Az egykori csehszlovák légiósokról készítenek filmet
Az Igazi testvérek (Opravdoví bratøi) munkacímet viselő film - a légiósok a husziták példája nyomán testvérnek szólították egymást - felett a cseh parlament vállalt védnökséget. "A projekt támogatása azt bizonyítja, hogy a parlamentben pártállástól függetlenül képesek vagyunk valamiben megegyezn" - jelentette ki Petr Gazdík, a képviselőház ellenzéki alelnöke újságírók előtt csütörtökön Prágában.
A játékfilm célja, hogy megismertesse a közönséggel a cseh történelem legendás, de mára szinte elfelejtett szakaszát - mondta Gazdík.
Történészek szerint az első Csehszlovák Köztársaságban (1918-1938) még nagy tiszteletnek örvendő légiósok emlékének elhalványulása elsősorban az ország második világháborús német megszállásának, majd a néhány évtizedes kommunista rendszernek a következménye. Ráadásul a kommunista rendszer megpróbálta befeketíteni a légiósokat, akik az első világháború idején elsősorban az orosz bolsevikok ellen harcoltak.
"Szeretnénk visszahozni a köztudatba a csehszlovák légiósokat és ezzel hozzájárulni a nemzeti büszkeség megerősítéséhez" - nyilatkozta Petr Nikolaev, a film rendezője, aki unokája az egyik légiósnak. Konkrétumokat nem közölt a filmről, de elmondta, hogy a forgatókönyv lényegében már elkészült, a forgatás elkezdését az év végére tervezik.
A film bemutatóját 2017 július elején, a nyugat-ukrajnai Zborovnál lezajlott híres csata 90. évfordulóján akarják megtartani. A csehszlovák légiósok Zborovnál győzelmet arattak az Osztrák-Magyar Monarchia hadai felett. Cseh értelmezések szerint ez a győzelem alapvető fontosságú volt a légiók és a korabeli Béccsel szembeni cseh ellenállás jövője szempontjából. Nikolaev szerint a film költségvetése meghaladja a százmillió koronát és a pénz mintegy 70 százaléka már a filmesek rendelkezésére áll. A költségek egy részét cseh magáncégek állják.
A Csehszlovák Légió önkéntesekből állt, akik az első világháború kitörése után a cári hadseregbe jelentkeztek, ahol Miklós cár engedélye alapján Cseh Társaság (Èeská družina) néven önálló egységet alakítottak. Ehhez a maghoz csatlakoztak később az Osztrák-Magyar Monarchia hadseregéből dezertáló cseh és szlovák nemzetiségű katonák és hadifoglyok. Ebből lett 1917-ben az oroszországi Cseh, majd Csehszlovák Légió, amelynek ereje később három hadosztálynak felelt meg. A háború második felében a légióknak több mint 60 ezer katonájuk volt.
A légiók több győztes csatát vívtak az Osztrák-Magyar Monarchia és Németország csapatai ellen, majd a bolsevik forradalom kitörése után hosszabb ideig teljesen ellenőrzésük alá vonták a transzszibériai vasutat. Abban az időben a légióknak összesen 63 kisebb-nagyobb vasúti szerelvény volt a kezükben. A háború befejezése után a légiósok hosszú és nehéz utazással Vlagyivosztokon keresztül hajóval tértek vissza Európába, illetve az újonnan megalakult Csehszlovákiába.
