Az új oktatási törvény nem teremt minőségi iskolát
A 2014/2015-ös tanévtől kezdve ugyanis változik az érettségivel végződő középiskolák felvételei szabályzata, mely az oktatási törvény hatályba lépését követően lép életbe. A jogszabály alapján a középiskolákra csak azok juthatnak be, akik az utolsó alapiskolai évben megfelelő átlaggal rendelkeznek. A Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) alelnöke, Miroslava Szitová véleménye szerint ez az intézkedés értelmetlen és ártalmas.
A módosított törvény alapján csak azok kerülhetnek be a középiskolákba, akiknél a kötelező tantárgyak átlaga 2-es érdemjegynél nem magasabb. A felvételinél a 8. osztályos és a 9. osztály első félévének érdemjegyeit veszik figyelembe. Az érettségivel végződő szakközépiskolák tekintetében az átlag nem haladhatja meg a 2,75-öt.
A nevelési tantárgyakból szerzett érdemjegyek nem számítanak bele az átlagba. A módosítást még a volt oktatási miniszter, a kormánypárti Dušan Èaploviè idején fogadták el. A középiskolai felvételinél eddig az országos felmérések eredményeit vették figyelembe, illetve 6. osztálytól figyelemmel követték a tanulók átlagát, az olimpiákon elért eredményeit, a felvételi vagy tehetségvizsgát. Szitová véleménye szerint a gimnáziumok számára meghatározott átlagot azok a tanulók is elérhetik, akiknél nincsenek meg az egyetemi tanulmányokhoz szükséges feltételek, tehát a korlátozás nem segíti a minőségi oktatást – vélekedik Szitová.
A módosított jogszabály intézkedései véleménye szerint értelmetlenek. „Szakmai tanácsadás keretében az iskolák nevelési tanácsadói a tanulók előmenetelét a 6. évfolyamtól figyelemmel követik. Az idén bevezetésre kerülő intézkedések értelmetlenek és károsak. A gyermek előmenetele egy adott félévben különféle komoly személyes vagy családi okok miatt is romolhat – pl. egy közeli hozzátartozó halála, egészségügyi problémák, a szülők válása stb. Ha a tanuló tanulmányai során mindig kitűnő eredményeket – tételezzük fel, hogy 1, 5-es átlagot - ért el, s csupán egyetlen féléve lett sikertelen, nem jelentkezhet gimnáziumba. Egy értelmetlen törvény miatt nem folytathatja tanulmányait ott, ahol szeretné” – figyelmeztetett az alelnök asszony.
Ha sikeres végzőket szeretnénk nevelni, akik megfelelnek a piaci igényeknek, lehetővé kellene tenni, hogy a tanulók saját választásuknak megfelelő középiskolára jelentkezzenek, s a gyermekek képességeiről és tehetségéről közvetlenül a középiskolákon történő felvételi vizsgák keretében kellene meggyőződni. „A tanulók előmenetele természetesen meghatározó kritérium kell, hogy legyen, hisz eddig is az volt, de ne jelentsen akadályt abban, hogy a számára legérdekesebb szakot választhassa” – hangsúlyozta.
A törvénymódosítást az ellenzék 31 képviselője is elutasította, akik ez ügyben az elmúlt évben az Alkotmánybírósághoz fordultak. Véleményük szerint a törvény sérti a művelődéshez való jogot, és ellentmondásban van a antidiszkriminációs jogszabállyal is. Az Alkotmánybíróság az ügyben egyelőre nem hozott döntést, a módosított jogszabály viszont 2014 szeptemberében hatályba lép.
„A beadványt 2013. július 3-án elfogadták, de módosított törvény felfüggesztésére nem került sor. A bíró jelenleg a határozat meghozatalához szükséges dokumentumokat készíti elő, de a döntés időpontja egyelőre nincs meghatározva” – nyilatkozta Anna Panèurová, az Alkotmánybíróság szóvivője. Az új oktatási miniszter, Peter Pellegrini vezette oktatási tárca a változásokat illetően az Alkotmánybíróság döntéséig nem nyilatkozik.
