Almodóvar filmje vezeti a szavazási listákat Cannes-ban

muzsa.sk | MTI 2019. május 19., 10:20

Pedro Almodóvar Fájdalom és dicsőség című önéletrajzi ihletésű filmje állt az élen a francia és a külföldi kritikusok rangsorán szombaton a 72. cannes-i fesztiválon, ahol eddig a hivatalos versenyprogram 21 filmjének harmadát mutatták be.

Fotó: TASR/AP

Végre egy Arany Pálma Almodóvarnak? - írta a francia Le Monde méltató kritikájában, miután a spanyol rendező 21 filmje közül ez a hatodik, amely meghívást kapott a világ legrangosabb filmes találkozójának kiemelt programjába, de a fődíjat egyik sem érdemelte ki.

A kritikák többsége szerint a 69 éves rendezőnek ez az egyik legjobb filmje, s a Le Film francais francia, illetve a Screen brit filmes lap által megkérdezett kritikusok többsége is az eddig bemutatott alkotások közül a spanyol filmet tartja a legjobbnak.   

A Spanyolországban már márciusban bemutatott, a magyar mozikban pedig jövő szerdától látható alkotás Almodóvar eddigi legszemélyesebb filmje: érzékeny és összetett portré egy művészi válságba került, öregedő és beteg, híres filmrendezőről, akit Antonio Banderas alakít.

A film főhőse, Salvador Mallo, élete egyik legnehezebb időszakát éli, elszigetelten, depressziótól és különböző fizikai fájdalmaktól szenvedve, miközben visszatekint életére, s a pályáján, illetve gyerekkorán és érzelmi életén keresztül próbálja értelmezni azt a válságot, amelybe jutott. 

Almodóvar és Banderas nyolcadik alkalommal dolgozott együtt, s a hollywoodi világsztár ezúttal a spanyol rendező alteregóját alakítja, hasonló, őszes hajkoronát növesztve és színes ruhákat viselve, jóllehet nem utánozza őt teljesen.

„Ő volt a legalkalmasabb erre a szerepre, mert első kézből ismeri azt a sok dolgot, amelyről beszélek (a filmben)” - mondta Almodóvar Cannes-ban. „Ez nem a szenvedélyes Banderas, a rá annyira jellemző virtuozitással és bátorsággal. Hanem annak a teljes ellentéte: minimalista, apró gesztusok játékéval operál” - tette hozzá.

A fiktív jelenetekkel teli történetet Almodóvar saját érzelmi életéről készítette és saját lakásában is forgatta.

Képgalériánk:
Fotó: TASR/AP

„Soha nem jelentem még meg ennyire egyik filmemben sem, de mindegyik filmemben magamról beszélek. Csak hát eddig egyik sem egy olyan szereplőről szól, akinek ugyanaz a foglalkozása, mint nekem, és aki ennyire hasonlít rám fizikailag” - hangsúlyozta a 69 éves rendező, aki a sajtótájékoztatón azt is elmondta, hogy a filmbeli rendezővel ellentétben nem heroin-, hanem alvásfüggő.

„Legfőbb függőségem, hogy nyolc órát aludhassak naponta, és tudjam, hogy forgathatok egy új filmet”. A filmben az anyát alakító Penélope Cruz pedig „családfüggőnek” nevezte magát.  

Fotó: TASR/AP

„Szeretek Cannes-ban versenyezni, mindig izgalmas. De ez nem jelenti azt, hogy győzni fogok, mert nagyon jól ismerem a szabályokat. Kétszer is voltam már a zsűriben és tudom, hogyan működnek a dolgok” - mondta Almodóvar, aki két évvel ezelőtt a zsűri elnöke volt, A Mindent anyámról című filmjével a legjobb rendezésnek járó díjat vihette haza 1999-ben, 13 évvel ezelőtt pedig a Volver a legjobb forgatókönyv és a legjobb női alakítások díját érdemelte ki.

Nagyon pozitív kritikákat kapott a másik nagy cannes-i visszatérő, a kétszeres Arany Pálmás-díjas Ken Koach is, aki Sorry We Missed You címmel egy, a munkájukból megélni képtelen és eladósodó kétgyerekes házaspárról készítette legújabb filmjét.

Az elkötelezetten antikapitalista rendező az elmúlt ötven évben elsősorban munkások történeteiről forgatott filmeket, ezúttal azonban a lecsúszó középosztály helyzete érdekelte, s a kényszervállalkozók munkahelyi bizonytalanságát és kizsákmányolását tette meg a filmje témájának.

0 HOZZÁSZÓLÁS