a filmhez.
Filmje erősen dokumentarista jellegű - vetették fel újságírók. Ezzel kapcsolatban a művész úgy vélte, a romagyilkosságok hatására született film inkább televízióba való, mert a televízió feladata a társadalmi problémák felmutatása. Szerinte hiányoznak a televízióból a társadalmi kérdéseket feszegető filmek, holott éppen ez lenne a feladata ennek a médiumnak.
A Csak a szél alkotói kértek is támogatást a magyar tévétársaságoktól. A "csatornák nem adtak semmit, most meg interjúkat akarnak" - mondta Fliegauf. Hozzátette: "ez a teremtmény" - az Ezüst Medve - remélhetőleg hozzájárul ahhoz, hogy legközelebb jobban sikerüljön az együttműködés, mert az olyan alkotások, mint a Csak a szél, nagyon fontos társadalmi problémákról gondolkodtatják el a nézőt.
A film a zsűri nagydíja mellett elnyerte az úgynevezett film békedíjat és az Amnesty International (AI) nemzetközi jogvédő szervezet díját is. Ez utóbbival kapcsolatban Fliegauf Bence az MTI kérdésére válaszolva elmondta: nagy megtiszteltetés számára az AI elismerése, hiszen a segítő szakmában a romákkal évtizedek óta foglalkozó szakemberek erőfeszítései "sokkal fontosabbak, mint a puszta beszéd a rasszizmusról és az idegengyűlöletről". A romák között dolgozó szociális munkások és egyéb szakértők a film elkészítéséhez is nagyban hozzájárultak - emelte ki Fliegauf. Hozzátette: az alkotás talán hozzájárulhat a "küldetésük finanszírozásához", ahhoz, hogy továbbra is gyakorolhassák hivatásukat.
